Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-08-30 / 35. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. augusztus 30. 35. szám. BALATO DÉK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem aduok vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. Lesz-e villanyos vasút? (—i.) Nem először vetjük fel e kérdést, de reméljük, hogy ezúttal utolján. A határozott felelettel adó­sok maradunk ugyan még, de a vá­rakozásba és a sokféle találgatásokba belefáradt közönség bizonyára ér­deklődéssel fogja hallani, hogy a villanyos vasút ügye ujra szőnyegre került s a legkomolyabban útban van a megvalósulás felé. A vállalkozó Ganz cég elkészült végre az uj tervekkel s a költség­vetésekkel s ezeket a napokban nyújtotta be az elöljáróságnak egy terjedelmes elaboratum kiséretében. A vasút kiépítése az ujabb terv szerint 531000 koronába kerülne. E horribilis összeg teljesen kizárja an­nak lehetőségét, hogy a város saját kezelésébe vehesse, illetve a saját költségén építhesse meg a villanyos vasutat. Ugyanis a város a mostani, meglehetősen kedvező pénzügyi v i­szonyok között is csak 5-6—5%-os amortizációs kölcsönt vehetne fel e célra, mig a vállalkozó cég az első években csak 4°/o-os tiszta haszonért garantálna. Nyilvánvaló, hogy a város ráfizetne, legalább az első esztendő­ben. De még ha rá nem fizetne is, nem volna észszerű a várost ily óriási megterheltetésbe belevinni. Maga a vállalkozó cég sem ajánlja ezt, hanem inkább a rész­vénytársasági alapon való megvaló­sítást javasolja. Ezt a megoldási mó­dot hangoztattuk mi már az első időben is, dehát akkor magunkra maradtunk. Most ugy látszik belát­ták már illetékes helyen is, hogy csak ez az egy megoldási mód léte­zik. A pénteken tartott előleges ta­nácskozáson is egyhangúlag ezt fo­gadták el s már a jövő héten meg­teszik a r. t. megalakítására az első lépéseket. A Ganz cég képviseletébenRipka Ferenc főtitkár két propositiót ter­jesztett elő erre vonatkozólag. Vagy önkezelésbe veszi a megalakuló rész­vénytársaság a vasutat s a pálya fenntartásáért, az áramért, szóval az összes műszaki teendők végzése­ért a vállalkozó cégnek évi átalányt fizet, vagy hosszú időre bérbeadja az építőnek az egészet, mely esetben a cég a részvények 4°/ c-os osztalékát garantálja. Mi az első megoldási terv mel­lett foglalunk állást. Ha sikerül ösz* szehozni a félmillió koronát megha­ladó alaptőkét, akkor halálos vétek lenne ezt a nagy jövödelemmel ke­csegtető vállalatot bérbe adni. Ke­zelje maga a társulat s a hasznot is ő .tegye zsebre, ne más. Az első pillanatra ugyan kétsé­gesnek látszik ily óriási alaptőké­nek a helyi érdekeltség körében le­endő összegyüjthetése, de ismerve a közönség hangulatát, bizton remél­jük, hogy tömegesen fog az részt­venni a részvényjegyzésben. A hozzájárulás megkönnyítése végett egy részvény értékét 100 ko­ronában állapították meg. Ez a cse­kély összeg, valamint a később meg­állapítandó kedvező fizetési módozat, lehetővé teszi bárkinek is az alapí­tásban való részvételt. Részt is vesz abban mindenki, aki csak egy pará­nyit is szivén viseli városunk fejlő­désének, előrehaladásának érdekeit. Aztán ott vannak jóhirü pénz­intézeteink, az uradalom, a város s a gazdag tőkepénzesek. Bizonyára megteszik kötelességüket, annyival is inkább, mivel nem kockázatról, de egy busásan jövedelmező üzlet­ről van szó. A vidékre is bizton szá­mithatunk. Azok a vendégek, kik évről-évre felkeresik Héviz-fürdőt s a mai nyomorúságos közlekedési vi­szonyokkal már torkig vannak, szi­A BALATONVIDÉK TAHCAJA. "©alal^i asszony lett. Valakit — v alakit Szíffa '(Disza mellett, DdTeleg szeretettel Sfjij férfi ölelget. 'Valamikor — régen fóisza partján iiltün^ 5 távolban lobogó 1^Dutajtüzbe ne'ztanfe JLjf\unE{ néma maradt Dfflég is ágy éreztem, Ddlegértettü% egymást DUi afáor ott fetten. * * * cÖalaf\i — valaki DVZost fett asszony nem reg 6 valakit — valakit 3£a még egyszer látné^, Ttgy sírnéágy símé II. (Sn üt nem öleltem soba, <5n St nem csókoltam solia, j£i{át az ajkamhoz J2ern szorítám oda forrón, szerelmesen. SHa/jy, szent boldogságról J£öztün^ szó nem esett, Jfogyba j ár tunfe feltűnj '(Disza mellett. Csendes, lanyba este Jl2em ültün^ mi soíia forrón szerelmesen Ggíjmást átkarolva. Csal? ha elbácsáztam: J£icsi fezét lágyan, ^eszfetve és félve DdZagaméba zártam. S aztán sápadt ajfem Oda lángolt rája Ddlélyen, égőn, fájón S'efiér facsójára. Sn ÓV nem öleltem solia, én Őt nem csókoltam soHa, •di{át egy más ajaí{ Csókolja, csókolja íTorrón, szerelmesen. Sti = Kok. A Földközi tenger mellől. V. Palermo városának ha nem is a leg­vonzóbb, de mindenesetre a legérdekesebb látnivalója a kapucinus barátok katakom­bája. Aki Palermoban megfordul, ne mu­lassza el ennek a katakombának megtekin­tését. Sokat, igen sokat lehet itt tanulni ! Azok a néma halottak, akik szegre akasztva ott lógnak a nagy kiterjedésű temető fa­lain, vagy ott nyugosznak az üvegfödelü koporsókban, hatalmas, megrázó prédiká­ciót tartanak az eleveneknek. Olyan meg­rázót, hogy gyenge idegzetű embernek ezt a prédikációt nem is merném ajánlani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom