Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-07-19 / 29. szám

1908. julius 19. / BALATONVIDÉK ő. felszöktek anélkül, hogy a munkás sorsát legkisebb mértékbeu megjavították volna, m>-rt hiszen a nagyobb munkabér sincs arányban a drágasággal, melyet csak körültekintő élelmezés és lakáspolitika tüntethet el. Erre pedig, ugy látszik illetékes körökben nem igen van hajlandóság. Kétséget nem szenved, hogy nagy ipari vállalataink jelentékeny része — mert Inszeu első sorban ezek volnának irányító szerepre hivatva — fájdalom, ez idő szerint még nem állanak a .'munkáspolitika kérdései széles látkörü megoldásának magaslatán. Ha azok ugyanis — egyelőre legalább a legsajátabb érdekeik kedvéért többet törődnének megbízható munkásoknak saját, gyártási céljaikra való nevelésével és állandósításával, a munkások egymáshoz és kenyéradó gazdájukhoz való vonzódásának sőt ragaszkodásának fokozásával, amit munkásjóléti intézményeknek határozottan nem kizárólag jótékonysági alapon való megteremtése és fejlesztése állal, aránylag említést sem érdemlő áldozatok árán érhetnénk el, --- kétségtelen, hogy eltekintve a saját, előnyüktől, nagy szolgálatot, tennének a hazai iparfejlesztés szent céljának és igen sokban gyakorlati értékkel járulnának hozzá a kivándorlás nehéz problémájának mielőbbi kedvező és tartós megoldásához. ]M V ő rA forró nyári nap sugara Perzselve süt virágra, fára, S a porlepte lomb alatt Lihegnek tikkadt madarak. Madár nem szól, szellő se száll Vizért eped a száraz fűszál, A föld ezer virága hajt, De mintha halál ülne rajt, Bár kék az ég, a mindenség remeg, TJgy sejti, jő egy vészes förgeteg. Halálos némaság szivemben, A szenvedélyek elpihenve, Nincs benne fajdalom s gyönyör, E tojtó csend ugy bánt, gyötör. Szines virági: álmaim, Csak tengnek perzselt szárnyain; A lélek oly bágyadt, nehéz, Ugy nyomja látatlan egy kéz, Sejtem, közéig egy forgatag, S mindent magával elragad. Lehull a szerelmes álom, tört remény, S oda az élet, a nagy költemény. évben már ezen a vasúton jöhetnek a zalai partra a fürdőzők. Remélték ugyan, hogy a vasút, már az idén készen lesz, ámde — talajviszonyok következtében a földmunkálatok sokkal nehezebben haladnak, mint azt a vállalkozók kiszámították és sok nehézséget okoznak a munkásviszonyok is. Ugyanis idevaló munkásokat, nem lehet kapni a vasút,i munkálatokhoz, mivel ezeknek sokkal jobb keresetük van a szőlőkben, ahol keresetükön felül naponként még 1—2 liter bort is kapnak, ezért, a munkásokat máshonnét kell hozatni. Jönnek is szívesen, ámde midőn ideérkeznek, osalódottan látják, hogy dacára a szép napibérnek, az itt uralgó drágaság miatt, mit sem takaríthatnak meg. Ezért azután ugyancsak vá toznak a munkások. Az uj vasút, a fehérés tolnavármegyei helyiérdekű vasutak Börgönd állomásából kiágazólag, a cs. kir. szab. délivaspályatársaság Szabadbattyáa állomásán, Polgárdi községen, Keuesén. Almádin, Alsó-Örsön, Balatonfüreden és Badacsonyon át a dunántúli helyiérdekű vasutak Tapolca állomásáig fog vinni. Ezen vonalból Alsó-Örs és Almádi között lesz egy mellékág Veszprémig. A börgöndtapolcai vasúti vonalon a vonatok óráukiut 60 kilóméternyi sebességgel közlekedhetnek majd. A börgönd-tapolcai rész 117, a veszprémi kiágazás 16 kilométer hosszú lesz. Tapolcán csatlakozás lesz Keszthely, illetőleg Ukk-felé, Veszprémben" pedig Jutáson át Cell-Dömölk, illetőleg Győr, Hegyeshalom, Poi'sony-felé. Nem egy helyütt már az állomási épületek és őrházak építésén munkálkodnak. Börgöndnél már vagy 15 km. hosszúságban teijesen kész a pálya. — Táncgyakorlat. A kath. legényegylet, ma, vasárnap este a «Hullám» szálló nagytermében táncgyakorlatot tart. Vége éjfélkor. Belépő-díj személyeukint 40 fillér. Esős idő esetén a táncgyakorlat elmarad. — Fürdőélet. Bár már jól benne vagyunk a saisonban, mégis kihalt, élettelen, a parti sétány, egyhangú, unalmas fürdőéletünk. A vidáui, pezsgő, eleven életet, ami a múltban volt, hiába keressük. Ha Bizi Sándor bandája néhány óráu át, nem csinálna egy kis lármát, bíz Isten azt hihetnők, hogy egy elhagyatott, kihalt helyen s nem pedig fürdőben járunk. Ugy látszik a vendégek gyér száma elvette a kedvét a fürdökezelőségnek attól, hogy valami szórakoztató, mulattató dologról gon— Rendkívüli közgyűlés volt a vármegyén napokban Batthyány Pál gróf főispán elnökletével. A nagykanizsa — letenye—alsólendvai és pápa—sümegi vasút építésére és költségére megszavaztak kilómétereukiut 6000—6000 koronát, melyre egy százalék megyei pótadóuak a kivetése szükséges. A gyűlésen elég számosan voltak, de osak 81 szavaztak le : 72 mellette, 9 elleue. — Továbbá fölajánlott a vármegye közönsége Sümegen egy telket, melyen a főszolgabíró számára lakást építsenek. Slőfizetési felhiuás. GL félét? elmultával tisztelettel l^érjűls olvasóinkat, a

z előfizetést megujitani és esetleges fyátralékaikat beküldeni mielőbb sziveskedjenekHÍREK. — Közgyűlés. Képviselőtestületünk f. hó 16 áu rendkívüli közgyűlést, tartott Nagy István városbíró elnöklete alatt. A közgyűlés több tárgya a villamos telep kibővítési költségeinek megszavazása s az építendő vasúti vendéglő tervének és költségvetésének elfogadása voltak. A villamos telep kibővítésére 80000 korona hosszú lejáratú kölcsön felvételét határozta el a képviselőtestület, a vasúti vendéglőnek pedig 60000 korona költséggel leendő felépítése fogadtatott el. Egyben megbízta a képviselőtestület az elöljáróságot, hogy az elfogadott, terv kivitelére aug. 10-iki lejárattal árlejtést bocsásson ki. Néhány illetőségi ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. — A balatoni vasút. A balatonparti vasút épitése szépen halad előre. Valószínű, hogyha semmi közbe nem jő, akkor a jövő a főhadnagyhoz, ki éppen köteles látogason volt az ezredeséknél: Egyszerre fölszólal Winklerné : — Hát az a fiatalember kicsoda ott a leány mögött. Most jött be és visszahúzódva marad a páholyban. Mintha félne, hogy meglátja valaki. Hammerklopf látcső vön át vizsgálta a Gombásék páholyát, aztán minden iudulat nélkül felelte : — Nini, Gombás Pista, az önkéntes ! —, Önkéntes ? — pattant fel az ezredes. És polgári ruhában ? Mit keres itt Cselényesen ? Hisz ezrede már Pécsett van! Miért nem ment el? — Beteg szegény — mentegette Hammerklopf — Beteg? És színházba jár ! Es ön pártját fogja ? Az ezredesué gúnyosan nevetgélt és hozzátette : — Nagylelkű a vetélytársa iránt ! — Vetélytárs ? — hüledezett most Hammerklopf. — Az egész város beszéli — mosolygott tovább az ezredesné — hogy Klárika, Pista önkéntes miatt habozik még. Az ezredes minden ok nélkül haragra lobbant: — Ej, a haszontalan kölyke! Hát igy vagyunk? Kedves Hammerklopf! Sétáljon át a fölvonás végén abba a páholyba. Na igen ! Látogatást tesz a jövendő menyasszonyánál. És tudja meg, mi van Gombás István önkéntessel ? Holnap pedig jelentést tesz nekem, hivatalosan. Az a fráter pedig jöjjön hozzám rapportra minden körülmények közt ! Hammerklopf a fölvonás után csakugyan átment Gombásékhoz. A folyosón, közel a páholyajtóhoz, szemközt találkozott Klárikával és Pistával. Oly boldog volt a fiatal pár. Nevetgélve hittak Hanimerklopfot a cukrász-helyiségbe. De a főhadnagy elkomolyodott : — Gombás István önkéntes ! Mondja meg, miért van civilben és miért van itt a színházban ? Klárika közbeszólt : — Hisz beteg ! — Miért nem ment el Pécsre ? Szabadságolták ? — Hát persze ! —- Ön feleljen! Szabadságot kapott? Pista hirtelen elpirult. Dadogott és olyasvalamit nyögött ki zavarában, hogy az orvos még itt tartia öt. Aztán együtt mentek el a cukrászatba. Bántotta a főhadnagyot ez a küldetés, mellyel az ezredes megbizta. S amióta az ezredesné fölkeltette a féltékenységét a jó Pista fiu iránt, fölháborodott arra a gondolatra, hogy neki esetleg tanúskodnia kell kis vetélytársa ellen .... A vacsora alatt a nagyvendéglőben cigányzene mellett, Klárika elkomolyodva kérdezte : — Miért ellensége Pistának ? — Én ? Dehogy vagyok ! De félek ; baja lesz. Az ezredesnek meg kell mondanom az igazat. És az, ami igaz, nem valami kedves dolog Pistára nézve. — Meg kell mondania ? kérdezte a leány. — Föltétlenül. Ez már a katonabecsülethez tartozik. Ha Pista hazudott ésén elhazudom a hazugságát, szépen leoldják kardomról ő Felsége aranybojtját . . . képzelheti, milyen helyzetbe jutottam. . . . — És nincs más menekülés ? — Hát azt akarja, hogy elveszítsem a tiszti rangomat ? Elvehetném-e akkor magát ? Sajnálom szegény Pistát ! Másnap az ezredes megvizsgálta a Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! mszÍheTyen Neumark Adolf üzletét ki férfia városháza átellenében,