Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-09-13 / 37. szám

2 B A LATONVIDÉK 1908. szeptember 20. — Szeptember 10. A szokott kegyelet­tel emlékezeti, meg városunk közönsége ez idea is boliog emlékű Erzsébet király­nénkról, halálának 10-ik évfordulóján. A középületekre kitűzték H gyászlobogót s d. e. 9 órakor gyászmise vo!t az elhunyt ki­rályné lelki üdvéért, a plébánia templom ban, melyen a hatóságok képviselői s az összes iskolák tauulói tanáraik, illetve ta­nítóik vezetése alatt résztvettek. f Falk Miksa. Falk Miksa, a ki­váló politikus és publicista, Erzsé­bet királyné volt magyar tanitója, a keszthelyi választó kerület volt képvi­selője szept. 10-én délelőtt Budapesten meghalt. Falk Miksa a nyár elején nejével Karlsbadban nyaralt s ott felesége elhunyt. Nejének halála mélyen megrendítette az öreg irót, ki azóta egyre betegeskedett. Csa­ládja a temetés után Ischlbe vitte, honnan súlyos betegen hozták haza. A vasútállomásról mentőkocsin szál­lították Dorottya-utcai lakására, hol pár perc múlva meghalt. Halálának híre villámgyorsan elterjedt a fő­városban és őszinte részvétet kel­tett. Elhunytát azonnal jelentették a királynak, kit a gyászhír mélj-en lesújtott, annál inkább, hogy a ki­rályné volt tanitója éppen Erzsébet királyné halálának évforduló nap­ján hunyt el. Falk Miksa 1828. október 7-én Budapesten született. Már 14 éves korában maga volt kény­telen fen tartásáról gondoskodni. Mint hírlapíró 1843-ban kezdte szereplését, majd letette a böl­csészeti szigorlatokat s mint bölcsészettudor a bécsi műegyetem előadásait hallgatta. 1858 óta sürün érintkezett Széchenyi Istvánnal. 1863-ban Deák Ferenc ajánlatára a tudományos akadémia levelező tagja lett. Ekkor sajtópert indított el­lene Schmerling azért, mert a „Wanderer"-ben a magyar alkotmány helyreállítását sürgette ; ezért több hónapi fogságra el is ítéltette. 1863-ban meg­tartotta akadémiai székfoglalóját a „Menedékjog' 1 cimü értekezésével : ez időben jelentek meg Sza­lay Lászlóról és Széchenyi István grófról irt na­gyobb tanulmányai, mig Eötvös Józsefnek, Seny­nyei Pálnak, Trefortnak későkb emelt irodalmi emléket, 1866. vége felé Erzsébet királyasszony­nak a magyar nyelvben oktatója volt. Nemsokára a „Pester Lloyd" szerkesztesét vette át. 1869 ele­jén Xőszegen egyhangúlag megválasztották kép­viselőnek. 1875-ben megválasztatott keszthelyi képviselővé és e kerületet képviselte 1884-ig. Az 1884-iki választások alkalmával Nagykanizsán ki­sebbségben maradt, de győzött szűkebb választás alkalmával Aradon. Az 1892-iki választások al­kalmá al Fejérváry Géza báró letévén a buda­pesti I. kerület mandátumát, helyébe Falk Miksa választatott meg és ugyar.ott 1896-ban, 1901-ben és 1905-ben is képviselőnek lett választva. Mint Képviselő, hive volt a Deák-pártnak, a fúzió óta pedig a szabadelvű párthoz tartozott ; tagja volt több izben a bankügyi bizottságnak, három izben (1877, 1887 és 1896) előadója a kvóta-bizott­ságnak és a horvát ügyben kiküldött regnikolá­ris bizottságnak. Elnöke volt a közgazdasági és a pénzügyi bizottságnak. A delegációnak kezdet­től fogva tagja volt s több mint tíz év óta a kül­ügyi albizottság előadójaként szerepelt. Midőn az utóbbi minőségben 1898-ban a 25-ik általa szer­kesztett külügyi jelentést előterjesztette, ő Fel­sége a Szent István-rend középkeresztjével tün­tette ki. A hirlapirók nyugdíjintézete megalakul­ván, rögtön őt választotta meg elnökévé ; elnöke volt a lipótvárosi kaszinónak és a városi villa­mos vasút igazgatóságának, igazgatósági tagja az angol-osztrák banknak, a Lloyd-társaság titkára, a pesti hazai első takarékpénzt ár-egyesület fel­ügyelő bizottságának ta~ja stb. 1901 szeptember 30-án bölcsészeti tudorrá avatásának félszázados évfordulóját ünnepelte és ez alkalommal a buda­pesti és a kolozsvári egyetemek tiszteletbeli böl­csészettudorrá választották. — A király búcsúja a hadseregtől. A Politikai ErLesitő-nek jelentik Veszprém­ből a következőket, : K«touai körökben azt, beszélik, hogy a király a veszprémi had­gyakorln (ok után meg fogja ragadni az alkalmul arra, hogy a hadseregtől bucsut í vegyen, inert hajlóit korára való tekintet- < tel ezentúl nem fog olyan intenziven részt ^ venni a katonai gyakorlatokon mint. eddig, s — Hol legyen az igazságügyi palota ? j Eí^ész irodalma támad a tervbe vett igaz f ságügyi palotának, mire nagynehezen meg­valósulhat. A különböző érdekek erős har­cot vívnak elhelyezését illelőleg, hátrál­tatván ezzel az építés megkezdését.. Leg­újabban — mint már a minap jeleztük -­R képviselőtestület is állást foglalt ez ügy­ben s feliratban arra kérte az igazságügyi kormányt, hogy hagyja meg a bíróságot a jelenlegi helyén. Ezzel az ügy elintézése inegint csak halesztást szenvedett., mert, ujabb tárgyalásokra s egyezkedésekre lesz szükség az épület tulajdonosával. De, mint halljuk, a georgijon-utcai érdekeltség sem nyugszik. Hozzájárulási összeg felkínálásá­val óhajtják a tervet keresztülvinni. Az ál­dozatkészség mindenesetre elismerésre méltó, de seminikép sem kívánjuk, hogy sikeres legyen. Ha már a jelenlegi helyén nem maradhat a biróság, inkább épül­jön fel a Kossuth Lajos-utca végén, sem­mint a Georgicon major mellett, azon az eldugott helyen, merre a vátos sohasem fejlődhet. Keszthelynek a Balaton és a va­sútállomás felé van meg a fejlődési iránya és a terjeszkedéshez szükséges hely erre áll legkönnyebben rendelkezésére. Ide kell hát az igazságügyi palotit- helyezni, ahol netnosak díszíti a várost, de elősegíti a fejlődést is. A tárgyalások menetét min­denesetre jó lesz figyelemmel kísérni s ha ugy fordul a dolog, siessen a város ez utóbb emiitett hely elfogadása érdekében közbenjárni. — Iskolaszentelés. Folyó hó 8 áu szentelte fel a veszprémi káptalan által épitetett uj iskola épületet Siófokon Tor­kos Pál plébános, melyen nemcsak a hi­vők, hanem számos fürdővendég is részt vett. — Előkelő vendégek a Balatonon. E hó 18-án és 19 én előkelő vendégei lesz­nek a balatoni fürdőknek. A világ összes nemzeteinek tudósaiból alakult «.n.meriká­uisták egyesület,é»-nek tagjai Lóczy Lajos dr. egyetemi tanár meghívására 18-án ér­keznek Siófokra, hol a Balatoni Szövetség vezetősége fogja őket fogadni. Siótoktól külön hajón irdalnak Aliga és Kenese felé Almádiba, nova 10 óra felé érnek ; itt ki­szállnak és a Petőfi, sétányon megreggeliz­nek. A park megtekintése után Balatoufü* redre hajóznak, ott, megebédelnek és át­mennek Földvárra, hol az éjjelt töltik. 19 én Badacsonyba hajóznak és felmennek a hegytetőre. Ebéd után szüreti ünnepély lesz tiszteletükre ós este kocsikou Keszt­helyre és Hévízre jönnek. — Nagykanizsa törvényhatóság. Zala megye szeptember 14-íki közgyűlésének tárgysorán szerepel egy pont, mely Nagy­kanizsa városára, rsndkivüli fontossággal bir. Tudvalevőleg Nagykauizsa azt, a ké­relmet, terjesztette a kormány elé, hogy iktassák a szabad királyi városok soraba. E kérést, küldöttség tolmáosolta a kormány előtt, melynek tagjai közül Andrássy Gyula gróf belügyminiszter az ügy jóindulatú el­intézését Ígérte meg, Wekerle Sándor mi­niszterelnök pedig egyenesen kilátásba he­lyezte, hogy óhajuk teljesülni fog. A város kérvénye három közigazgatásilag kiemel kedő kívánságot tartalmazott. Azt, hogy szabad királyi város lehessen, továbbá ön­álló választó kerület s végül, hogy Nagy­kanizsa székhellyel uj megyét kreáljanak. A három közül most a törvényhatóság kér­dése vált aktuálissá. A külön megyéről egyelőre nincs szó, ugy látszik, hogy a kérelem e legfontosabbjáról egyelőre nem tárgyal a kormány. A város önálló válasz­tókerülete a választási reform kereteiben nyer megvalósulást. A törvényhatósági kér­dés pedig most napirendre kerül azzal, hogy a belügyminiszter kikéri Zalavárme­gye véleményét. A véleményadásról e hő 14-iki közgyűlésén határoz a megye kö­zönsége. — A vármegye népesedése. Zalavár­mógye népesedési viszonyait április, május és június hónapokban a következő statisz­tika tünteti fel : A balatonfüredi járásban született 101, meghalt 73, szaporodás 28 ; — a tapolcai járásban született 397, meg­halt, 299, szaporodás 98 ; — a sümegi já­rásban született 278, meghalt 226, szapo­rodás 52 ; — a zalaszentgróti járásban szü­letett 264. meghalt 197, szaporodás 67 ; — a keszthelyi járásban született 285, meg­halt 182, szaporodás 103 ; — a nagykani­zsai járásban született 361, meghalt 275, szaporodás 86 ; — a pacsai járásban szüle­tett 261, meghalt 172, szaporodás 89 ; — a zalaegerszegi járásban született 409, meg­halt, 328, szaporodás 81 ; — a novai járás­ba n születet,t, 272, meghalt 158, ssaporo­dás 114; — az alsólendvai járásban szü­letett 375, meghalt, 188, szaporodás 187 ; — a perlaki járásban született 593, meg­halt 358, szaporodas 235 ; — a Csáktornyái járásban született 594, meghalt 361, szapo­rodás 233 ; — Zalaegerszeg városban szü­letett 97, meghalt 80, szaporodás 17 ; — Nagykanizsa városban született 267, meg­halt 2C5, szaporodás 62 ; — az egész vár­megyében szül. 5040, meghalt 3395, sza­porodás 1645 — Szüreti mulatság. F. hó 8-án a kan­tiu kert.helyiségébeu szegény iskolás gyer­mekek felruházására a már évek óta fenn­álló Erzsébet asztaltársaság fényesen sike­rült szüreti mulatságot tartott. A mulat,9ág sikerét Csanády Gusztáv dr., Reischl Ven­cel és Cságoly István birtokos urak tették lehetővé, amennyiben szivesek voltak díj­mentesen elegendő szőlőt a társaság ren­delkezésére bocsátani. A mulatságon felül­fizettek : Bognár Ilonka és Weisz Tivadar 1 — 1 koronát, N. N. 80 fill., Polozgay La­josné, Sárvári Zoltán 60—60 fill., Kohn Samu 50 fill., ezzel együtt, a tiszta jöve­delem 60 koronát tesz ki, mely összeg a Keszthelyi Ipari és Gazd. Hitelszövetke­zetbe lett elhelyezve kamatozás végett. Feutnevezett. jószivü uraknak, a felülfize­tőknek es a szőlüpásztor szerepet betöltő urleányoknak, valamint mindazoknak, a kik a mulatság sikeréhez bármily módou is hozzájárultak, a legnagyobb köszönettel adózik a Keszthelyi Erzsébet asztaltár­saság. — Siófoki fürdőélet. Folyó hó 8-án bezárult a siófoki fürdőtelep a székesfehér­vári honvédzenekar tRákóci indulójával.* Még néhány fürdővendég vau ugyan, de ezek inkább szőlőkurát, tartanak. Folyó hó 18 án teljes kivilágítás lesz az amerikai ven­dégek tiszteletére a katonai hadgyakorla­tok alkalmával pedig a Fogas szállóuak is lesznek vendégei, mintegy 180 katonatiszt nyer ott, szállást. — Siófok fejlődése. Siófok nagyköz­ség képviselőtestülete a legutóbbi rendkí­vüli közgyűlésén elhatározta, hogy a Da­rányi-térre vásárcsarnokot épitet, melyben egy hatósági mészárszéket is fog létesíteni. Elhatároztatott, továbbá a vágóhíd kibőví­tése és sertésvágóhíd építése. A terv ki­dolgozásával Putzpacher Ferenc helybeli építési vállalkozó bízatott meg. Ugyancsak az aszfalt, járda készítést is megkezdte dr. Helvey budapesti cég, mely ujabb mun­kálat 68.000 koronába kerül. Aszfalt, jár­dát kap a Fő utca, folytatólag a Sió-, Kele­és Kossuth Lajos utcák. — Másodvirágzás. Ritka szép termé­szeti jelenség csudájára járnak a csersze­giek. Magyaróssi János gazdálkodó gyü" mölcsöséhen egy körtefa teljes tavaszi virágpompájába öltözött. A késői virágzást, a Losszu és tartós ősz jelének mondják a gazdák s ha ez igaz lesz, akkor a rnete­orologiai intézet tudományos időjósai, kik szeptemberre sok esőt jósoltak, elülhetnek a tudományukkal. — Pékek büntetése a középkorban. A liliputi zsemlyék ós kiflik láttára az öie­gebb emberek rendesen dicsérni kezdik a régi jó időt, amikor a péksütemény nem­csak olcsóbb, de nagyobb is volt a mainál. És joggal. Régente hatóságilag meg volt állapítva minden egyes sütemény minimális súlya és jaj volt annak a péknek, aki en­nél kisebb sulyut árult. Berlinben már 1272-ben külön emberek voltak megl ízva a péksütemények ellenőrzésével és «ame­lyik kenyér vagy sütemény nem ütötte meg a kívánt súlyt, az a szegényeknek adatott*, irja egy nén'et krónika. 1412 ben Nürnberg város nemes tanácsa egy pélinek és feleségének levágatta fél fülét, mert kelleténél kisebb kenyeret árultak. Ugyanígy

Next

/
Oldalképek
Tartalom