Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-12-24 / 51. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. december 24. 51. szám. BALATO ÉK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat-, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. Kar acsony. Karácsony a szeretet ünnepe. Nem szimbólum ez, de valóság. Az örök, szent isteni szeretet megteste­sülésének valósága. Az emberiség felmagasztosulásának ünnepe. Az Is­ten közibénk jön, hogy emberisé­günket magára öltve, felemeljen ben­nünket magához. A rögből az ég magasságáig, hol kedves angyalkák zengedezik az Isten glóriáját. Az eszmék kháoszából, az eszmények régióiba. Egy gyenge kisded születése teszi ezt. Mozgat meg eget, földet. Az eget, hogy béküljön, a tőidet, hogy üdvözüljön. Istent engesztel, embert boldogít. Mert maga is Isten a gyenge emberben. Ő volt 4 ezer esztendőnek várakozása, reménye. Benne és rajta pihent meg a tusa­kodásaiban kifáradt elme, mikor a lét problémait Ciceróval az Isten­ségre bizta. A ma középpontja is 0. Kétezer év óta körüle fordul meg minden, mint a csillagtáboru égen a nap körül a bolygók. Es az eljövendő idők középpontjában is O lesz a világító csillag s tanításá­nak szelíd fénye sugározza be a vi­lágot. Voltak a világnak nagy pró­fétái, kik róla zengedeztek öröm­teli énekeket. És ime az ma mind valóra i-ált. Közibénk, övéi közé jött a megtestesült Ige — de övéi nem fogadták be. Betlehem ajtói zárva maradtak előtte . . . szimbólumai a zárkózott emberi sziveknek ! Voltak vallásalapítók Confuci­ustól Mohamedig — s innét to­vább . . . kik milliókat vonzottak körükbe s tartanak ma is tanítá­saik pórázán... Milliókat hódítottak — tűzzel, vassal, vérrel és rémes pusztítással s tanításuk még él, de annak veleje a tudatlanság, babona s az értelem homályában a halál árnyéka ül, nyomában: civilizációt, haladást, művelődóst ember szere­tetet s ennek intézményes megnyi­latkozásait hiába keressük. Önzést és barbarizmust találunk, de a ha­ladás és művelődés nyomai után hiába kutatunk. A tudomány, bölcsészet és cul­tura csak a betlehemi kisded né­peinek körében él ós virágzik, azok­nál, kik Őtet befogadták, a keresz­tény népfajoknál. A felfedezések és nagyszerű ta­lálmányok, a tudomány és technika vívmányai a keresztény népfajok tu­lajdonai, sem Előtte, sem utánna más népfajoknál mindezekre nem akadunk. Honnét van ez ? Mert a betlehemi kisdedtől in­dult ki a civilizáció, az O tanítása nyitotta meg a kapukat az előre­haladáshoz, mikor felmagasztalta a megalázott Istenképet az ember­ben, fölszabaditotta, szárnyakat adott a lenyűgözött léleknek, Isten sza­badságára emelte a lélek nemesebb gondolatait. Tanitása 2 évezred mul­tán sem fogyatkozott fényében s ál­dást osztó hatásaiban. Pedig a ha­talmaskodó Herodesektől s büszke Caesaroktól kezdve, de sokan ellene mondottak. Keresték életét halálra, tanításait kimúlásra. Milliók állot­tak mellette a pásztorok hivő lel­kével s a napkeleti királyok hó­dolatával. Ezernyi ezren harcol­tak ellene: a hatalom, erő, ész és emberi okoskodás fegyvereivel s kénytelenek valának halálra seb­zett gőgjükben bevallani Julián­A BALATONVIDÉK TAnCAJA. Q fenyőfa meséje. fiólepett erdő ölében fejsze sují, hull a fényű, Jyözetg már a feirácsonxjünnep Os számu^ egyre-egijre no. Ott fefezenei^ nagy garmadáSan, Oh, mennyi pompás, fercsu szál', föávolból ne'zi rongyos asszony Ss sóhaja magasba szálC: «Sdes jó ~[stenem, hány fenyőfa S egyi({ se jut majd énnekem, í"Pedig a fes feinyhóban otthon, 3Íogy várja apró gyermekem ! ZBiin a fopás, de most az egyszer, 'Uram, nézd ef, ha vétkezem, ^ más jószága után eddig Sohase nyuít még fe't fezem,* Odalopózott a fenyőhöz 5 az egyiket elemeié. Tsmétlődi^ a régi nóta: Jhoptál, állj a biró elé! Paragrafust idéz a biró, J^Z M™ {omor, ünnepi § fehirdeti, hogy a fenyőért 3£árom top fogság jut nefe. %ofeg az asszony a bírónaí{: büntetést nem bánom én, £)e jaj, fenyő nem lesz fiamna{ Karácsony szentelt ünnepén.> Jl birót mintha meg se hatná, jj^Z asszony mily fenyörögve fór, < (fogerŐs az ítélet, •» igy szól, 5 a tárgyalás im véget ér. 6 hogy elsiet az asszony mellett, Körülnéz, nem látják-e öt, S pénzt csúsztat feaszott fezébe: « Vegyen, jó asszony, szebb fenyőt!» A kereszt tövében. Irta : Vidor. — Igy ni, itt lesz jó helyem, itt a kereszt átellenében! Ha ráfüggesztem bá­gyadt szemeimet arra, aki e kereszten meg vagyon feszitve, talán megvigasztalódom, hiszen h még többet szenvedett! Igy elmélkedik egy vándor, aki csak Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­9 köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánhra. értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkov „Roehe- eredeti ctomagolátt. íí Roehe Kaptató CTMf laddetn • piHjmtUnk' bu. — Án «v«c**fci*t *•— korou 99 iiu-La R*che A C*. Basel (SíiJ»>

Next

/
Oldalképek
Tartalom