Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-09-20 / 38. szám

1908. szeptembes 20. BALATONVIDÉK 3 A VIII. katholikus nagy­gyűlés. Szeptember 13., 14. és 15 én zajlott le a magyar kathoiikusok VIII. nagygyűlése. A hit egysége, jobb jövő reménye és a haladás mun­kájának szeretete ezreket vonzott föl Budapestre az ország minden részéből, hogy minél impozánsabb legyen a katli. összetartás, együtt­érzés kifejezése és lelkesedése ! Va­lamint az előző évek nagygyűlései, ugy az idei is egy oly gyúpont volt, melyből a katholikus szervezkedés vonalai szétfutnak az ország minden részébe, mint a katholikus öntudat nak és érzésnek sugarai, hogy minél nagyobb erővel hivják fel a katho­likus társadalmat a szervezkedésre és a munkára. Vasárnap nyitotta meg a nagy­gyűlést az Iparcsarnokban Majláth József gróf. kinek illusztris megnyitó beszédét sok ezerre menő közönség hallgatta végig. Képviselve volt ott a városok intelligenciája, a falvak egj^szerü népe, az iparososztály, a clerus, fő­nemesség és a főpapság. Az eucharisz­tikus körmeneten 25—30 ezer katb. hi vő vett részt és tüntetett a fővá­ros utcáin az Oltáriszentség mellett. Fontos értekezletek voltak a kath. családi életről, a jótékonyságról, a szövetkezetekről, iskolákról, a kath. Sajtóegyesületről, a Népszövetségről stb. — Bebizonyitotta a nagygyűlés, bogy hazánk sokat köszönhet az Egy­háznak és bátran bizhatik benne a jövőben is. Hogy a kathoiikusok oly áldásos munkálkodást fejtettek ki a nép érdekében, melynek eredményei szemmel láthatók. Megmutatta az idei nagygyűlés azt is, hogy az ösz­szetartás erőssé tesz, melyre hogy harcolni tudjunk, nagy szükség van. Ebben az összetartásban nyilatkozik meg az idei kath. nagygyűlés, de hogy még nagyobb eredményeket tudjon elérni, még nagyobb össze­tartásra van szükség. Mert még so­kan, igen sokan hiányoznak ! Épen ezért még a szervezkedésnek tovább kell folytatódni ! Számos hely van még széles e hazában, hol az évi kath. nagj'gyűléseket, a kath. szer­vezkedést, a Népszövetséget csak hirből ismerik, mint a mi városunk is és környéke ! — A veszprémi püspök kitüntetése. A király a nagygyakorlatok alkalmából Hornig Kát oly báró, belső titkos tanácsosnak, vesz­prémi püspöknek a Lipót-rend nagykereszt­jét díjmentesen adományozta. — Tudósok Keszthelyen. Említettük már, hogy a bécsi amerikanista con/'iexz­szus több tagja Lóczy Lajos dr., a magy, kir. földtani intézet igazgatójának meg­hívására ellátogat, a Magyar Tengerre s megtekinti annak festőién szép partvidé­két. A tudósok tegnap délután érkeztek körutjokban hozzánk. Itt Lova*sy Sándor dr. akadémiai tanár kalauzolta a hírneves vendégeket, és elismeréssel gyönyör­ködtek a festői kilátásban. Megnézték Héviz fürdőt s hosszabb időt szenteltek a város nevezetességeinek megtekintésére. Este tiszteletiikre társasvacsora volt a Hul­lám szállóban, melyen a közönség köréből is számosan vettek részt. Szép figyelem volt a Dalkörtől a vendégek iránt, hogy este a Hullám torlaszán sze-enáddal lepte meg őket. A precízen előadott válogatott, darabokat vendégeink gyönyörködve hall­gatták s elismerő szavakkal adóztak, mind a művészi tudásért, mind pedig a kitün­tető figyelemért, A vendégek ma utaznak el városunkból. A vendégek névsora következő : Prof. Dr. E. Seler és neje (Berlin), M. de Oliveríra Lima és neje (Bruxel'es), P of. Dr. F. Frech és neje (Breslau), Dr. Jüan B. Ambrosetti és neje, Jonkheer L. C. van Pttubuys és neje, Bertil Sederholm és neje, Elisabeth Sederholm, Dr. K. Aus­serer, Charles Peabody, Dr A. Wirth (München), Dr. P. Ttetze (Wien), Dr. Leh­niann Núsche (Labla), Mirs Adda (Beton), Dr. R. Wallaschek, Dr. Haus Lene, Paul Ehrenreich, Prof. Dr. Oberhummer (Wien), May Kot Cajetan Komers, Lius Garabelli (Urugvay).i — Szentszéki ülnöki kinevezés, Megyés püspök urunk ő nagyméltósága Éadványi Viktor dr. t.b.^ pápai káplán, püspöki tit­kárt a veszprémi szentszék ülnökévé ki­nevezte. — Helyettesítés. Luttor Ferenc uj­misés áldozár, a szent Ágostonról nevezett, bécsi felsőbb papnevelő intézet tagja, a beteg Domnanich Sándor helyettesítésére ideiglenesen Tapolcára küldetett — Vármegyei közgyűlés Zalavárme­gye törvényhatósági bizottsága Batthyány Pál gróf főispán einöklésével hétfőn és folytatólag kedden tartotta meg. A tör­vényhatóság állapotáról szóló alispáni je­lentés kapcsán Cserfán Károly a ragályos állati betegségek terjedéséről panaszkodik és fölkéri az alispánt, hogy a terjedés meg­akadályozása iránt intézkedjék. A közgyű­lés az 1909. évi háztartási költségvetésről, a dijnokok helyzetének javításáról, az 1908—1909. évi közüli előirányzatot, Nagy­kanizsa 1907. évi gyámpénztári számadá­sát, a községi és kórjegyzők fizetésének kiegészítéséről előterjesztett, javaslatokat elfogadta. A belügyminiszternek Nagykani­zsa kívánságaira vonatkozó leiratára a köz­gyűlés kimondta, hogy Nagykanizsának törvényhatósági törekvését tudomásul ve­szi s f-zt jóakaratú figyelemmel kiséri, azon­ban az uj megyealakilásntik ellene van, mert minden olyan mozgalom ellen állást foglal, mely a megye területi egysége el­len irányul. Ez ellen az elfogadott javas­lat ellen senki sem szólalt, fel. Nagy vitát kellett Udvardy Vincének a vármegyei takarékpénztár felállításáról szóló indítvá­nya, melyet Udvardy hosszasan indokolt. A javaslathoz többen hozzászólt ak, igy Nagykanizsáról Ujnépi E'ek Ernő, Arvay Lajos alispán indítványozza, hogy Udvardy javaslatát adják ki egy szakbizottságnak tanulmányozás végett, ez bocsájtkozzék tárgyalásokba a megyei pénzintézetekkel és tekintve az ügy sürgősségét, a decemberi közgyűlésnek tegyen jelentést, A közgyű­lés a>s alispán indítványát elfogadta. Szent­ínik'óssy Gyula tapolcai főszolgabíró nyug­díjazása végett beadott, kérvényéről név­szerinti szavazással határoztak. A közgyű­lés a főbírót, nyugdíjazza és pedig 41 évi gyógyulást, enyhülést ós vigaszt kereső tízezernyi magyar ott tolongott a négy magyar gyóntató szék körül — sajnos azon­ban az itteni bencés rendház 4 magyar gyóntatóján és a híveikkel ídezaráudokolt á magyar plébánoson kívül nem állott ren­delkezésükre más magyar gyóntató Feltűnt, a magyar ka'h. klérus kép­viseletének csekély száma. Még inkább az. hogy mig az osztrák mágnások, főurak és képviselők nagyszámban vettek részt, pél­dátadó áhítattal Mária ez öröm és diadal ünnepein, magyar részről az egy Dobro­vics Milán képviselőn s néhány ájtatoskodó uri nőn kivül sem az intelligenciából, sem a főrangú körök közül senki sem volt lát­ható! Ott, uzon a helyen, uielyen, mintegy kisdarab magyar földön minden a magyar régi dicsőségről, a magyarok Mária tiszte­letéről beszél, hová Nagy Lajos óta, kirá­lyaink, főpapjaink, főuraink zarándok utja vezetett. De bő kárpótlást nyújtott a ma­gyarok Nagyasszonyának e bizonyára vé­letlen mulasztásért, — az ezernyi ezfgr hivő nép lelkes ragaszkodása, ezer ajkon hangzott a magyar ének : «Máriát dicsérni hivek jöjjetek» s a «Boldogasszony anyánk> cimü meglepő ősrégi Mária ének. Mária-C/.ell, 1908. szept. 9. Németh János plébános. Magyarország Nagyasszonyát dicsőítő ma­gyar szó. A több ezernyi mngyait egészen magával ragadó szónoklat, leírhatatlan je­leneteket idézett föl. Hangos zokogás hal­latszott a néptengerben csoportonkint ál ó magyar ajkakról. Az öröm és boldogság kitörése volt ez, mely magával ragadott mindenkit, mi­kor a magyarok Nagyasszonyának különös oltalmát, a Mária tisztelő nagyok, köztük Nagy Lajos celli zarándoklatát, fejtegette. Magyar ünnep volt, ez szinte — itt e messze idegen földön. Egy kis daiab Magyaror­szágból. Az ünnepélyt este 6 órakor hatalmas körmenet s hódolás a Szűz anya szólna előtt, — fejezte be, melyhez foghatót, fény­ben, ragyogásban, a hit páiatlan megnyi­latkozásaiban — Csak ritkán, csuk ily nagy alkalmakkor láthatunk. Igy csak az igaz, a tiszta, az eleven hit ünnepelhet, melyet csodálattal bámulunk Stájer hithű s vallá­sos népében. Ezt a felejthetetlen fényességű s mé­reteiben óriási körmenetek is harangzugás, bengáli és villám fényes kivilágítás és ágyudörgf's között a Nuncius ur ő excel­lenciája vezet te fáradhatatlan buzgalommal. Ha lehel, mondani az apostoli Nuncius ur buzgalmával, imponáló fejedelmi alakjával s mégis nagy szolidságra és szivjóságra valló leereszkedő nyájas magatartásával nemcsak az örömittas és 1 oldog stajet ok­kal, hanem az ünnepély mindéi, résztve­vőjét magával ragadta. Főrangú előkelők és nép, öregek és kicsinyek — csak a Nunciiisról beszéltek. Méltán, mert, mint igazi, szelíd, jó pásztor fáradot.t és apos­tolkodott a messziről idesereglett hivő uép között. Viszont nagy vigasztalására és örö­mére szolgálhatott neki a nemrég lezajlott osztrák malíciával szemben ez a hivő nép részéről szinte tüutetés számbamenő ra­gaszkodás megnyilvánulása. Nyolcadikán este ismét kivilágítás, fáklyásmenet fejezte be a páratlan szépségű egyházi ünnepet. Ismét kigyúltak az égbe­nyúló hegyormokon az örömtüzek, hirdetve Mária dicsőségét s Mária Czell örömét. A messzitől idezarándokolt hivő nép nagy fáradtságéért bő kárpótlást nyújtott ez a kegyelemteljes és felejthetetlen em­lékű nap. Kegyelemteljes volt, meri, a nagy ünnepségek fényében a gy óntatószékek kö­rül tolongó hivő nép bűnbánat s igaz job­bulásáról tanúskodó könnyei ragyogtak bele, élénk tanúságaként a Szűz anya ha­talmas pártfogásának. Egy szomorú akkord is vegyült a ragyogó emlékű ünnepélyekbe — fájdal­masan érintve a magyar sziveket. A lelki Levélpapírok csinos családi diszdobozokban 1 koronától feljebb legna­gyobb választékban kaphatók Sujánszky József könyvkereskedésében, Keszthely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom