Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-09-27 / 39. szám

1903. szeptember 27. BALATONVIDÉK 5. Példa erre a gnlácsi ós legutóbb a sümegi búcsúkon történt vérengzés. Ma már RZ utolsó suhanc is tudja, hogy a csendőröknek keze vele szemben meg vau kötve. Hogy csak tapintatosan — enyhén szabad nekik — a durva, faregatlan egyénekkel is bánni, hogy a preventív beavatkozástól úgyszólván el vannak tiltva ! És ez a tudat vérszemet ad nekik, így lehetséges, liogy néhány vad suhanc nem egyszer rendez vérfürdőt, mint rendezett most legutóbb a sümegi bucsun is. Mindezek a gyakran ismétlődő szomorú bucsui jelenségek, kell, hogy gondolkodóba ejtsék ugy az illetékes egyházi, mint a világi hatóságokat is. Egy-egy ilyen véres bucsu csak növeli Erdély püspökének eljárása fölötti helyeslésünket. Az iiy szomorú kihágások indították arra, hogy a falusi búcsúkat szigorúan eltiltsa. Addig is, mig főpászt,óraink ez iránt intézkednének, sokat tehetnek a plébános urak a maguk hatáskörében is. Szigorúan ragaszkodjanak az Egyháznak ez ügyben is elfoglalt tiszta álláspontjához. Tartsák meg a templom búcsúját a maga napján. Ám ebben a nemes de mindenesetre nehéz feladat,ukban a hatóságoknak és a társadalomnak is segítségére kell sietni a lelkészkedő papságnak. Mert, egy úgyszólván százados, a nép érzelmi és gondolatvilágába mélyen bevésődött elfajult szokás bajait egykönnyen gyógyítani, kinövéseit leuyirbálni nem igen lehet,. Az összes humanusHn gondolkodó művelt tényezők együttes munkája járhat itt sikerrel. A hatóság sokat tehetne az által, ha az úgynevezett bucsui korcsmai mulatságokra nem adna engedélyt. Ha a vasárnapi munkaszünetet a korcsmákra is kiterjesztené e napokon. Az italmérést korlátozná s az ellenőrzést a legnagyobb szigorral eszközölné! Ha a duhajkodó suhancok csoportosulását s vad ordítozását betiltaná ! A társadalom közbelépése pedig abbau érvényesülhetne, ha az u. 11. bucsui összejöveteleket, a templom valódi s nem az u. n. nép, vagy réteses bucsu napján tartaná, segyéb tekintetben is szavának egész súlyával s példájával támogatná a lelkipásztorokat humánus munkájukban. Altalános a panasz, hogy vagy nem ismernek bennünket a külföldön, vagy csak rossz oldalunkról, szilaj temperamentumunk után ismernek. Innét, hogy ezer éves ittlétünk alatt, sem tudtuk meggyőzni a művelt Nyugatot, hogy hiszen még sem volhogy Angliának életbevágó érdeke volt, hogy Mustafa Kamel pasa ne igen sokáig zavarja már London cirkulusait. Hiába csak, Angliának még az ilyenben is szerencséje van, mert mindig akkor szabadul meg ellenfeleitől, midőn a legveszedelmesebbek. Ha Mustafa Kamel pasa életben marad, kétségkívül forradalomba vitte volna nemzetét, ép ugy, mint Arabi pasa s tán neki sikerült volna az angol iga lerázása és a szultán uralmának helyreállítása. Igaz ugyan, hogy a most szépen virágzó Fáraó-birodalom visszaesnék aztán a régi hanyatlásba. Mustafa Kamel halálával az egyiptomi nemzeti párti mozgalom nem alszik el, ha idejében alkalmas ember kerül az élére; az elhunyt vezér nevelt néhány társat maga mellett s aligha nem találkozunk rövidesen egy ujabb üstökössel az egyiptomi szabadságmozgalom ólén. Mustafa Kamel pasa temetésén ötvenezernél több ember vett részt, amely ruháját tépve, sirva haladt «atyja» koporsója után és — amellett szidta az idegeneket s esküdözött a próféta szakállára, hogy megvalósítják az elhunyt népvezér terveid. nánk mi olyan barbár, vad csordák, mint a minőknek lefesteni szoktak bennünket, mert, mi tagudás, csupa liberalizmus és alhumanizmusból legyezgettük nemzetünk egyes osztályainak, nevezetesen a népnek, egyes hibáit, fogyatkozásait, ós szenvedélyeit. Az állami demagogiasoha,de a nép helyes irányban való tartása : igazi szeretele a népnek. Nevelni, iga ságos, de szigorú fegyelemben tartani a népet, feladata az államhatalomnak. Akkor még Vázsonyi Vilmos sem beszélhet, rólunk, mint bőrkabátos culturbetyárokról. Más véleménye lesz majd a külföldnek is rólunk ! Sümegi János. I HÍREK. — öszi koronák. A keszthelyi esperesi kerület papsága uiult kedden tartotta Fekete Gergely zsidi plebáno.-, kefületi es peres elnöklete alatt ez évben városunkban őszi rendes koronáját. Délelőtt, 10 órakor a plébánia templomban a knületi papság szentmisét hallgatott, mely után a plébánián jött össze tanácskozásra, melynek tárgyát tisztán egyházi ügyek képezték. Ennek végeztével mindnyájan együtt maradtak Dunst Ferenc dr. apátplébános vendégszerető asztalánál. Részt,vettek a koronán, mint vendégek Berkes Ottó, fögiuin. igazgató és az egyházmegyének Keszthelyen lakó nyugalmazott, plébánosai. A marcali kerület papsága pedig szer" dán tartotta szokott őszi tanácskozásai*' Marcaliban, Adám János apát esperes elnöklete alatt. Mint minden évben, elnöklő apát esperes ezúttal is szép alkalmi, a napi társadalmi kérdéseket érintő beszéddel nyitotta meg az ülést, melynek eUő tárgyaként meleg szeretettel ós lelkesedéssel ünnepelte a kerületi p»pság megyés püspökünk őnagyméltóságát áldásos kormányzásának 20 éves évfordulója alkalmából. Majd a gyü'ós többek közt. tárgyalta a párbér kérdést, s határozatiig kimondotta, hogy a kérdés törvényhozási megoldását a kormánynál Zboray Miklós dr., a kerület képviselője uijan megsürgeti s az ez ügyben a képviselőházhoz benyújtott kérvények sorsa iránt interpelláltába a kultuszminisztert. Tanácskozás után a papság ^.dáiu János apát-esperes vendégszerető asztalánál gyűlt egybe. — Investitura. Kasza Vilmos csicsóí lelkész, plébániájára f. évi szeptember hó 16 én törvényszerűen invest.iáltaiott. — Hitoktatói kinevezés. Az ujouan szervezett, pápai második hitoktatói állásra Bereczk Gyula dr., pápai káplán neveztetett ki. — Dispositio Ifj. Káuzlí Gyula ugodi káplán Pápára, Bari ha István, csauádegyházuiegyei áldozár, lengyeltóti segédlelkész Ugodra, Szabó Sándor ujinisés áldozár pedig Lengyeltótiba küldettek kápláni minőségben. — Kitüntetés. Ö felsége a király Sztankovics János magyaróvári gazdasági akadémiai tanárnak, a gazdasági szakoktatás terén kifejtett buzgó és sikeres működése elismeréseül aFerenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. Gratulálunk. — Iskolatársak találkozója. Egyházmegyénknek 1891-ben végzett s felszentelt, papjai az elmúlt kedden találkozóra gyűltek egybe Nagy Bakónakon, Müller Károly plébános vendégszerető házánál, hol is szeretetteljes barátsággal emlékez'ek vissza a veszprémi szemináriumban töltött éveikre s az elmúlt 17 év élményeire. Sajnálattal gondoltak azokra a távollevő társaikra is, kik a szeretet, és barátság e gyülekezetéti részt, nem vettek. Megjelentek a 14 társ közül csupán négyen : Hankóczy János so mogyvári, Németh Jáuos vörsi, Schmidt Antal ádáudi plébánosok, kiket Müller Károlj bajtársuk lekötelező szívességgel fogadott s látoct vendégeiül. A távollevők hiányát pótolták a házi gazda kerületének i derék lelkészei, kik szeretettel osztották még a találkozásra összegyűltek örömét. Ott, voltak St.rausz Antal merenyei, Kreutzer Dezső, Mühlstein Lajos orosztouyi plébánosok s többen a kerület,beli káplánok közül A megjelentek kedves emlékekkel távozva hagyták el találkozásuk helyét. — Fogadóórák a főgimnáziumban. Az iskola nevelő és oktató munkája csak akkor mutathat fel igazán eredményt, ha karöltve jár a szülők oktató és nevelő munkájával. Szükséges tehát, hogy a szülők minél sűrűbben érintkezzenek gyermekeik nevelőivel, tanáraival és időnként ne csak hivatalosan, Írásban értesüljenek gyermekeik előmeneteléről és magaviseletéről, hanem szóval is tudomást szerezzenek azok egyéni különös képességéről,jelleméről,nemkülönben fogyatkozásáról is. Erre kiván alkalmat adni és ezt célozza elérni főgimnáziumunk tanári testülete, midőn elhatározta, hogy a hét minden napján egy-egy órára rendelkezésére áll az érdeklődő szülőknek, vagy ezek helyetteseinek. Örvendetes kezdőlépés ez, melytől a tanférfiak sokat várnak, mely hivatva lesz a nemzeti nevelés nehéz munkájában közelebb hozni a két legfontosabb tényezőt — a szülői házat s az iskolát. A kölcsönös megértés, meghallgatás, megkönnyíti a nevelő munkáját s üdvös hatása nem fog elmaradni — reméljük. A fogadó órák idejét az igazgatóság a következő sorrendben állította össze : Berkes Ottó igazgató fogad az igazgatói irodában (földszint) kedden 9—10-ig, szerdán 11—12-ig, csütörtökön 10—11-ig, pénteken 10—11 ig. Gaal József tanár fogad a rajztanári szobában (I. em ) kedden 11—12 ig. Gergye Ipoly tanár fogad a filológiai muzeumban (í. em.) pénteken 10—11-ig. Gótzy Mihály tanár fogad a filológiai muzeumban (I. em.) kedden 10—11-ig. Gönczi Ede tanár fogad a filológiai muzeumban hétfőn 9—10 ig. Lakatos Vince dr. tanár fogad a filológiai muzeumban (I. eir.) hétfőn 10 —11-ig. Láng Emil tanár fogad a filológiai muzeumban (I. em.) pénteken 10—11-ig. Mohai Lajos tanár fogad a filológiai muzeumban (I. em.) szombaton 11—12-ig. Molnár Szaniszló tanár fogad a fizikai tanári szobában (II. em.) pénteken 11—12-ig. P«p László dr. tanár fogad a filológiai muzeumban (I. em.) pénteken 11 —12 ig. Sohaffer Gyula dr. tanár fogad a filológiai muzeumban (I em.) hétfőn 10—11-ig. Tibolt, Akos tanár fogad a filológiai muzeumban (I. em.) szombaton 10—11 ig. Vargha István tanár fogad «, fizikai szobában (II. em.) hétfőn 10—11-igVutskits György dr. tanár fogad a természetrajztauári szobában (I. em.) szombaton 10—11-ig. Lukács István tornatanár togad a tornateremben (földszint) hétfőn 9—10-ig. E hivatalos fogadóórákon kívül a tanárok a szülők vagy helyetteseik rendelkezéséra állanak minden időben, amikor az iskolaépületben tartózkodnak ós hivatalosan elfoglalva nincsenek. — Szent Mihály begyen a bucsumise kedden, szeptember 29 én lesz déle'őtt 9 órakor. — Külföldi tudósok Keszthelyen. A bécsi amerikanista kongresszus tudósainak egy része Lóczy Lajos dr.-nak, a m. kir. földtani intézet igazgatójának meghívására kirándult a Balatonra, hogy Közép-Európa legnagyobb tavának szépségeit szinről-szinre láthassa. A tudós kiránduló társaság e hó 19 ón délutáu fél 3 órakor érkezett meg Keszthelyre a B. H. R. T, egyik vontató gőzösén, mely ez alkalommal zász'ódiszt öltött. A kikötőuól Nagy István váiOsbiró üdvözölte a vendégeket. Nevükben Lóczy Lajos dr. mondott köszönetet. Ebéd után a ven "égek Festet,ic3 Tassilo gróf föudvarin>-ster fogatain Hévízre rándultak. Itt ReibChl Vencel bérlő fogadta őket magyaros vendégszeretettel. Este 8 órakor bankett volt a Hullám szálló nagytermében, melynek során a messze földről érkezett vendégek tiszteletére a «Keszthelyi Iparosok Dalköre> szarenádot adott. Az első felköszöntőt Lóozy Lajos dr. mondta, aki hosszabb beszédben köszönte meg az idegeneknek, hogy hazáuk egyik legszebb vi-