Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-09-27 / 39. szám

2 B A LATONVIDÉK 1908. szeptember 20. dekát felkeresték. Beszéltek meg Oberhum­mer J. dr. béosi egyetemi tunár, Prof. Se­]er berlini múzeumi igazgató, Selemé, Ch. Peabody cainbridgei (Amerika) egyetemi tanár, Sclimelz leideni muzeumi igazgató, Lehmann Nitsolie dr. buenos-airesi geolo­gus, majd Ausserer dr. béosi tanár a Dal­körnek mondott meleg köszönetet a művé­sziesen előadott szép darabokért. A Dalkör nevében Lakatos Vince dr. főgimn. tanár, a Dalkör einöke latin beszédben válaszolt, kérve az idegeneket, hogy Magyarország­ról, a nyugati műveltség védőfaláról ottho­nukban se feledkezzenek meg. A társaság körülbelül 11 óráig maradt együtt. Végül megemlítjük, hogy az előkelő vendégek a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak Strausz Miksa vendéglős kitűnő konyhájá­ról és pincéjéről, valamint, azon előzékeny figyelméről, hogy magyar, német, francia •és angol 113'elvU menükártyát nyomatott tiszteletükre. — Vettük a köv. levelet : Tekintetes Szerkesztőség! Alulírott, mint «a balatoni festő colonia» t agja, szükségesnek tartom a .keszthelyi sajtó előtt a «Pesti Hirlap» f. hó 19-iki számában < Művészeink a Bala­tonnál» címmel foglaltakra, mely főleg minket «a balatoni festő coloniát» érint, válaszolni, illetőleg ezen ügyet megvilágí­tani. A «P. H.» cikkében nem rossz aka­ratból, de tájékozatlanságból szól ellenünk, midőn egy ujabb művésztelep felállítását javasolja oly módon, hogy azt maguk a balatonmenti községek, vagy fürdők ké­relmezzék saját számukra, nagyobb áldo­zatokat hozva érte, a mi mellőzésünkkel. A többi lapok, mint a (Budapesti Hirlap» is egészen más véleménnyel vau a mi mű­ködésünk felől, melynek komoly voltát széles körök ben ismerik. Azon telepet, melyről a «P. H.» cikkében szó van, mi már egy kivihetőbb formában létre hoztuk és pedig még eddig az állam támogatása nélkül s a nélkül, hogy arra számítottunk volna. Bennünket ide vonzott a Balaton környékének szépsége s nem pedig olyan üzleti érdekek, mint a Balatonpart jövő müvészíit, kik előbb a veszprémi káptalan erdeiből kérnek egy részt s csak ha ezt elfoglalhatják, jönnek el a «természetért rajongani.» Nekünk elég, ha bírjuk a Ba­latonvidék szimpátiáját s nyugodtan dol­gozva, egy-egy kiállítás keretében mutat­hatjuk be munkánk eredményét, hogy ez által hozzájárulhassunk a Balaton-kultusz fellendítéséhez. Jövő hóban megnyíló keszt­helyi kiállításunk minden magyarázatnál világosabban fog beszélni s majd ott az elfogulatlan kritika fogja működésűnk mi­voltát, meghatározhatni. Tisztelettel Ungli­váry Sándor. — Tanulmányi kirándulás. A hót elején a budapesti Rauolder-féle tanitónőképzö intézet IV-ed éves növeudékei 3 tanárnő vezetése mellett több napra terjedő tanul­mányi kirándulást tettek a Balatonvidékén, melynek során városunkat is meglátogat­ták. Itt időzve megtekintették a város ne­vezetességeit, majd Hévízre és Szent Mi­hály hegyre rándultak át. Tőlünk Sümegre mentek, onnét pedig Balatonfüred és Sió­fokon át, haza utaztak. — A választókerületek beosztása. A küszöbön levő választási reform a képvi­selőválasztó kerületeket is megváltoztatja. A kerületek uj beosztásáról hiteles értesü­lések ugyan még nincsenek, de a kiszivár­gott hirek olyan formában jelennek meg, hogy nagyon hihetők. Ezek szerint Zala­vármegye három uj kerületet kap, de egyik város sem lesz önáiló kerület. Zalaegerszeg­hez a közeli községek mind hozzá fognak tartozni, Nagykanizsa szintén csak 8—10 községgel alkot egy kerületet. Választóke­rületi székhelyek lesznek Pacsa és Zala­szentgrót s talán Baksa helyett Nova. — Zalavármegye tanitól. A kir. tan­felügyelőség legutóbbi kimutatása alapján Zalavármegyében ezidőszerint 788 tanító működik, akik 448 iskolábau látják el az ok'atást. És pedig 11 polgári iskolábau működik 59 ianitó, 64 állami elemi isko­lóban 172 tanító, 70 községi iskolában 385 tanító, 22 ref. iskolábau 23 tanító, 16 ág. ev. iskolában 17 tanító és 10 izr. iskolá­ban 20 tanító. Alt-lános ismétlő iskola van 326 iskola mellett, gazdasági ismétlő iskola van 42 iskola mellett. A kisdedvédelmet 29 ovo, 6 állandó gyermekmenedékház, 34 nyári menedékház látja el. A tanitók fize­tés kiegészítés és korpótlék címén éven­ként 173.099 korona államsegélyt élveznek, amely összeg 387 tanító között, oszlik meg. — A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület f. évi október hó 10,, 11. ós 12. Temesváron a polgári lövölde-kertben' ren­dezendő országos jellegű baromfi, házinyúl, galamb, bor ós gyümölcs kiállításáról szóló tervezeteket e napokban küldte szét az or­szág baromfitenyésztői, bor és gyümölcs­termelőinek. Amint a tervezetből kivehető, ezen kiállítás térdijai az idei kiállítások között a legolcsóbbak ós emellett tömeges állami bevásárlásokról gondoskodás történt, mivel a m. kir. főldmivelésügyi kormányon kivül az aradi jószágigazgatóság, a temes­vári állattenyésztési felügyelőség ós egye­sületünk is nagyobb bevásárlásokat fognak eszközölni. — Svéd torna a népiskolákban Ujab­ban a népiskolákban is nagyobb és na­gyobb figyelmet, fordítanak a testi neve­lésre s most egy ujabb ezt célzó intézke­dés történt. A közoktatásügyi minisztérium a svéd torna ismertetéséről egy füzetet adott ki, melyet mintegy ötven példány­ban megküldött a tanfelügyelőségnek az iskolák között való kiosztás végett — Tanitógyülés. A keszlhely-zalaszent­gróti esp. ker 'artozó rom. kath. ta.ii i tó ­egyesület f. hó 23 án tartotta őszi rendes közgyűlését a közs. elemi iskola egyik tantermében. A közgyűlést megelőzőleg a tagok d. e. 9 órakor szentmisét hallgat­tak, mely után a fiúiskola Ill ik osztályú termében gyülekeztek. 10 óra után Nyers Imre világi elnök lendületes beszéddel nyi­totta meg a gyűlést, hálás szavakkal em-' lékezvén meg Appouyi nlbert gróf köz­oktatásügyi miniszterről, mint, aki a fele­kezeti tanitók anyagi helyzetének javítá­sáról is atyailag gondoskodott. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után a nmlt ülés jegyzőkönyve olvastatot,t, fel és hite­lesítetett. Majd a «Gondviselési» segélyalap ügyének rendezése alkalmával felvett jegy­zőkönyv tárgyallatott. Mivel kitűnt, hogy több kartárs befizetett járuléka elkallódott, s újból megfizetni nem hajlaudók, a köz­gyűlés elhatározta, hogy a kellőleg beigazolt befizetéseket a kör pénztárából fogja fedezni. Ezután Ponauer Emil kisgörbői tanító ol­vasta fel értekezését a számtantanitás mód­szeréről, mellyel mindvégig lekötötte hall­gatósága figyelmét. Utána Bollinger Irén tekeuyei tanítónő Teleky Blanka grófnő életrajzát ismertette osztatlan tetszést, aratva. A liözgj'ülós az alapos tanulmányról ta­núskodó és szép stylben megirt dolgozatot megörökíteni határozta. Végül Nyers Imre elnök tartott igen érdekes szabadelőadást a betegségekről. Tekintettel az idő előre­haladottságára, elnök megköszönve a nagy­számban megjelent tagok ós vendégek szi­ves türelmét a gyűlést bezárta. — A hitvallásos iskola védelme. So­mogyvármegye közigazgatási bizottsága fel­hívta azon urodalmi iskolák feutarlóit, a kiknek még semmi megállapodásuk nincs a felekezeti egyházi hatósággal, hogy a meg­állapodást. magában foglaló okiratot a közigazgatási bizottságnál mielőbb mutas­sák be, mert, ha iskolájukat felekezeti jel­legűnek és nem magán iskolának deklarál­ják, kötelesek a tanitók fizetését és kor­pótlékait az 1907. évi 27. t.-cz. értelmében biztosítani. Ilyen urodalmi iskola Festetics Tassilo gróf kegyurasága alá tartozó per­dóci iskola, mely 1889. évben létesitetett. Bár ezen iskola a nemeslelkü alapitó szán­déka szerint mindig katholikus jellegű volt, az iskola fenntartó és az egyházi hatóság közt. Írásbeli megegyezés nem történt. A közigazgatási bizottság megkeresése kap­csán Festetics Tassilo gróf, mint a perdóci iskola fentartója, dicső őseitől öröklött, val­lásos érzésének megfelelőleg, nem riadva vissza az áldozattól, kinyilvánította, hogy a perdóci iskolát jövőben is katholikus jel­leggel fogja fenntartani s ezen jelleget ok­irattal fogja biztosítani. — Öngyilkosság. Boguár István a cTurul• villanyos színház tulajdonosa f. hó 25-én a délelőtti órákban gyenesi sző­lőjében főbelőt.te magát. A szereucsétlen véget ért mozis valószínűleg vízzel töltötte meg fegyverét, mert fejét teljesen szétron­csolva a törzstől jó távolra találták meg. Az öngyilkosság okáról többféle verzió ke­ring, de valószínűleg anyagi veszteségek kergették az élte delén levő, józan életű embert a halálba. — A takarmányhiány. Az idei száraz nyár a mezőgazdáknak sok kárt okozott, külöuösen nagy gondot képez a téli takar­mányszükséglet, mert a takarmánynövények és a széna nagyon rosszul fizettek. Ninos a legtöbb helyen elegendő, amivel teleltetni lehessen az állatokat. A vármegyei gazda­sági egyesületek a takarmánykiviteli tilal­mat, akarják elrendelni, hogy ezáltal a kül­föld ne drágíthassa a csekély készletet. Ausztriában meg ugy gondoskodnak a nagy szükoég megszüntetéséről, hogy a levagdalt szőlővenyigét gépekkel összetepik, megőr­lik és takarmányozásra használják. Az ilyen takarmánynak mintegy 70 százaléka ugyan­olyan táplálóképességii, mint a széna. — Versenytárgyalás. A m. kir. szé­kesfehérvári V. houvédkerület hadbiztossága a Keszthelyen állomásozó honvédhuszárosz­tály részére az 1909. évben szükséges kenyér szállításának biztosítására f. évi október hó 20-án Keszthelyen nyilvános versenytárgya­lást fog tartani. A szállítás részletes felté­telei megtudhatók a helybeli állomáspa­rancsuokságnál, vagy a kerületi hadbiztos­ságuál. — A cserszegi kápolna orgouájára a következők adakoztak : Szűcs Jánosné, Tafota Antal 2—2 K., Nagy Sándor 5 kor 1, Szira Ferenc 10 kor., Haraszti Sándor 1 kor., ifi. Molnár Ferenc 40 f., Pálfi Ferenc 2 kor., Pikó János 20 f., Horváth György, Góth Mihály 2—2 K., Nagy István 60 f., Czink Sándor 1 kor,, Ftber András 2 kor., Magj^arósi Sándor 1 kor., Turopoli Győrgyné 1 kor. 20 fillér, Hertelendi Ödön 1 kor., Farkas Imre 30 f., Böröcz József 1 kor., Böröcz József 1 kor., Horváth Gelencsér Jánosné 2 kor., Giber György 2 kor., Csákányi Károly, Czink Józset, Pap János 1 — 1 kor., Giber Márton 2 kor., Halász Jánosné 60 f., Cseh Sándor 60 f., Balassa István 2 kor., Balassa Erzsa 1 kor., Giber István 40 f., Horváth T. Sán­dor 4 kor , özv. Szentéi Jánosné, özv. Far­kas Györgyné, Szeles József, Balázs Fe­Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! , keszÍhelyÍn 1 Neumark Adolf üzletét iZu^Z $ & ki férfi-kalapot, fehérneműt, férfi, qői és ggepmekharisqgál!, qöi kézimunkát, rövidárut jö minőségbeli raktáron tart. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom