Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-11-22 / 47. szám

1908. november 15. BALATONVIDÉK 3 zetet nem karddal, de szivével ; munkára lelkesítette a nagy szellemeket; jótékony­sága a szeretet rózsáit fakasztotta a szi­vekben s mivel Magyarország akkor egy nagy temető volt, eljött bozzánk szerető szivével, nem temetni, de a sirok felett vigasztalni : van feltámadás ! Mire a nem­zet fel is támadt uj erőben, uj életre, sza­badságra, dicsőségre. Dicsértessék tehát ezerszer a te szent neved, örök Atyáuk, magyarok Istene ! És mivel te már örök dicsőségedbe fogadtad a mi dicső királynénkat, hogy melletted legyen a fényes menyországban s tiszta liliomlelkével és szerető, hű szivé­vel örök példaként ragyogjon mindnyájunk előtt: add, hogy miként a houszervező és bölcs István király szent jobb kezét, meg­őrizte a nemzet ezer éven át, ugy őrizze meg lelkében minden magyar a kiengesz­telő és megvigasztaló Erzsébet királyné szent szivének emlékét; engedd továbbá, hogy miként a mennyben a szeráfok láng­gal égnek az isteni szeretettől, ugy égjen olthatatlanul a mi szivünkben is a haza­szeretet égi lángja, melyet a un megdi­csőült királynénk példája gyújt fel keb­lünkben. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesiilek, úgyis mint Zalavármegye Köz­ponti Mezőgazdasági Bizottsága folyó évi november hó 25-én d. e. 9 órakor, illetve 10 órakor Zalaegerszegen, saját házábtm rendes közgyűlést, tart. A mezőgazdasági bizottsági ülés tárgysorozata : 1. JIZ 1908. évi számadás bemutatása. 2. Az 1909. évi költségvetés megállapilása. 8 Az 1909. évi működési tervezet megállapítása. A gazda­sági egyesületi rendes közgyűlés tárgyso­rozata : 1. Kamarai törvényjavaslat bizott­sági tárgyalásához egyesületi kiküldött megválasztása. 2. A «Yiaeával» kötni szán­dékolt szerződés tárgyábani egyesületi ál­lásfoglalás. B. Magyar Vasmüvek és Gép­gyárosok Urszágos Egyesületének átirata a külföldi gyárosokkal szemben való ál­lásfoglalás tárgyéban. 4. Számvizsgáló bi­zottság megválasztása. 5, Folyó ügyek, in­dítványok. A közgyűlést megelőzőleg — szükséghez képest — igazgatóválasztmányi gyűlés fog tartatni, melyre a t. igazgató­választmányi tag uraknak minél nagyobb számban való megjelenése kéretik. A vidék. (*) Nyitott ajtót döngetve, kisváro­saink hazafiségát, s nagy kulturális érde­meit akarom méltatni. Vitán felül áll mindkettő. Vezettek mindkét téren a múlt­ban, vezető szerep vár reájuk a jövőben ijs. Erre praedestinálja őket kiváltságos helyzetük. Am, ha kulturailag nem is, lia­zafiságban azonban mindig lépést tartott velük a vidék, a falvak egyszerű lakos­sága. Minden történelmi retlekszió mellő­zésével utalunk a legközelebb mult ese­ményeire. Kérdezzük, hol dőlt el végleg a szabadelvű rendszer sorsa ? Hol buktak el a zsebkendős szavazó «Tís"za huszárok ?» Nem a vidék szavazópolgársága szabadi­totta-e meg az országot egy nemzetrontó politika veszedelmétől? A vidék, vagy vá­rosaink porondján törött,-e össze ^Tisza politikája? Mi ugy tudjuk, hogy a vidék magyarsága, a józan földmüvesnép több­sége döntötte kátyúba a szabadelvüpártnak mindig Bécs-felé ballagó szekerét. Az a vidék, melynek egyszerű pol­gársága távol a napi kérdések izgalmaitól, csupán benső sugallatától indíttatva mint­egy inspiráció hatása alatt állotc sorom­póba s. szavazott — a haza Ügye mellet t. Szinte elemi erővel tört utat magának a hazaszeretet csodálatos megnyilatkozása. Felpezsdülve : lelkesen vonult a szavazó urnák elé. És a szabadelvű rendszer elbukott..,! Dü'őre vitte a nemzeti ügyet —a vidék. Mert hiszen numerikus többségben vau a városok fölött. És most ezt, a vidéket, mely jó és balsorsban századokon át állt a nemzet üg} fe mellett s vérzett a hazáért, akarja Audrássy majorizálni a városi kerületek in­dokolatlan szaporításával ? Mint ugyanis most már kétségtelen, a választói reform és a kerületek uj beosz­tása kapcsolatban kerülnek a törvényho­zás elé. És ebben az uj beosztásban Bu­dapest maga 28, a vidéki városok pedig 215 választókerületet kapnak. Már maga a pluralitás ténye mellő­zést és bizonyos megkülönböztetést von polgár és polgár között. Mintegy első, má­sod ós harmadrangú polgárságot kreál a törvény előtti eg3'enlősóg nagyobb dicsősé­Rőzsika ugy érezte a tavasz elérkez­tével, hogy neki az ősz közeledik. Fáj­dalma, szomorúsága még csak fokozódott, mikor látta az elérkezett tavasz nyomán keletkezett vidám életet. Nemes szivének fájt, hogy egyszer talált egy igazi férfit — az is megcsalta ; egyszer tudott szeretni s akkor is boldogtalan lett. Hő szerelmében, mély fájdalmában egy utolsó kísérletre határozta el magát. Megtette azt, amit ő azelőtt oly .annyira elitélt, találkára bivta Armandot a Duna­partra. Küldött neki egy nagyon szép ibolyacsokrot is. Szivdobogva várta egyik padon Ar­mandot. Szivében a kétség és remény, szemében olthatatlan szerelem lángja lo­bogott. Heves izgatottsága kiült az arcára és vérrózsákkal díszítette bánatos tekintetű szépséges arcát. Az epedve várt gavallér megérkezett — kabátja gomblyukában vörös szegfüvei Sárossyné — Rózsika győztes vetélytársa — kíséretében. Az igaz szerelmében csa­lódott, női önérzetében oly mélyen sértett leány szive elszorult, arca halálsápadt lett, szemei elsötétedtek. Élettelenül zu­hant le a földre. A karmeliták kórházában ébredt fel. Ide hozták a mentők a Dunapartról. Mi­kor szemeit felnyitotta, egy nővér jóságos arca ötlött szemébe, ki imádkozott. Erő­sítővel kínálta. Rózsika hálás köszönettel fogadta el a Leonida nővér által nyújtott erősítőt. Az apáca nem zavarta. Csak mikor már jobban lett, akkor kezdte vigasztalni a vallás, a hit vigaszával s a nővér oly szépen, oly szivrehatóan beszélt, hogy Ró­zsika szülei régi óhaját teljesítendő, el­határozta, hogy belép a karmeliták közé. Neki már ugy sincs mit keresnie a világ­ban, hisz ö olyan árva. Felgyógyulása után haza sem ment, hanem levélben értesítette szüleit, hogy igéretét beváltotta. Eljegyezte magát az ur Jézussal s ezután a zárdában fog imádkozni szülei­ért, rokonaiért s boldog reményeinek szét­fosztójáért, a hűtlen Armandért. —ma. góre, kiváltságos jogokkal ruház fel egye­séket, kiket, a «sors» talán ? érdemükön ki­vül előnyösebb helyzetbe juttatott, a többi­nél, annál a többinél, mely többség vér és pénzadóval szolgálja hazáj a érdekeit ! Most ehhez jávul a másik, a vidék hazafias földmivelő és egyéb polgárságának majörizálása a városi kerületek fölös sza­porításával. Nem tudjuk honnét és miből merítette And rassy ez elhatározásához az argumentumot. De mi ezt a majorizólást nemcsak indokolatlannak, méltánytalannak, hanem egyenesen károsnak is találjuk. Mert a vidék hazafiságának ellensú­lyozására nincs szükség. A józan vidéki polgárság, mikor a haza ós nemzet, érdeke tettre szólította, mindenkor megállotta he­lyét,. Meg fogja állani ajövőben is. Káros­nak tartjuk, mert a vidék konzervatív ele­mének ily majörizálása szerintünk a dema­gógia előrenyomulásának készit, csak utat. A vidék romlatlan polgársága természeté­nél, életviszonyainál fogva konzervatívabb hajlamú, vallásos érzületű, erősen ragasz­kodik a haza földjéhez, melyet müvei, mely­ből él. E hajlamánál fogva Jellenáll a vallástalan és felforgató irányzatoknak. Védőbástya a nemzetközi és vallástalan de­magógia ellen. Ezt majorizálni hiba, sÖt végzetes lenne, kik előtt, nem a liberaliz­mus, hanem a nemzet érdeke a fő. Mig a városokban összefutó sok mindenféle nem­zetköziséggel szatíráit elem szívesen evez a demagógok vizein a hazai kikötőkből akár kifelé is, a földjéhez ós hazájához ra­gaszkodó vidéki polgárságra mindenkor számithat a haza. Teliát, éppen semmi szükség sincs a vidék lemajorizáláséra ! Ne a vidék józan polgárságától féltsük mi törvényhozásun­kat, hanem a demagógok kezében játékszer éretlen munkástömegek fanatizmusától, melynek oly visszataszító jelenségeit szem­lélhetjük városaink «tüntetö» szociálde­mokrata felvonulásaiban. HÍREK. — írzsébet napja. Hálás kegyeiette' áldozott, városunk közönsége boldog em­lékű Erzsébet királynénk emlékezetének f. hó 19-én. Reggel 8 órakor gyászmise volt a templomban, melyen az iskolák növen­dékei s nagyszámú ájtatos hivő vett részt. 9 órakor az összes iskolák Erzsébet-emlék­ünnepélyeket tartottak. -- 10,000 koronás adomány a Kath. Sajtóegyesületnek. Herceg Esterházy Miklós a Kath. Sajtóegyesület elnöke 10,000 ko­ronát adományozott, az egyesületnek, mely a legközelebbi jövőben megkezdi aktiv működését : a központi napisajtó anyagi­támogatása révén annak tartalomban és terjedelemben való emelését, fokozatos ki­fejlesztését. Ha valamikor, igazán most érkezett el az az időpont, amikor a sajtó­ért önzetlenül és habozás nélkül kell min­den lehető áldozatot meghozni, még pedig mentől előbb. Ezek a szempontok vezérel­ték Esterházy herceget, az 9gyesület nagy­nevű elnökét is, aki őseitől öröklött tradí­ciókhoz niven, készséges szivvel hozott áldozatot a kath. sajtóért. — Erzsébet királynénk gyászos ha­lálának évfordulóját a helybeli főgimn. if­júság, magyarországi szent Erzsébet napján, kegyeletes ünnepség keretében ülte meg. A tornacsarnokban egybegyűlt tanári kar, más érdeklődők s az összes ifjúság elő'.t Papp László dr. mondott emelkedett han­gulatú beszédet, amelyben vallásosságra és hazaszeretetre buzdított. Horváth Ferenc Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! KESZTHELYEN N6UHlftrk A.dolf llZl©t©t ÁTELLENÉBEN, $ ty ki férfi-kalapot, fehépnemüt, férfi, qöi és ggBrmekharisqgáts, qői kézimunkát, rövidárut 0. jö minö^égbeq raktáron tart. ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom