Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-11 / 15. szám

2 BALATONVIDÉK 1909. április 11. 10 órakor (ha ekkor megtartható nem volna, ugy ugyanaznap d. u. 2 órakor) a városháza nagytermében tartja rendes évi közgyűlését. Tárgysorozat, ; 1. Az 1908. évi közgyűlés jegyzökönyvének felolvasása. 2. Jelentés az ipartestület 1908. évi működéséről. 3. A számvizsgáló-bizottság jelentése az 1908. évi pénztári,- néhai Khern Rezső 1000 koronás alapítványa és a könyvtárlap számadásáról, valamint, a vagyonkimutatásról. 4. Az eluök ós az elöljáróság 12 tagjának megválasztása. 5. A számvizsgáló-bizottság megválasztása. 6. Az 1909. évi költségvetés megállapítása. 7. Netáni indítványok. - Halálozás Folyó hó 5-én halt el évekig tartó betegeskedés és hosszú szenvedés után özv. Regensperger Ferencné, szül. Stegmüller Juliánná, életének 77-ik évében. A boldogultban, kiuek koporsója köré egy nagyon kiterjedt rokonság gyűlt össze, hogy utolsó utján elkísérjék, Nagy István városbirónk neje, Regensperger Ferenc kékfestőgyáros és Szerdahelyi Jenő édes anyjukat gyászolják. Temetése a város és vidék óriási részvéto mellett folyó hó 7-én ment végbe. R. i. p. A család a köv. gyászjelentést adta ki : Alulírottak fájdalomtelt, szívvel jelen tik, a hőn szeretett, sokat szenvedett édes anj'a, nagyanya, anyós illetve testvérnek Özv. Regensperger Ferencuó szül. Stegmüller Juliannának élete 77-ik évében f. hó 5-én éjjel 11 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát A megboldogult hült, tetemei folyó hó 7-én d. u. 5 Órakor a Szent Miklósról nevezett sirkertbeu fognak örök nyugalomra helyeztetni. A megboldogult lelkíüdvéórt az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 7-én reggel 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Keszthely, 190!). április 6. Áldás és béke drága poraira ! Regensperger Irma férj. Cvetkovics Antalné, Regensperger Gizella férj. Nagy Istváuné, Regensperger János, Regensperger Ferenc, Szerdahelyi Jenő • Krisztus felszálla Égi hazába ! Te is óh tépjed Szét köteléked ! Segítsd, ki szenved, Ápold, ki senyved, Nyújts vigaszt, enyhet j Száz védtelennek ! Hirdesd a mennyet E földi nemnek, S meglásd, a Mester Néked jelen megj» —, elhatározza, hogy a Hitben újjászületve otthagyja dohos odúját, kilép az eddig megvetett emberek közé, hogy hirdesse közöttük a meimj'et, a -szeretet evangéliumát ! • Erőimet, buzogni érzem, Mint uj bortól, mái lángol vérem. Van bátorságom immár harcra kelni, A földnek kínját, kéjét, elviselni, Vih arral, vesszei bizton szembe szállni, S hajótörésben csüggedetlen állni !» A Hit visszaadja Faust elvesztett lelkét, uj élet nyílik meg' számáru. E szerény kis ismertetéssel kettős célt kívántam szolgálni; egy kis okulást kívántam nyújtani mindnyájunknak, arra, hogy a Hit boldogságunk létfeltótele lévén, azt sziklaszilárd falakkal vegyük körül ! Másrészt egy kis érdeklődést, kívántam felkelteni a világirodalom e csodás alkotása iránt, a melyet az u. 11 művelt, közönségnem méltat kellő figyelemre; lehet tán azért, mert nehezen érthető ! De ennek tán inkább ösztönző erővel kellene bírnia a gondolkodni akarók előtt. Igaz, vannak a^ drámában nehéz részek, különösen a második felében ; de e nehézségekért bő ven kárpótolnak bennünket az életnek e költeményben elénk táruló gyönyörű képei, melyek között, minden ember megtalálja a maga részét, a saját emberi sorsának hű tükrét! Schafífer Gyula dr. gyermekei. Özv. Ischa Antalné sz. Stegmüller Eleonóra, Stegmüller Károly, Stegmüller Fetenc testvérei. Cvetkovics Antal, Nagy István vői. Dr. László Béla unoka vő. Musits .Toláti férj. Regensperger Jánosué, Fábián Teréz férj. Regensperger Fereuoné, Veháp Katalin férj. Szerdahelyi Jenőné menyei. Cvetkovics Jenő, Cvetkovics Gizella férj. dr. László Béláné, Cvetkovics ü.nti, Cvetkovics Sanyi, Regensperger Jenő, Regensperger Mica, Regensperger Imre, Regensperger Pista, Regensperger Feri, Regensperger Bözsi, Regensperger Laci, Regensperger Gizike, Regensperger Sanyi unokái. — Katonazene a parti sétányon. Azt hisszük, hogy az egész város közönsége örömmel hallott arról, hogy a fürdő-bizottság az idei fürdőévadra a Keszthelyen már előnyösen ismert szókesfvári honvédzeuekar szerződtetésével foglalkozott. Mi részünkről csak a legnagyobb elismeréssel tudjuk üdvözölni ezt, a tervet. Eltekintve azoktól a kellemetlenségektől, melyek az utóbbi években a szerződtetett cigány zenekarok kai majdnem állandóan fölmerültek, ugy művészeti, mint, gazdasági szempontból csak pártolhatjuk ezt a javaslatot. A Balatonparton ugyanis már annyi a kényelmes és többé-kevésbbé előrehaladott, fürdőhely, hogy Keszthely városának már gondolni kell arra is, hogy az itt tartózkodó vagy az ide ránduló közönségnek olyau szellemi élvezetet nyújtson, amelyben eddig a közönségnek csak S:ófokon lehetett része. Legutolsó értesülésünk szerint ugyan a kerületi parancsnokság arról értesítette a városbírói., hogy a katonai zenekarokat fürdőidényre, fürdőhelyekre nem szeiződtethet'k. Természetes ez annyiban is, mert mBgán a zenekaron kívül, az illető fürdőhelyen zenetisztet is kellett alkalmazni. Keszthelynek e tekintetben előnye, hogy hon vódállomás, amelynek tisztjei úgyis hozzájárulnak a zenekar föntartásához s igy mig egyrészt, alkalmuk lesz, hogy áldozataiknak gyümölcsét, élvezhessék is, másrészt a zenetiszt kiküldése fölöslegessé válik. Mindezeket t-jkintetbe véve talán sikerülni fog a felmerült, akadályok dacára, bogy a keszthelyi fürdőközönség u jövő fürdő évadban elsőrendű zenében gyönyörködhessék. — Szaporodik a magyar név. Kiskorú Steru Rezső keszthelyi lakós nevét Szó kely-re magyaiositotta. — A tapolcai vincellériskola. A tapolcai iap legutóbbi számában azt a hírt közölte, hogy a Tapolcán fennálló állami vincellériskolának Badacsonyba való áthelyezését tervezik Ezen hírre vonatkozólag a «Bud. Tud.» illetékes helyről vett értesülése nyomán kijelenti, hogy ez a hír alaptalan, mert illetékes helyen ilyen tervvel egyáltalán nem foglalkoznak. — Hangverseny. F. hó 17. és 18-án a kaposvári Szimplicius zenekara az Amazon kávéházban fog hangversenyezni. — Porosak az utcák Por és sár, ez a kettő jellemzi a keszthelyi utcákat,. Ha jó idő jár a por, ha esős, akkor a sár kellemetlenkedik a közönségnek. A múlt héten az előbbi volt az uralkodó s a naponkint vígan dudorászó ta aszi szól óriási porfelhőket kavart fel ós hajszolt végig az utcáiion, nem kis boszuságára a járókelőknek, különösen pedig a kereskedőknek, kiknek a húsvéti ünnepekre nagy gonddal elkészített, kirakatait vonta be finom lepellel a kavargó porfelleg. Bizony nagyon elkelne már az öntözés, ha máshol nem is, legalább a Kossuth Lajos utcán, hogy legalább ; zen a legforgalmasabb részén a városnak kímélt,ethék meg a közönség a pornyélést öl s az üzletemberek drága áruik megrontásától. — «Postilla. > A. napokban az a hír járta be » vidéki lapokat, hogy «egy keszthelyi ember egy igen érdekes, régi könyvnek jutott a tudomására,* aine^ könyv szerint «Alsólendván már 1574 ben nyomda volt. Ezt a hírt átvették a fővárosi lapok is és minden bírálat, vagy fontolgatás nélkül le is közölték. Szerintök az újonnan felfedezett könyv Kulcsár György «Pestilla azaz Evangéliumoknak prédikáció szerint való magyarázata* cimü müve. Mi a való igazság kedvóért, azonban megjegyezzük, hogy sem a könyv elnevezése nem helyes, sem nem volt eddig ismeretlen, sem az alsólendvai nyomda voltát nem fedte titok. A könyv címe ugyanis nem «Pestilla,» hanem tPostilla,* mint azt Boduár «A magyar irodalom története* című művének I. kötet 166. lapján Kulcsár György alsólindvai mester, majd prédikátorról írván bebizonyítja. Ha tehát Boduár Zsigmond irodalomtörténetében bőven meg van említve a Postilla, akkor napjainkban azt nem fedezte fel már senki, mert az nagyon is ismeretes, AZ sem ismeretlen dolog, hogy a reformatió korában Alsólendván már nyomda volt. Ez a nyomda azonban nem állandó, hanem vándornyomda, miként az a Beöthy-fóle nagy képes irodalomtörténetből kiviláglik. Ezen, mű I. kötetének 228. lapján Hellebrant Árpád a nyomdászat terjedéséről írván a következőket állítja: «Ilyen vándoruyomdász volt Hoffhalter Rafael és fia Rudolf, kiknek Váradon, Gyulafehérvárt, a muraközi Nedeliceu, alsólendván, ismét, Váradon, rövid ideig Debrecenbeu volt, nyomdájuk. « Ez a nagy képes irodalomtörténet pedig nem szakemberek, hanem a művelt magyar közönség számára készült s abból mindenki tudhatja, hogy Kulcsár György Postilla-ját manapság nem szükséges már felfedezni. Mi, bár a fenti könyvet nem láttuk, bátran kimerjük mondani, ho^y a febalált, ismeretes könyv az 1574-ben épen Alsólendván tartózkodó Hoffliaher Rafael és fia Rudolf vándornyomdájának a terméke h belőle máig is még nagyon számos példány van, különösen az ág. hit.v. ev. vallású lelkészek birtokában. — Halálozás. Mély részvéttel értesültünk Talabór Istváuné szül Knizsek Franciska váratlan elhunytáról. Életének 38 ik, boldog ós zavartalan házasságának 20-ik évében szólította el az Ur a gondos ós szerető családanyát, szeretteinek köréből. A korán elköltözőttet férje s négy árvája síi-Htja. R. i. p. — Hernyóirtás A hernyóirlásra vonatkozó hatósági felügyeleti vizsgálatok most vannak folyamatban. Takách Imre a keszthelyi járás főszolgabirája — negyon helyeden — mint mindenben, ugy ebben is igen erélyesen jár el s a mulasztást, elkövetőket. szigorúan bünteti. Érthetetlen, hogj' vanuak még mindig emberek, akik k hernyóirtáüban nem a saját hasznukat látják s azt csak a büntetéstől va'ó félelemből teszik — ha teszik. — Szőlősgazdák figyelmébe ! Riparía portális sima szőlővessző — ezre 6 koronáért — kapható Faber Sándor akadémiai tanár, gazdaköri titkárnál Keszthelyen. — Horvát inasok elhelyezése Keszthelyen. Kozma Imre stridói tanító által megkezdett, maselhelyezés a felmerült nehézségek dacára is meglesz. Nagy akadály itt azon körülmény, hogy mindkét részről a két, távoleső vidék szokása szerint állapítják meg a feltételeket-, mikhez a gazda is, meg az inas szülei is ragaszkodnak. Iparosaink az itteni körülményekhez alkalmaz-? kodva, nem akarják szerződtetni a muraközi fiukat, kik kevés (3—372 év) időre akarnak szegődni, ezenfelül még az összes költségek fedezését, is 11 gazdától kívánják. A stridói szülők viszont nem akarják 4—5 évre ideadni gyermekeiket, mikor Stájerországban, meg aiuiuraközi falusi iparosoknál sokkal kedvezőbb feltételek mellett, kelyezheiik el őket. Mint, mindenütt, a kezdő lépések itt is nehezek. Erős a reményünk, hogy kitartással, türelemmel sikerülni fog ezen inaselhelyezést állandósítani. Ezen nehézségekre való tekintettel Kozma az érdekelteknek szives türelmét, kéri. Sgp l^ereszténp család gondviselésre és ápolásra elfogadna éltesebb magános urai, vagv urinőf, l^elvbői, vagy a uidél^ről. Q.\m a l^iadóHivatalban-