Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-10-11 / 41. szám

2 BALATONVIDÉK 1908. október 11. tósága jeléül felvette annak idején a «Szerbia és Bolgárország királya* cimét ! Emlékeztetjük őket arra is, hogy volt egy vegyesházbeli királyunk, Róbert Károly, ki vitéz magyarjaival elvett Szerbiától egy szép győzelmes napon egy még szebb bánságot! Talán nem felejtették el szomszédaink nevét. Ha visszagondolnak történelmükre szomszédaink, annak lapjain okulással olvashatják, mint tftrte meg Nagy Lajos Dusánt, a büszke <cárt» s kényszeritette meghódolásra .a magyar kir. felsőbbsége előtt. Ha mindenáron pereátot kiáltanak ma ellenünk s háborút hirdetnek ott lent a Drina mellett — ne felejtsék, hogy miként egykor, ma is van a magyarok királyának ereje, hogy megfékezze s kellő leckében részesítse a hősi szerepre pályázó szerbeket. Ha a világhódító ottomán seregen fényes győzelmet aratott a magyar vitézség s megvédte Nándorfehérvárt, az «ország kapuját*, az a magyar vitézség ma is elég erős arra, hogy a magyar király fennhatóságát megvédje s ha éppen elbizakodott szomszédaink ugy akarják, Belgrádot megint az <ország kapujává* teheti. Kár nekik tehát oly éktelen dühre gyuladni 0I3

7 jogokért, melyek csak a nagy szerb ábrándozók agyában fogamzhat meg. Oly sérelemért, melyre alapot az összes szerb szuronyokkal sem lesznek képesek keresni. Ha elfelejtették volna a közel múltban lezajlott s az ifjú királyság Bulgáriával folytatott háború kudarcát, emlékeztetjük, hogy Magyarország—Ausztria hadai lent a Drinánál s fent Belgrádnál is még nyomatékosabban operálnának szerb szomszédaink háborús kedvének lehűtésében ! Történelmi jog és alap hiányában fészkelődésük s háborúskodó kedvük a civilizált népeknél semmi rokonszenves viszhangot kelteni nem képes, esetleges háborúskodásuk lehűtése közben kapott s megérdemlett leckéjük pedig minden cimen indokolná monárkhiánk eljárását. Reméljük, nem kerül kardra a döntés! Okulásunkra azonban jó mégis ez a nagy szerb hü-hó. Am, hogyjogaink megvédésére hadseregre, ennek pedig áldozatokra van szüksége. Arra, hog}' ezt a hadsereget az intéző körök töltsék meg nemzeti tartalommal minél inkább. Nemzeti hadsereg szerezte meg sok száz évvel ezelőtt jogunkat Boszniára, egy nemzeti szellemben mozgó hadsereg lesz az, mely jogunkat lent a Balkánon nemcsak a kis szomszédunkkal, a harcias Szerbiával — de bármely hatalommal szemben is megvédelmezi. Különben a kis Szerbia háborús zaja miatt Európa is és mi közvetetlen szomszédok is nyugodtan alhatunk. Egy I(is körút a képkiálIitáson

v A kőröshegyi colónia tárlata. Az elmúlt héten a Hungária szálló nagy leimében megfordult közönség kép kiállítást szemlélhetett. A kiállítást a kő röshegyi festő-colónia. tagjai rendezték. Városunkban ez az első ily féle kiállítás. Ily vállalkozásra nem akadt, eddig még művész. Hogy a kőröshegyi colóniát nem az üzlet vezette hozzánk — elhisszük. Hiszen csak rövidkn tájékozás is meggyőzhette őket, hogy itt a művészet, babérleveleket igen, de ezüstöt, aianyat neui terem. S ez — dicséretül legyen mondva — erősen visszatükröződik tárlatukon. Nem vásári müveket, értékes, művészi munkát hoztak át hozzánk. Inkább a dicsőséget, az elismerést óhajtják, mint az anyagi hasznot. Ezt a tényt tartjuk a legfontosabbnak. Ezt óhajtottuk, a kiállításról szólva, mindenekelőtt leszögezni. A kik a kiállítást, megtekintették — nem azokról szólunk, kik a festőművészetről csak az olajszinnyomatokból s legfeljebb az Uj Idők Nógrádi-képeiből («Hölgy kalapban.» «Hölgy kalap nélkül.* stb.) szereztek tudomást, s a képek értékét a keretekből ítélik meg — méltán feltűnhetett azoknak a képekben megnyilvánuló különös és szokatlan műfaj. Az impresszionista irányzat, ez. Ennek a hiveí a kőröshegyiek is. Védszentjük a mindenható Cesanne és Gogaine. Ez iskola fő lényege: a szin analízis. A színek, ezeknek egymásra való hatása és alakulása a fény behatása következtében, adja meg a képek karakterét. Első sorban nem a formák, n vonalak ragadják meg a festők figyelmét, hanem a természet, erős szinei, melyeket, vásznaikon minél unarkansabban rögzítenek meg. Minthogy pedig képeikhez az ihletet, helyesebben az impressziót (innét az impresszionista elnevezés) a természel egyszerűsége adja ineg, technikájuk is egyszerű. Sót primitív. Szerintük a Tiziánok, Murillók, Botlioellik csak kacérkodtak a színekkel. Nem HZ életet, az igazat, hanem csak a szépet adták vissza. Művészi hazugság volt, az, mit azok miveltek. Mig az impresszionisták azt vélik, hogy ők az életben megnyilatkozó igazságokat, a relativ szépet látják és örökítik meg. Ez az ő iráuyuk, mely ugyan most még csak forr, de rövid idő múlva megtisztulva kerül ki belőle a jövő festőinűvészete. Ezeket kell megfontolni, ha valaki az ő művészetükben gyönyörködni akar. Ezt, kell szem előtt tartani annak, ki a jelen kiállításról tárgyilagos véleményt. akar mondani. A tárlat clouja kétségkívül Boromisza. Látszik rajta a párisi Julienne iskola. Művészete sokoldalú. Épp oly szívesen műveli a figurális, mint a tájképet, vagy csendéletet. De mégis legerősebb a tájképekben. Bár ezek erősen Rippl-Rónaira emlékeztetnek. Legkiválóbb tájképei a nagybányai gőzmalmot áb'ázoló Téli kép, Búzaföldek, Hóolvadás. A Szélmalmot azonba.i kár volt a bejárathoz oly közel tenni. vesznek magukra ; nadrág és selyemharisnya, aranyhímzésű vörös cipőcskék képezik a készlet többi részeit. Mondani sem kell, hogy minden egyes ruhadarab aranynyal ós igazgyöngysorokkal van hiinezve. Érdekes, hogy a legtöbb fiatal háremhölgy öltözéke olyan, mint nálunk a színpadi balett-toilettek. Karperecek kézen, lábon, megfizethetlen értékű gyűrűk mindegyik nőn. A sah háremhölgyeinek udvari szállítója a párisi Worth cég. A perzsa uralkodóknak egyéb életcélja nem igen volt soha, mint az, hogy minél több és szebb nőt szedjenek össze a világ minden részéből. Amint az egyik sah meghalt, a másik özvegyeit nyomban nyugdíjazta s férjhez adta kisebb rangú hivatalnokokhoz. A balett öltözéket, mint udvari toillettet, Nasr-Ed-Din hozta be, amidőn Párisban az Operában az első balettet meglátta. Nasr-Ed-Din birodalmában vadászatokat tartott a nők titán, hogy Kis-Azsia legszebb virágszálait háreme számára megszerezze. Eunuchjaival az egyes falvakból és városokból a férfiakat elkergettette s a nőknek megparancsolta, hogy legszebb ruháikban sorfalat állva várják őt. Mint valami katonai szemlénél, ugy lovagolt a koronás nővadász a hölgysorok mentén végig s kiválogatta a legszebbeket közülök. A hölgyek nem igen tiltakoztak, sőt mindent elkövettek, hogy uralkodójuk érdeklődésót felkeltsék, mert Perzsiában a legnagyobb megtiszteltetés az, ha egy család leánya a sah háremébe kerülhet. S ez kihat a családi a, melynek nem épen rossz üzlet az ilyen: tekintélyben és csengő aranyakban. A mohammedán hedzsa-ünnepen(ujóv) évente küldenek újévi ajáudókképen szép leányokat a sah számára a tartományú kormányzók. A török szultán és a perzsa sah egymásnak kölcsönösen ilyen élő ajándékokkal kedveskednek. Hajdan a hárem számára az újoncozás a kaukázusi tartományokban folyt, mert á legszebb termetű nők a georgiaiak és cserkeszek közt találhatók. A hivatalnokok számára első kiiüntetés számba megy, ha a sah különös kegy képen valami szépséges georgiai leányt küld ajándékba valamelyiküknek. Teherán város nagy részét a sah háreme foglalja le, mely egész külön városnegyed. Mellette fekszik a császári rezidencia a gulistánual (rózsakert.) A háremhölgyek kastélya a samsel-e-maret (a kastélyok napja), mely tömve van kincsekkel ós drágakövekkel, amelynek legértékesebb része a pávakapun lévő földgömb. A pávakapu rubinokkal és smaragdokkal van kirakva, a földgömbön pedig gyémántokkal és egyéb drágakövekkel, arannyal, ezüsttel vanuak kirakva a világrészek. A földgömb értéke megüti a négyszáz millió koronát. Egyébiránt a delhi-i nagymogul ajándéka. A kastély nyugati részén fekszik a narancsliget, amelybe egy tíz méter magasságú színarany kapun át lehet bejutni. Ez a kapu az «örömek kapuja*. Itt kezdődik az enderun (a hárem.), Eunuchok serege őrzi a kaput éjjelnappal. Az előző sahok idejében szudáni néger-óriások állottak itt őrt, kik mindenkit, ki közeledett, egyszerűen leütötték buzogányaikkal. Kérdezni nem kérdeztek senkit, van-e engedélye nem-e, mert süketnémák voltak. A narancsligetet óriási falak veszik körül ; benne tavak, épületek, gloriettek, sétányok, kertek vannak ; kiterjedése majd ezer hold. n. szolgálatot szudáni, vagy abesziniai szerecsenek eunuchok végzik Aruk fejeuként husz és negyvenezer korona közt ingadozik. Parancsnokuk a kadsa-basi, a fő" eunuch, a perzs.i udvari méltóságok közt a huszadik helyen következik, ellenben a török szultán eunuch-parancsnoka a kistlar-agnssi a töiök udvari méltóságok között az első helyet foglalja el. Az eunuchok lakásai a fal mellett vannak, ugy, hogy a hárembe senki sem mehet be, a szép nők pedig, kik esetleg megunnák ezt az életet, nem szökhetnek el. Az eunuchok képezik a sah tulajdonképeni testőrségét; fényes, káprázatos egyenruhát hordanak; de kinézésük. ijesztő, szomorú. Hosszú lábu, sovány, magas alakok, nőiesen kifejlett kebellel, csúnya arccal ; a száj alsó ajka lelógó ; arcbőrük sárgás-fekete ; szakái, bajusz hiányzik ; tekintetük bárgyú, hajuk hosszú, kinézésük szánalomra méltó és visszataszító.