Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-12-13 / 50. szám

1908. november 15. BALATONVIDÉK 3 A magyar katiiolicizums igen, uj életra ébredve, az egész voualou szervezkedik. Szervezkedik, de éppen nem protestáns testvéreink megrontására, hanem a minden keresztények közös ellensége, az Istent és Lazát nem ismerő, néprontó demagógok ellen. Iratokban tollal, gyűléseikben szóval, szellemi fegyvei-gyakorlatokat, végez az őt folyton támadók sikeres visszaverésére Jó uraim ! Neiu katbolikus és protestáns gyűlölködésre, hanem ellenkezőleg a tételes kit s nemes erkölcsök alapján álló két testvér teljes egyetértésére van szükség, liogy kart karba öltve, vállvetve, viribus unitis ! Küzdjünk meg és verjük viszsza az isteni törvény és jó erkölcsöket lábbal tipró gouosz hitetleuség mindig merészebb, vakmerőbb támadásait ! Csánk Béla. A magyar frildmivelök és a hazafias tanítók. A nmlt héten tárgyalt kereskedelmi költségvetés alkalmával Szterényi államtitkár ur igy végezle beszédét .- cFejlö dött ipar csak ott lehet, amely országnak virágzó a földinivelése.» Igenis, ma már minden ideálisan goudolkodó ember elölt világosan áll azon megdönthetetlen tétel igazsága, hogy minél bplterjesebb Magyarország mezőgazdasága, népe annál vagyonosabb s annál biztosabb alap kiuálkozik az önálló nemzeti ipar fejlesztésére. A jobbágyság felszabadulása elö't a nemzet védő karját a nemesség képezte, de a közterheket a jobbágyság viselte; a jobbágyság felszabadulása után a nemzet, zömét, mondhatni a gyökerét, a köznemességből ós jobbágyságból fejlődött földmives osztály képezi. Es ha ez az ország gyarapodni akar, a nemzet törzsét, a nemzet gyökerét., a földmi vcs osztályt, illetőleg aunak érdekeit kell a legnagyobb akarattal, a legnagyobb áldozntok árán is elősegíteni. Ha a lefolyt 40 évet tekintjük, szivünkre tett kezek el mondhatjuk, hogj' ezen idő alatt, a füldmives osztály érdekeit nemhogy előmozdítottuk volna, de egyéb politikai okok miatt igen is hittérbe szorilottuk ós innét, vau azután az, hogy ezen osztály a hosszú idő alatt, nemkogyfgy arapodott volna, de anyagilag nagyon is elszegényedett. Csak az ulóbbi 10 év alatt történtek kísérletek arra, hogy a földniivelő nép H maga megérdemlett erejéhez jusson. Darányi Ignác miniszter az, ki a magyar földniivelő nép szívverését, a maga szivéhez oly közel érzi, ki annak szenvedését az ő saját javának tekinti s mindig azon volt, hogy az a szegény nép, kinek talán eddig egy talpalatnyi földje nem volt, legalább egy kis földgöröngyhöz jusson, amely neosak majd egykoron fáradt testét takarja, hanem életében egy-két percig tartó örömet is adjon. A földniivelésügyi minisztériumban most dolgoznak egy törvényjavaslaton, mely a földmivelő nép érdekeit szolgálja, a földbérlő-szövetkezeteket valósítja meg, hogy a nagybirtokosok, kik eddig különös bizalmatlansággal voltak a kisbérleti rendszer iránt, az állam kezessége mellett, nyugodtan adhassák kisbérletbe, a szegény nép felsegítésére birtokaikat. A földmives nép pedig az ily szövetkezetek révén megfelelő birtokhoz jut, azon nagyobb szeretettel gazdái kodhatik. De midőn hazánkban a kisüzeinü gazdaságokat szaporítjuk, ne feledjük azt, hogy földmivelő népünk szegénységének más oka is vau ; az t. i., hogy uem a mai kor igényeinek megfelelő módon gazdálkodik, a célszerű belterjes gazdálkodást nem üzi, a földben rejlő gazdasági kincseket kihasználni uem tudja. A paicellázás ügyének sikere testvériesen ölelkezik a nep kulturállapot ával, amely a földet rniveli, A parcellázási akciónak párhuzamosan kell haladnia a nép gazdasági kiképzésével, mert hiába parcellázunk, ha a nép továbbra is csak a régi elavult gazdálkodási módoj gazdálkodik. Szüksége van a magyar népnek ujabb, intenzivebb gazdasági ismeretekre, amelyek kiemelik az eddigi sauyaru helyzetből és jobb sorsot biztosítanak neki, amelyet épen alkotó eleménél fogva megérdemel. Bár tapasztalatból tudom, hogy ezen irányban tett legjobb akarat, lelkesültség hajótörést szenvedett, épen a népnek konzervativ, ujitást nem törő sajátlagos gondolkodása miatt. Van hazánkuak egy lelkes csapatja, mely nagyon is önzetlenül nunkálkodik a magyar nép szellemi ébresztésén, az intenzív gazdasági ismeretek terjesztésén, hisz ez feladata is, de ez a lelkes csapat, nagyou is panaszos kenyeret, eszik. Aki a magyar népet 6 éves korától a sirig neveli, gondozza, életét, irányítja s a koporsójánál az utolsó búcsúját, elmondja s mégis mennyi igazságtalan vádakhal illetik, mennj'i tövist keli viselnie épen a magyar üéplöl, akiért 30—40 évig szivét, vérét áldozza. Ne mondja senki, hogy a magyar tanító a néppel uem törődik. Ezer koronával mára dolgozzam. Pótolni kellett azt a sok világgyönyört, amitől megfosztott az az egy nő. Es elmúlt egy év. A grófi pártiból nem lett semmi. A gróf faképnél hagyta a leányt. Majd meg annak a pápaszemes professzornak lett a felesége. Én pedig akkorára már sokat pótoltam, sokat élveztem a világból, az életből. És ez mind igy történt, mert mi eltévedtünk egymástól. A nő : Meit kellett, hogy eltévedjetek egymástól. Ö nem tudta felfogni, megérteni tiszta szerelmedet, te pedig annak reményében, hogy ő a tied lesz, magadba fojtottad a vágyat a földi éden után és mámorodban ölökre elvetetted volna férfiúi szabadságodat, csak azért, hogy valamikor majd magadénak mondhassad őt. Hol itt az ész, a logika? Miért tegye egész élete folyását, jövőjét, énjét, valóját egy nő egy férfitől, vagy egy férfi egy nőtől függővé? Az ilyen szerelem bűn önmagunk ellen. Mi igazán egymásé vagyunk. De nem azért, mert valahol kölcsönösen megtetszett az arcunk, mert kicseréltük sziveinket, mert magunkba zártuk egymást, Nem, minket az ész, az egyforma gondolatvilág és a köznapiasságtól annyira eltérő lelkeink rokonélete tett egymásévá. Te iró vagy s éu színésznő. Te embere leszel tán még az egész világirodalomnak, én pedig, ki értelek és érzek veled, lelkeddel és alkotásaiddal, segiteni foglak, hogy hires légy. Darabodnak a jövő hónapban lesz a bemutatója. A próbák már erősen folynak. És majd meglásd a sikert. Ugy még nem játszottam, amint majd akkor fogok. Bámulatodban nem fogsz rám ismerni. A férfi : (elragadtatva) Magda! Siker, taps, éljenzés, ováció, hirnév, babér, ez... lásd ez kell nekem. Akkor erős leszek ismét, egészséges leszek újra, akkor örömmel fogom élni megint világom izgalmait. Csak légy nagy, szép, a legnagyobb, a legszebb légy azon az estén, oly nagy, oly szép milyen még nem voltál soha, soha a színpadon. Tán akkor még forróbban foglak csókolni, még erősebben, még szorosabban fűzlek magamhoz . . . igy . .. Á nő : És el fogod feledni, ki fogod tépni agyadból azt az «Egy nőt?» És ha majd kérdezlek : Szeretsz ? . . . Tibor ! ha majd kérdezlek, hogj^ szeretsz-e ? tovább fogsz ölelni, tovább fogsz csókolni? A férfi : fkivergődik a nő karjaiból) Hagyj békét!.. . Sti-kok V. annak munkássága nincs megfizetve, ezer koronával családos ember a mai drága világban nem urizálhat ; az a kis fizetésemelés, amiben részesült,, csak kenyér a csonthoz, amién 30—40 évig rágódott. Ne mondja tehát Návay Lajos képviselő ur, hogy a tanítóság csak urizál és a néppel nem törődik. Ha körülnéz hazánk falvaiban,akkor láthatja,hogy nem-e atanitó a kérvényező a parcellázásnál, tervező a tej- és fogyasztási szövetkezeteknél, könyvelő a hitelszövetkezetnél, a tűzoltó-egyesület, gazdakör létrehozásában hathatós közreműködő. Ha jótékouyságról van szó, ki annak előmozdítója, éltető eleme, házalója, miut épen a szegény, lenézett ialusi tanító! S/óval, bárhol, ahol a nép jólétéről vau szó, ott áll a nemzet napszámosa, mink a kerub a világító fáklyával. Ha valami nem sikerűi, bűnbak a tanító, ha valami szépen sikerül, kiragadják kézéből a zászlót, annak fényénél mások diszeskednak ; szép hazam szegény napszámosa, te meg elégedjél meg azzal, hogy a néppel nem törődsz, egész nyáron csak urizálsz. Fel tehát ! a vérző szivekkel, hazám lelkes tanítói! Fogjatok erős kezekkel a munkához, jöjjön el egykor már a magyar nép szellemi világának árny nélküli nappala ; erősbödjön meg a nemzeti törzs büszke fája, hog.y a midőn az erős szelek jönnek, ha azt néha-néha meg is ingatják, de a porba dönteni ne birják. Rácz Rezső. Az országos m&ggar vadászati védegglefc jutalmazási felhivása. Az orsz. magyar vadászati védegyletnek ez évi nov. hóban megtartott igazgatósági gyűlésén közel 3000 K. jutalomöszszeget. szavazott, meg olyan hivatásos vadászok, vadőrök, vadőri teendőkkel is megbízott erdőőrök ós közbiztonsági közegek részéie, akik a hasznos vadak védelme, tenyésztése, a kártékony vadak pus.titása és különösen a vadorzók elleni bátor ós kötelességhii viselkedésükkel magukat kitüntették ós a megjutalmazásra kiváló érdemet szereztdk. Magyarország vadászai bizonyára örömmel fogadják a védegyletnek ezen humánus intézkedését, amelynek célja, hogy a vadászat, nemes sportját fejlessze, vadállományunk védelmét anyagi áldozatokkal is biztosítsa. Ez a kiváló egyesület, 28 éves fennállása óta rendkívüli sokat tett, a vadászat érdekében. A védegylet hivatalos közlönye, a Vadászlap hasábjain rendszeres agitációt fejt ki a vadászati bajok orvoslása, a vadászati szakoktatás fejlesztése, a hasznos vadtenyésztés és általában a vadászati ilgy előmozdítása, a szakismeretek terjesztése stb. érdekében. S bár a magyar vadászok 40 — 50000 főnyi táborából alig eg}' ötvened rész tagja e derék egyesületnek : nagy sikerekre és eredményekre hivatkozhatik. E kiváló egyesületnek tagjává kellene lennie mindenkinek, aki a vadászatot, mint, élvezetet, és szórakozást nyújtó sportot kedveli és üzi, ez ország határai között. A védegyletnek e jutalomösszeg 50—100 koronás tételekben való kiosztásával az a célja, hogy a vadászat szolgálatában álló közegek ambícióját növelje, érdemeiket megjutalmazza, őket a jövőben i» lelkiismeretes szolgálatra serkentse. Fölöslegesnek tartjuk hosszasabban bizonyítgatni, hogy a védegylet nemes intenciója mily fontos közigazgatási szempontból is az országra. Elég csupán arra mutatnunk, hogj

r a vadászati sport gyakorlása céljából ma már messze országokból jönnek hozzánk pássionátns vadászok, akik tömérdek pénzt hagynak itt az országban, holott még csak '25—30 évvel ezelőtt, is bizony igen siralmas állapotok voltak a magyar vadászatban. Ez előnyös változást a védegyletnek hivat ilos közlönye, a Vadászlapnak lehet tulajdonítani, amely soha meg nem szűnt céltudatos irányával a vadászat nemes sportját fejleszteni és azt magas színvonalra emelni.