Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-11-08 / 45. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. november 8. 45. szám. w Politiliai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kézilatokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ÁRAK : 10 K. — f. 5 K. — í. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. B0 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. A kath, öutonomia elfcö^til(ázása. (*) Közel félszázados vágya, kí­vánsága és követelése a magyar katholikusságnak, hogy megadatván az önkormányzati joga, minden kor­mánygyámkodástól menten, maga intéz­hesse saját ügyeit. Ez a törekvés nyert kifejezést a kath. kongresszusokon. Az egyházpolitikai törvények meg­hozatala után pedig a kérdés actu­alitása szinte sürgőssé vált. A válta­kozó kormányok tettek is Ígéreteket, de valójában csak taktikáztak a kér­dés körül. Jött a koalíciós uralom. A trónoeszédben ós a koalíciós kormány programmjában már egye­nes és nyílt ígéretként jelentkezik az évtizedek óta húzódó kérdés megol­dása. És a magyar katholikusság nagy megnyugvással vette az Ígéretet. Szinte compakt egységgel állt a ko­alíciós kormány mellett. Támogatta hazafias önzetlenséggel minden köz­hasznú kezdését. Emellett várt, türelemmel várt. Az idő pedig haladt. Gyorsan ha­ladt. A kormány sok olyan kérdést vetett felszínre s vitt törvényjavas­latok alakjában a Ház elé, melyek aktualitásban abszolúte nem verse­nyezhetnek a felszínen levő s évti­zedek óta megoldásukat váró kath. kérdésekkel. A kath. közvélemény türelmét mindemellett nem vesztette el. Higgadt magatartással s biza­lommal nézett a jövőbe. A letűnt idő alatt a kormány sok törvényja­vaslatot emeltetett törvénnyé. De az autonomia még mindig késett. Ké­sett a kongrua tvjavaslat stb. Végre megszólal* Jászberény ben a leghiva­tottabb tényező, maga a kultuszmi­niszter s kijelenti, hogy a kath. au­tonomia stb. törvényjavaslat készen áll íróasztalán. De e kijelentést oly körülírással tette, mely inkább bi­zalmatlanságot, mint bizalmat, kelt azok sorsa iránt. Készen van, de ... ? Tehát még mintha valami akadálya volna..? Erről azonban hallgatott a kultuszminiszter ur ! Végre az elmúlt héten kipattant a nagy «de». Rakovszky Béla, a nép­pártnak e kiváló tagja a kultusztárca költségvetésének tárgyalása során a pénzügyi bizottságban megkérdezte a kultuszminisztert a kath. közvéle­I niéuyt ni ár határozottan nyugtalanító kér­dések sorsa jelöl. Apponyi ismételten kijelentette, hogy a szóban forgó kérdések törvényjavaslatban készen állanak. És itt ismét csak útba ke­lült a nagy de, — hogy t. i. de csak választói jog törvényjavaslatának le­tárg} 7alása után terjeszti a Ház elé. Itt álljunk meg egy kissé. Ap­ponyi e kijelentését, mi ugy gondol­juk, nem nagy kedvvel tette meg. Itt ugy látszik, minisztertanácsi hatá­rozattal állunk szemben. A kormány terve ez ! Vagy taktikai fogás, vagy a kér­désnek végleges elodázása, esetleg meg­hiúsítása lehetett az indító ok, mely a kormányt e határozatra bírta. Taktika, hogy vele a kath. köz­véleményt, de különösen a néppár­tot — a nagy politikai csatákban maga mellett megtartsa. Ha ez a cél és szándék, úgy határozottan kárhoztatjuk és elitéljük. Hiszen a kath. társadalom a maga önzetlen, színtiszta hazafiságával, mint egy ember állott a nemzeti ügy mellett a nagy harcok idején is s állott és áll még ma — annyi csalódás után is —-a koalíciós kormány mellett — tehát vele semmiféle taktikai pró­bálkozás nem indokolt. Egyébként 4 B AI.A TON VII)ÉK TAÉÍCÁJA. Qz öreg zsolfcíros. Xis templomunk íiátsó padjában J£opott zsoltár búsul magában. Remény fedve várja, csa/^ várja: DVZifer j'ó már öreg gazdája. Csndálfe>zif{ egye felette, 3Íogij a por is már-már belepte. Vasárnapra mulif\ vasárnap — 5 liire-nijoma sincs a gazdái aí{. ^Pedig, lía szólt a Harang szava, Jsegelstf mindig vala. *(Déli fagyba, nyári melegbe jlz éneklést mindig 8 fezdte. Sirolin JSI EacM ii étr%jit to I testsúlyt, Mpz(te> tett t MMcéit, vtladékst, éjjeli izzadást J£edves zsoftárját csat[ felcsapta S mint a szarvas bives pataira 0bajtozott szive az égbe 7£ram, a te színed elébe! . . . S egij mosolygó május-estelen Sí-fel is száHt szépen, csendesen . . . S ott, bol nem feli többé a zsoltár, jfz égi ferusban dalol már. Tlt, e földön mimást se hagyott: Csa^ zsoltárját s az üres padot. Sopánkodott is a szóbeszéd / — Slénebjé szegény mindenét! .. . Szánjáb v mondjál^ szegényneí{ másol{ Ddli tudju% csal[, dalos pajtásod S a- fepott fenyv s az az árva pad : <S „szegény' volt — a leggazdagabb ! L. G. A Hamazán. Irta: László Zoltán dr. Ki valaha járt Angliában, vagy an­gol gyarmaton, igen jól tudja, hogj' kel­lemetlen vasárnap érkezni. Meit vasárna­pon nincs élet, már nem olyan élet, mint ahogy azt mi közép- és keleteurópai ben­szülöttek megszoktuk. Nincs korcsma, nincs szinbáz, nincs posta, nincs vasút,; még meleg ételhez sem lehet hozzájutni, meit a vasárnap az angol-szász faj előtt szent nap, a pihenés napja. Csakis egy hely van nyitva s ez : az Istenháza, a templom. A föld teke másik felén, ahol az iz­lam terjeszti széjjel fojtó szárnyait, szin­tén van egy időszak, amely alatt megfor­dul az élet rendje. A nappal éjjellé, az éjjel nappallá változik. Szokatlan minden idegennek, mert nappal mindent kihalva talál. A kafanákat (kávéház), vendéglőket, hivatalokat zárva. Ez a szent idő a mohiimmedán nagy­Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­^ köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos íütaJ naponta ajánlva. Mntbogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boehe" eredeti csomagolást. W. Htffnmnu-1„» ftache & C*. Basel (Sfájf*

Next

/
Oldalképek
Tartalom