Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-07-26 / 30. szám

I 4 BALATONVIDÉK 1908. julius 26. f. hó 19-én kedves családi ünnepélyt ült a I «Hullám» szállóban. Egyed Sándor máv. { főellenőr és főpénztári főnökhel}'ettesnek bájos leányát — Ilonkát, jegyezte el magának a bizottság egyik igen rokonszenves s ked­ves tagja, Urbanovich Tihamér dr. fogalmazó Az ifjú pár Keszthelyen ismerkedett meg. A Balaton csodás varázsa, szerelmes fuval­lata érintette meg sziveiket s lett eszköz­lője szép frigyüknek. Szívből üdvözöljük a Balaton legújabb jegyeseit. — A «Hangya> tisztviselőinek nyara­lása. A «Hangya», mely tiz éves fennál­lása óta humánus jótéteményeivel és áldá­sos működésével valóban szivén hordja az ország nagy tömegének sorsát, boldogsá­gát, jólétét, érdekeit, nem feledkezik meg tisztviselőiről sem. Ugj' bánik velők, mint M szülő gyermekével, mely érdemes arra a szeretetre, amellyel elhalmozzák. Ily sze­retettel gondoskodott Almásy Balogh Ele­mér, a «Hangya> érdemes vezérigazgatója arról, hogy az intézet szorgalmas leány­tisztviselőinek kijusson a részük még ti nyaralásból is. Az egyik csoport leánytiszt­•viselő a Balaton partját választotta üdülő helynek és két heti szabadságukat Bala­ton kereszturon fogják eltölteni. A leányok egy ottani özvegy asszonynál vannak el­szállásolva s igen jól érzik magukat. Teg­nap lerándultak Keszthelyre, hol sziutón igen kedélyesen és kellemesen múlott ide­jük. Délelőtt megtekintették a várost és íinnalt minden nevezetességét, délután pe­'íig kikocsikáztak Héviz.e s aztán vissza­utaztak Kereszturra. Meg vagyunk győ­ződve, hogy kellemes emlékekkel liwgyják ei a Balatont s ujult erővel és kedvvel fogják munkájukat folytatni. Megjegyez­zük még, hogy a leányok nyaralási költ­ségeit, persze zsebpénz kíséretében, az in­tézet igazgatóságának nngy lelküségó foly tán a «Hangya» fedezi. — Halálozás. Súlyos gyásza vau a csoma-premontrei kanonok rendnek. Az Ur magához szólitotth egyik szorgalmas, mun­kás tagját a rendnek. A halálesetről az alábbi gyászjelentést adták ki: A-csoma-premontrei kanonokrend prépost-preláiusa a maga és rendtársai, valamint a rokonok nevében mélyen megszomorodott szívvel jelenti, hogy az érdemekben gazdag rendtárs a fe­ledhetetlenül kedves jóbarát és szeretetre­méltó rokon, főtisztelendő Rezsőfy György Gusztáv csorna-promontrei kanonok, kiér­demült főgimn. tanár, jószágkormanyzó, központi pénztáros folyó hó 18-án este 1/ 28 órakor, Budapesten a Vöröskereszt, kórházban életének 65 ik, álduzópapságá­nak 41-ik évében rövid szenvedés után az igazak halálávul jobbléire szenderült. Te­metése folyó hó 21-én délután 4 órakor volt a Vörösk reszt-kórház halottaskápol­nájából a farkasréti temetőbe. K, í p. — Fürdőélet. Megint csak panasszal kezdjük s tán ki sem fogyunk belőle e nyá­ron. Elzengtük kesfrves panaszunkat a vendéghiányról, az unalmas egyhangú für dőéletről és még sok egyéb aprólékos kifő- I ásolni valóról s midőn e bajok egynéme- j lyikéuek orvoslása a küszöbön áll, bélit, a | rossz időjárás s legszebb reményeinket feszi j tönkre. Mintha csak HZ is ellenünk szegődött vol na. Egy hét óta állandóan szeles, borult, hűvös az' időjárás.A víz lehűl), Ui>y, hogy osak az edzettebb vendégek veszik igénybe. A sétány még elliagyatot'abb, mint egyéb­kor. A nők és gyermekek beszorullak a szobába s unatkoznak. Ha még a jövő hét, is igy múlik el, félő, nem lesz kii mulat­tatni, mert vendégeink itt hagynak ben­nünket. Pedig a fürdőkezelőség ugyancsak hozzálátott most a mulatságok rendezésé hez. Tegnapra confe ti csatát. vett tervbe a csónakázó egylet, javára kedden pedig HZ Iparosok Dalkörén k közreműködésével*éta­hangvovs-nyt, confetti c-atá és tombola­estélyi, fog rendf zni, ha ugyan uz idő eu­gtdi. — Panaszkön} vünkbe a héten a kő­vetkező figyel mre uráltó észrevételéket je­gyezte be U©t fürdővendégülik : cFürdőélet» oimü rovatukat figyelem­mel kísérve, már két számban is olvastam, hogy cbár már jól benne vagyunk a sai­sonban, mégis ^kihalt, élettelen a parti sé" lány, egyhangú, unalmas a balatoni fürdő­élet.* Hogy Keszthelyen, ezen külömben mjnden tekintetben kedves és előnyös für­dőhelyen nincs élet, nincs vidéki fürdőkö­zönség, annak oka nemcsak abban rejlik, liogy a fürdőkezelőség nem gondoskodik a fürdőközönség mulat tatásáról, szórakoztatá­sáról, hanem másban ; magában a városi lakosságban és a lakáskiadók kapzsiságában, valamint, a fürdőközönséget mintegy kizsák­mányolni akaró méregdrága megélhetési vi­szonyokban. Mikor az ember elindul hazul­ról, tele szép reménnyel, tele illúzióval, él vezendő a keszthelyi fürdő üditő hatását s oda érve hallani kell, hogy egy nyomorult, a legprimitívebben bútorozott szobáért havi 160—200 korona bért, sőt néha 250 koro nát is elkérnek az ilyenkor aratni akaró házi­urak és szobakiadók, vajmi hamar lelohad az embernek a vágya Készt,helyen időzni s csakhamar kiábrándul a kedves keszthelyi­eknek szives vendéglátásából és egy csaló­dással, a keszthelyi viszonyok megismeré­sével gazdagabban, de erszénye könnyűié­sével' csakhamar iparkodik onnan mene­külni. Ha a keszthelyi lakáskiadók szem előtt tartanák azt a közmondást, hogy «jobb a ritka forintnál a sürü garas», akkor nem fityegne még most is, julius vége felé, annyi ablakon és ház kapuján ez a feliratú tábla, vagy papírlap : «Egy lakás fürdővendégek­nek kiadói és a parti sétány sem volna kihalt, élettelen, s neúi lenne a fürdőélet Keszthelyen egyhangú, unalmas, ha a fürdő­kezelőség keveset törődik is a fürdőközön ség szórakoztatásával, mert az a latin köz­mondás «similis simili g«udet» beigazolód­nék a fürdőkezelőség uélkiil is, mindenki megtalálná magától is u hozzá illő társa­ságot, kik a maguk körében tán jobban el­mulatnák magukat a fürdőkezelőség csinálta szórakoztatásoknál is. Ezt én egy Keszthelyen többször meg­fordult és a fentirt szomorú tapasztalatok­kal biró egyén írom. ' EL K. Amidőn a hévizi bérlet lejárt, ugy mondták, agilis ember veszi azt, bérbe, Hátéz részben igaz is ! Szép és modern lakóházak épültek ugyan, de arról, hogy a vendégek­nek egyéb kényelme és biztonsága legyen, nem történt gondoskodás. Hévizi tartózko­dásom alatt oly sok egyenlőtlenséget ta­pasztaltam, hogy a legkezdetlegesebb für­dőkben is soK. lenne. Szavaim igazolására álljon itt egy példa : A minap fürödni mentein s eközben megeredt az eső. Mint aféle bet^g ember, féltem a meghűléstől s nem jötteifi íj addig a vizből, mig az eső iissó el nem á lt. Nag}' volt azonban a bámulásom, mikor a kabinba lépve, fel­aggatott ruháimat cniron vizesen találtam ott A kabin rossz fedélzetén ugyauís be­esett az eső s ruháimat annyira megáz­tatta, hogy facsarni lehetett, cipőimből pe­dig ngy töltögettem ki a benne felgyü­lemlett esővizet. Tessék most elgondolni, hogy egy gyógyulni jött beteg ember, hogy érzi magát a vizes ruhában, amely biztos meghűlés számára. E-; a hanyagság ugy lehet könnyen végzete.-ssé is válhWIjik egy betegre. H gyógyfürdő Héviz, akkor le­gyen az minden tekintetben s a betegekről a legapróbb részletekig történjék gondow­II kodás. Kívánom, ho^y felszól,alásomnuk meg legyen az eredménye « a hiányos kabintető azonnal kijavítKssék. R. Gy. főbíró. — Halálozás, St'.mpfel Nándor ven­déglős f. hó 21 -én életének 33 ik évében elhunyt. rl\ metése 23-<n d. u. 5 órakor nagy részvéttel ment végbe. B,. i. p. — A husdrágaság ellen. Végre sok huza-vona után testet ölt az eszme. Teg­nap már aláírási ivi*k t köröztek a város­ban, amelyben az a.Airók kötelezik magli­kat, hogy 6 hónapon át husszükségletüket a szövetkezett vevőközönség által aug. 1-éu felállítandó mészárszékben, vagy az i ezek által megbízandó mészáros üzletében ! fogják az alábbi árakért beszerezni : marha f hátulja 96 fill. eleje 80 fill., birkahús 64 fill., borjú hátulja 1 kor., eleje 92 fillér. E kötelezettség még az esetre is fenn áll, ha a most kartell ben levő mészárosok is ha­sonló árengedményre lennének hajlandók. A mészárszék hatósági ellenőrzés alatt fog állni. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a hatóság a zalaegerszegi hatósági mészár-szék tanulmányozására Lázár Izsó állatorvost küldötte ki. — A siker titka. Maradaudó sikerie csak az számithat, aki valóságos szükség­letet elégit ki. A modern fehérnemű tisztí­tása mint inkább bajosabbá vált, mert egyrészt a por és a városok kigőzölgései, a gyári füst és korom a tisztitalanitást folyvást növelték, inig a mind inkább szo­kásosabbá váló finom gyapotszövet a ve­gyi fehéritéí és az erős dörzsölés által, mit az ósdi faggyuszappannal való mosás szük­ségei, tétetett tönkre. Es jött a «Schicht­szappau» feltalálása, éppen jókor. E szap­pan majdnem minden erőmegfeszités nél­kül oldja a szennyet és tisztítja a fehér­neműt alaposan, anélkül, hogy annak szá­lait megtámadná. De oly sikert, ér is el, a mely párját ritkítja. A cSchioht szap­panművek» jelenleg a legjobbak az egész európai kontinensen. — Szolgabirák áthelyezese. Botka Andor novai szolgabírót, és Farkas Kálmán tb. főszolgabírót kölcsönösen áthelyezték. — TÜZ. Csütörtökön, f. hó 23-áu este hót gazda i-gósz évi fáradságát tette tönkre a vörös kakas. Kora reggeltől késő estig dolgozott fáradságot nem ismerve Acs Farkas István p-'-s^ | ii itö-ii I alt ós ki gabo­náját késő este hordta be a mezőről a paj­tájába. Itt dolgát lámpavilágnál elvégezve, a világot eloltotta és egész háza népével nyugalomra tért. Alig kezdett azonban szunnyadozni, kétségbeeseti, lármára ébredt fel. Binger János éjjeli őr néhány ember­rel volt ott Acs égő házának oltalmára. Az ő szavuk ébresztette fel a gazdát, ki első­sorban is családját helyezte biztonságba. Mire vagyona megmentésére került volnál sor, már késő volt. Pajtája a bennt lévő gabonával és gazdasági felszerelésekkel, istállója, disznóólja a bentlevö állatokkal, lakóháza a bútorzattal együtt, lángbau ál­lott. Szegéuy ember tehetetlenül nézte va­gyonának pusztulását. A gyengén lenge­dező szél a sziporkát, szertevitte. Majd­nem egyszerre égett, hét ház egymás mel­lett. A tüz keletkezése után hamarosan I m jgj lentek a helyszínen apacsai ós szent­! péteruri tűzoltók fecskendőikkel. HO»SZPS : fáradság és megfeszített munka után, más­nap reggelre sikerült ártalmatlanná tenni a űzet. A kár nagy. Acs Farkas István kára 4400 korona, mely biztosítva n-m volt. Acs Farkas József 4000 kor., Tömpe József 700 kor., Hockhol József 700 kor., Magyar János 421 kor., Eadákovics László 165 koiv értékben károsodtak. Leégett még a községi kovácsiak ás is, a kár 600 kor. U y hírlik, a. köri yékben a károsultak fel­segélyezé-iére gjüjtést indítanak. Szives figyelmébe ajánljuk őkefe olvadóinknak is. — Földműves iskola Tapolcán, a. ta­> J polcavidéki gwá^lnkör elhatározta, hogty Ta­> poloán felállítandó földműves iskola érde­kében mozgalmat indít. Maga a község is sorompóba lépett ezen ügyben s a képvi­selőtestület bizottságot küldött ki, hegy a megyenéi -,s kormány rál lépéseket tegyen az eszine megvalósítása érdekében.. Régi óhajtás válnék valóra, ha sikerülne az is­kolát létesiteui. — Franz von .. Obergespan. A mi volt főispánunkat, Hertelendy Ferencet, a zalamegyei gazdasági egylet elnökét titu­lálják igy a temesmegyei lapok. A napok­ban ugyanis, hogy Lipót - Szalvátor főher­ceg meglátogatta Temesvárt, a főherceghez tisztelegni mentek Hert-lendy főispán és Telbisz Károly polgármester és a vendég­könyvbe németül írták be neveiket. Két­ségtelen, hogy a főispán és a polgármes­ter urak kissé furcsán jártak el és a té­mesi lapok leckéje nem alaptalan. M rt arra senkit nem kényszerítenek, hogy ué­| metül irkáljanak a főherceg vendégköny­vébe.' — Ezt még az udvari etikett, sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom