Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-25 / 17. szám

1909. április 25. BALATONVIDÉK 3 honnét-, elindult ; a nagylelkű püspökök, grófok a birtokot elvesztenék, velük együtt a sok emberbaráti, kulturális intézmény tá­mogató ereje megszűnnék ; uj nagyságok keletkeznének, kikhez aztán esedezhetne a szegény falusi nép, de kegyelméből nem sok fát tenne a tűzre. Igenis lehet a népnek földet adni par­cellázás nélkül is, miut azt Angolország példája fényesen mutaíja. Ott a nép is jó­létet élvez és a birtok is megvan óva az eldarabolástól. Paroellázás helyett méltá­nyos ós okos bérletreudezéssel kell birtokot adni a népnek, hogy az szorgalmasan dol­gozhassók és tisztességesen élhessen. A nép alamizsnára nem szorul, de igenis munkára. Ha a népnek alkalom adatik a munkára, nincs oka a panaszra, hanem dolgozik s akkor majd lesz is mit aprítani a tejbe. Hogy miért tartom célszerűtlennek a kö­tött birtoknak örök árban való parcellázá­sát, ez sok tekintetben már a fentiekből kitűnik, de különösen azért, mert a birtok olcsó szerzése okot ad a népnek a pazar­lásra, a könnyelműségre, a dolog kerülé­sére, már pedig a hazái.ak nincs szüksége arra, ki dolgozni nem akar, hanem igenis olyanokra, akik akarnak. Tapasztalati tény az, hogy amit nehezen szerzünk meg, azt megbecsüljük. A nép is azt a kevés pénzt, amit szorgalmával, fáradságával szerez meg, nem holmi könnyelműségekre költi el, ha­nem összekuporgatja s tőkét gyűjt. Ép azért, azon nagybirtokosok, kik birtokaikat nem házilag kezelik, nagy nem­zetmentő s áldásos dolgot művelnének, ha a nagybérletrendszer helyett, a kisbórlet,­reudszert hoznák be. Ennek életbeléptetése míg egyrészt emelné a birtok bérhozamát, másrészt a megélhetést lehetővé tevő bir­tokhoz juttatná a népet s ezzel megszün­tetné annak nyomorúságát s meggátolná a kivándorlást. S az a nép, amely lel­ketlen izgatók által felbujtva ökölbeszorí­tott kézzel fenyegette meg a nagybirtokost s tele szájjal hangoztatta a vagyonfelosztást, újra megnyugodnék s hálával eltelve emle­getné a jótevő nagybirtokos nevét. Rácz Rezső. — A Déli vasút államosításának híre újra bejárta az összes lapokat. Mi illetékes helj'ről kapott értesülésünk szerint kijelent­hetjük, hogy a társaság az államosításra egyáltalán nem gondol. HÍREK. — Buzaszentelés. Hasztalan az ember iparkcdása, ha nem járul hozzá Isten áldása. Örökké igazak maradnak a zsoltáros próféta eme szavai : «Hiába keltek föl viiradat előtt, liiába keltek föl pihenés után, kik a fájdalom kenyerét eszitek,* mert : « Minden jó adomány és min­den tökéletes ajándék onnét felül­ről, a világosság Atyjától száll alá* — irja Szt. Jakab apostol. A mai evangéliumban maga az Üdvözítő bátorít bennünket : cKérjetek és adatik nektek; keressetek és talál­tok.* Ezen isteni buzdításnak enge­delmeskedik az anyaszontegyház, mi­dőn ősrégi szokás szerint évről-évre könyörgő körmenetben vezeti hiveit szent Márk evangelista napján az Isten szabad ege alá, hogy bizalom­tól áthatott szívvel, alázatos lélek­kel esedezzenek áldást a kezeik mun­kája nyomán zöldelő és fejlődésben lévő vetésekre. Egyesítsük buzgó imáinkat a papnak áldásával : «A mindenható Istenek, Atya, Fiu és Szentléleknek áldása szálljon le a mező s a hegy terméseire és marad­jon rajtok mindörökké.* Erre az is­teni áldásra különösen rászorul ma­gyar hazánk termőföldje, melyet az elmúlt években gyakori és sokféle csapásokkal látogatott meg az Ur. Hogy Isten keze aranykalászokba érlelje zöldelő vetéseinket, hallgas­sunk a próféta intő szavára : <Tér­jetek hozzám egész szivetekből és szérűitek gabonával fognak megtelni és sajtóitok bortól és olajtól ára­dozni.* — Kitüntetés ö felsége a király Kár­páti Kelemen dr. prémontréi kanonokot, a szombathelyi főgimnázium igazgatóját ered­ményes tanügyi munkásságáért a Ferericz József-lovagrenddel tüntette ki. Az érdein­ni. il'y Nagy Férfiúnak elhalása valóságos veszteség az egész Hazára nézve, a ki nagy tetteivel a Fő Nemességnek fényt, Grófi Nemzetségének ditsőséget, a Magyar Nemzetnek felvilágosodást, a Tu­dományoknak szerentsís gj'arapodást, a Mezei Gazdaságnak megbetsülhetetlen elő­menetelt tudott szerezni, s ezek által mind magának, mind Hazánknak a külföldön is köz tiszteletet érdemlett. — Hazánk ily nagy Oszlopának eldüléséből eredett méltó szomorúságunkat tsak az a biztos remény­ség enyhítheti, hogy maga után olly nagy lelkű fiat hagyott, a ki valamint bölts Attyának nagy példáji által, úgy önnön nemes érzésétől vezéreltetvén, mindenkor kész volt minden olly jeles tettekre, mely­lyek a Nemzet javára, és a Haza dítsősó­gére szolgálhattak. Ugy, hogy a boldogult bátran elmondhatta : cNon omnis moriar.» A méltán siratott nagy ember teme­tése ugyancsak a fentebb idézett lap 1819. ápr. 24-ki száma szerint a következőleg folyt le ápr. 14- ón, éppen nagypéntek ün­nepén : «A Papság közül két Püspök, négy Apátur és hatvan köz rendű Papok jelen­tek meg a halotti tiszteletre. . . A szokott felkövetés és egyházi ének utáD, 21 Mu­zsikus fuvó eszközökkel követte a Magyar nyelven készültt szomorú érzéssel tellj'es bútsúztató Éneket. Mellynek vége lévén, megindult a halotti processio. Elől a ke­resztnél vezérül ment egy uraság Tisztje, harmad magával gyászban ; azután a Pol­gárság, kiket követték (!) a Zsidóknak Vé­nei, a Céhek, a Deákság s ezek után a Muzsikusok fekete köpenyegekben a szo­morú Marsot fújdogálván. Következett a Papság s_a Pontificansnak adstantiája. A Püspök 0 Exc-ja után mentek a Házi Tse­lédek, udvari, Törvényes és Gazdaságbeli Főbb Tisztek mind gyász öltözetben. Ezek után a Lovász Mester lóháton, s utánna két Lovász ugyan lóháton mind gj'ászban. A halottas szekér előtt lévő hat lovakat zablánál fogva vezették ugyanannyi istálló­beli Tselédek gyász öltözetben. A kopor­són keresztül tsüggöttek a Família címe­rei s mellette két oldalról 12 Georgikoni Practikánsok gyászban, égő szövétnekeket tartván címerekkel. A koporsót követte a bánatos fiú, ki ezen szomorú tiszteletet mély szívbeli megindulással tellyesítette. Mellette mentek a fent tisztelt Uri Atya­fiak, s azok után a Fő Rend, Köz Nemes­ség és Asszonyságok. Nagy tsendesség volt az egész városban, mintha Keszthelynek ditső Urával minden ki halt volna. Illy néma tisztelettel érkezett meg a processio a Városi Templomba, hol szokott felszen­teléssel s egyházi imádságokkal a koporsó letetett a Kriptába.' Ennek a fejedelmi pompával végbe­ment temetésnek e- hó 14-én mult 90 éve s ebből az alkalomból jónak láttam a nagy gróf emlékét Kazinczy Ferenc levelezése nyomán felújítani. A nagy emberekre való emlékezés különben is mindig hasznos és időszerű. Dr Lakatos Vince. rendet Vasvármegye főispánja ma délelőtt ünnepély keretében adja át a kitüntetett­nek. — KathoNkU8 Népszövetség. Balaton­györökön f. hó 18-án nagy lelkesedéssel alakult meg a Kathoükus Népszövetség. Helyi igazgató Dunst Ferenc dr. keszthelyi apátplébános, csoportvezetők : Mikola Sán­dor és Nyers István. Tagok száma 39. A keszthelyvárosi csoportvezetők kéretnek, hogy a csoportjuk tagjaitól a tagsági di­jakat mielőbb beszedni szíveskedjenek és a névsorral együtt Perpits Fereno pénz­tárosnak kézbesitsék, mert a központban csak a tagsági dijak beküldésével lehet jelentkezni. A tagsági rendes nyugták utó­lagosan állitatnak ki a központban a tag­sági dijak beküldése után, ideiglenes el­ismervényt azonban kívánatra a csoport­vezetők aduak. — Elnökválasztás az 0. M. G E -ben. Az 0. M. G. E. elnökválasztó közgyűlésére nagyban folynak az előkészületek. Tudott dolog, hogy az 0. M, G. E. igazgatótaná­csa Károlyi Mihály grófot jelölte az 0. M. G. F. elnökének, akinek megválasztása két• séget nem szenved. — Vizsgálat. Takách Imre keszthelyi járás főszolgabirája Tóth János járási szám­vevő közreműködésével f. hó 22-én meg­vizsgálta a keszthelyi államilag segélyezett községi kereskedő-tanonc, iparos-tanono, az elemi iskola és a «Magyarországi Munká­sok Rokkant- ós Nyugdijegylete> keszthe­lyi fiókpónztárának ügyvitelét, pénzkezelé­sét, és számvitelét, mely alkalommal Csathó Alajos goudnok, mint felelős számadónak a talált példás rend felett elismerésüket fejezték ki. — Báró Luzsónszky Félix felolvasása. Báró Luzsónszky Félix volt bur ezredes, a mult héten igen érdekes felolvasást tar­tott a fögimn. tornatermében. A felolvasó legutóbbi perzsiai útját ismertette kissé hosszasan, de mindig vonzóan és érdeke­sen. Lefestette az oroszországi utazás ne­hézségei t ; ismertette a fekete-tengerparti híres fürdőket és kikötőket (0 ies«a, Szebas­topol), továbbá a kaukázusi Tiflist s a Kaspi-tenger d41i ós keleti vidékét. Majd áttért a perzsa szokások és erkölcsök eose­telésére (valamikor a jó öreg Herodotos i« sokat irt ezekről) s politikai viszonyainak ismertetésére. Luzsénszky báró mindenben pontos megfigyelőnek látszik s azért má­sodik perzsiai útjától, melyet a kormány támogatásával fog az ősszel megkezdeni, igen sokat, várunk. Ezen utjának egyik célja lesz, hogy a hazai muzeumok részére perzsa tárgyakat gyűjtsön. Luzsénszky br. a főgimnáziumban tartott felolvasását este az Amazokban megismételte, melyen igen kevés számú közönség vett részt. — Polgári iskoláink felülvizsgálása, a héten Kászonyi Mikály zalaegerszegi pol­gári iskolai igazgató, a vallás- és közokta­tásügyi miniszter által kinevezett szakfel­ügyelő, több napon át tartózkodott váro­sunkban s megvizsgálta a zárdai és az ál­lami polgári leányiskolákat. Mindkét inté­zetünkről dicsóröleg nj ilatkozott s a ta­pasztaltak felett elismerését fejezte ki. — Ipartestületi közgyűlés. Április 18 án délelőtt 10 órakor tartotta az Ipar­testület évi rendes közgyűlését. Örvende­tes esemény számba megy, hogy ezúttal nem kellett a gyűlést elhalasztani, miként a múltban mindenkor, mert, a közgyűlésre a tagok határozatképes számban jelentek meg. Elnök konstatálván, hogy az alap­szabály szerint a megfelelő számú tag jelen van, a közgyűlést megnyitotta. Az elnöki és jegyzői jelentés, valamint a számadások ellen észrevétel nem lóvén, a közgyűlés azt tudomásul vette s a felmentvényt megadta. A tisztújítás a következőképen ejtetett meg: Elnökké egyhangúlag : Szalay Ignác vá­lasztatott meg. Élőijárósági rendes tagok lettek : Braun Arnold szabó, Cziklin Jó­zsef lakatos, Heidecker János cipész, Ká­rolyi István ostzmadia, Kutasi Imre kő­faragó, Keneseí Sándor ács, Lang József festő, Meizler Károly mészáros, Salamon János bognár, Perpits Ferenc rézműves, Veháp Imre kőmives, Ritóper István asz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom