Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-10-11 / 41. szám

2 BALATONVIDÉK 1908. október 11. tósága jeléül felvette annak idején a «Szerbia és Bolgárország királya* cimét ! Emlékeztetjük őket arra is, hogy volt egy vegyesházbeli királyunk, Róbert Károly, ki vitéz magyarjai­val elvett Szerbiától egy szép győzel­mes napon egy még szebb bánságot! Talán nem felejtették el szomszéda­ink nevét. Ha visszagondolnak tör­ténelmükre szomszédaink, annak lap­jain okulással olvashatják, mint tftrte meg Nagy Lajos Dusánt, a büszke <cárt» s kényszeritette meghódolásra .a magyar kir. felsőbbsége előtt. Ha mindenáron pereátot kiál­tanak ma ellenünk s háborút hir­detnek ott lent a Drina mellett — ne felejtsék, hogy miként egykor, ma is van a magyarok királyának ereje, hogy megfékezze s kellő lec­kében részesítse a hősi szerepre pá­lyázó szerbeket. Ha a világhódító ottomán sere­gen fényes győzelmet aratott a ma­gyar vitézség s megvédte Nándor­fehérvárt, az «ország kapuját*, az a magyar vitézség ma is elég erős arra, hogy a magyar király fennha­tóságát megvédje s ha éppen elbi­zakodott szomszédaink ugy akarják, Belgrádot megint az <ország kapu­jává* teheti. Kár nekik tehát oly éktelen dühre gyuladni 0I3 7 jogokért, me­lyek csak a nagy szerb ábrándozók agyában fogamzhat meg. Oly sére­lemért, melyre alapot az összes szerb szuronyokkal sem lesznek képesek keresni. Ha elfelejtették volna a kö­zel múltban lezajlott s az ifjú ki­rályság Bulgáriával folytatott háború kudarcát, emlékeztetjük, hogy Ma­gyarország—Ausztria hadai lent a Drinánál s fent Belgrádnál is még nyomatékosabban operálnának szerb szomszédaink háborús kedvének le­hűtésében ! Történelmi jog és alap hiányában fészkelődésük s háborús­kodó kedvük a civilizált népeknél semmi rokonszenves viszhangot kel­teni nem képes, esetleges háborús­kodásuk lehűtése közben kapott s megérdemlett leckéjük pedig minden cimen indokolná monárkhiánk eljá­rását. Reméljük, nem kerül kardra a döntés! Okulásunkra azonban jó mégis ez a nagy szerb hü-hó. Am, hogyjogaink megvédésére hadseregre, ennek pedig áldozatokra van szük­sége. Arra, hog}' ezt a hadsereget az intéző körök töltsék meg nem­zeti tartalommal minél inkább. Nem­zeti hadsereg szerezte meg sok száz évvel ezelőtt jogunkat Boszniára, egy nemzeti szellemben mozgó had­sereg lesz az, mely jogunkat lent a Balkánon nemcsak a kis szomszé­dunkkal, a harcias Szerbiával — de bármely hatalommal szemben is meg­védelmezi. Különben a kis Szerbia háborús zaja miatt Európa is és mi közve­tetlen szomszédok is nyugodtan al­hatunk. Egy I(is körút a képkiálIitáson v A kőröshegyi colónia tárlata. Az elmúlt héten a Hungária szálló nagy leimében megfordult közönség kép kiállítást szemlélhetett. A kiállítást a kő röshegyi festő-colónia. tagjai rendezték. Városunkban ez az első ily féle kiállítás. Ily vállalkozásra nem akadt, eddig még művész. Hogy a kőröshegyi colóniát nem az üzlet vezette hozzánk — elhisszük. Hiszen csak rövidkn tájékozás is meggyőzhette őket, hogy itt a művészet, babérleveleket igen, de ezüstöt, aianyat neui terem. S ez — dicséretül legyen mondva — erősen vissza­tükröződik tárlatukon. Nem vásári müve­ket, értékes, művészi munkát hoztak át hozzánk. Inkább a dicsőséget, az elisme­rést óhajtják, mint az anyagi hasznot. Ezt a tényt tartjuk a legfontosabb­nak. Ezt óhajtottuk, a kiállításról szólva, mindenekelőtt leszögezni. A kik a kiállítást, megtekintették — nem azokról szólunk, kik a festőművészet­ről csak az olajszinnyomatokból s legfel­jebb az Uj Idők Nógrádi-képeiből («Hölgy kalapban.» «Hölgy kalap nélkül.* stb.) szereztek tudomást, s a képek értékét a ke­retekből ítélik meg — méltán feltűnhe­tett azoknak a képekben megnyilvánuló különös és szokatlan műfaj. Az impresszi­onista irányzat, ez. Ennek a hiveí a kőrös­hegyiek is. Védszentjük a mindenható Ce­sanne és Gogaine. Ez iskola fő lényege: a szin analízis. A színek, ezeknek egymásra való hatása és alakulása a fény behatása következtében, adja meg a képek karakte­rét. Első sorban nem a formák, n vonalak ragadják meg a festők figyelmét, hanem a természet, erős szinei, melyeket, vásznaikon minél unarkansabban rögzítenek meg. Mint­hogy pedig képeikhez az ihletet, helyeseb­ben az impressziót (innét az impresszi­onista elnevezés) a természel egyszerűsége adja ineg, technikájuk is egyszerű. Sót primitív. Szerintük a Tiziánok, Murillók, Bot­lioellik csak kacérkodtak a színekkel. Nem HZ életet, az igazat, hanem csak a szépet adták vissza. Művészi hazugság volt, az, mit azok miveltek. Mig az impresszionisták azt vélik, hogy ők az életben megnyilat­kozó igazságokat, a relativ szépet látják és örökítik meg. Ez az ő iráuyuk, mely ugyan most még csak forr, de rövid idő múlva megtisztulva kerül ki belőle a jövő festőinűvészete. Ezeket kell megfontolni, ha valaki az ő művészetükben gyönyörködni akar. Ezt, kell szem előtt tartani annak, ki a jelen kiállításról tárgyilagos véleményt. akar mondani. A tárlat clouja kétségkívül Boromisza. Látszik rajta a párisi Julienne iskola. Mű­vészete sokoldalú. Épp oly szívesen mű­veli a figurális, mint a tájképet, vagy csendéletet. De mégis legerősebb a táj­képekben. Bár ezek erősen Rippl-Rónaira emlékeztetnek. Legkiválóbb tájképei a nagybányai gőzmalmot áb'ázoló Téli kép, Búzaföldek, Hóolvadás. A Szélmalmot azon­ba.i kár volt a bejárathoz oly közel tenni. vesznek magukra ; nadrág és selyemharis­nya, aranyhímzésű vörös cipőcskék képe­zik a készlet többi részeit. Mondani sem kell, hogy minden egyes ruhadarab arany­nyal ós igazgyöngysorokkal van hiinezve. Érdekes, hogy a legtöbb fiatal háremhölgy öltözéke olyan, mint nálunk a színpadi balett-toilettek. Karperecek kézen, lábon, megfizethet­len értékű gyűrűk mindegyik nőn. A sah háremhölgyeinek udvari szállítója a párisi Worth cég. A perzsa uralkodóknak egyéb élet­célja nem igen volt soha, mint az, hogy minél több és szebb nőt szedjenek össze a világ minden részéből. Amint az egyik sah meghalt, a másik özvegyeit nyomban nyugdíjazta s férjhez adta kisebb rangú hivatalnokokhoz. A balett öltözéket, mint udvari toillet­tet, Nasr-Ed-Din hozta be, amidőn Páris­ban az Operában az első balettet meg­látta. Nasr-Ed-Din birodalmában vadásza­tokat tartott a nők titán, hogy Kis-Azsia legszebb virágszálait háreme számára meg­szerezze. Eunuchjaival az egyes falvakból és városokból a férfiakat elkergettette s a nőknek megparancsolta, hogy legszebb ru­háikban sorfalat állva várják őt. Mint va­lami katonai szemlénél, ugy lovagolt a koronás nővadász a hölgysorok mentén végig s kiválogatta a legszebbeket közü­lök. A hölgyek nem igen tiltakoztak, sőt mindent elkövettek, hogy uralkodójuk ér­deklődésót felkeltsék, mert Perzsiában a legnagyobb megtiszteltetés az, ha egy csa­lád leánya a sah háremébe kerülhet. S ez kihat a családi a, melynek nem épen rossz üzlet az ilyen: tekintélyben és csengő aranyakban. A mohammedán hedzsa-ünnepen(ujóv) évente küldenek újévi ajáudókképen szép leányokat a sah számára a tartományú kor­mányzók. A török szultán és a perzsa sah egymásnak kölcsönösen ilyen élő ajándé­kokkal kedveskednek. Hajdan a hárem számára az újonco­zás a kaukázusi tartományokban folyt, mert á legszebb termetű nők a georgiaiak és cserkeszek közt találhatók. A hivatal­nokok számára első kiiüntetés számba megy, ha a sah különös kegy képen valami szépséges georgiai leányt küld ajándékba valamelyiküknek. Teherán város nagy részét a sah há­reme foglalja le, mely egész külön város­negyed. Mellette fekszik a császári rezi­dencia a gulistánual (rózsakert.) A hárem­hölgyek kastélya a samsel-e-maret (a kas­télyok napja), mely tömve van kincsekkel ós drágakövekkel, amelynek legértékesebb része a pávakapun lévő földgömb. A pá­vakapu rubinokkal és smaragdokkal van kirakva, a földgömbön pedig gyémántok­kal és egyéb drágakövekkel, arannyal, ezüsttel vanuak kirakva a világrészek. A földgömb értéke megüti a négyszáz millió koronát. Egyébiránt a delhi-i nagymogul ajándéka. A kastély nyugati részén fekszik a narancsliget, amelybe egy tíz méter ma­gasságú színarany kapun át lehet bejutni. Ez a kapu az «örömek kapuja*. Itt kez­dődik az enderun (a hárem.), Eunuchok serege őrzi a kaput éjjel­nappal. Az előző sahok idejében szudáni né­ger-óriások állottak itt őrt, kik mindenkit, ki közeledett, egyszerűen leütötték buzo­gányaikkal. Kérdezni nem kérdeztek sen­kit, van-e engedélye nem-e, mert süket­némák voltak. A narancsligetet óriási falak veszik körül ; benne tavak, épületek, gloriettek, sétányok, kertek vannak ; kiterjedése majd ezer hold. n. szolgálatot szudáni, vagy abesziniai szerecsenek eunuchok végzik Aruk fejeuként husz és negyvenezer ko­rona közt ingadozik. Parancsnokuk a kadsa-basi, a fő" eunuch, a perzs.i udvari méltóságok közt a huszadik helyen következik, ellenben a török szultán eunuch-parancsnoka a kistlar-agnssi a töiök udvari méltóságok között az első helyet foglalja el. Az eunuchok lakásai a fal mellett vannak, ugy, hogy a hárembe senki sem mehet be, a szép nők pedig, kik esetleg megunnák ezt az életet, nem szökhetnek el. Az eunuchok képezik a sah tulajdon­képeni testőrségét; fényes, káprázatos egyenruhát hordanak; de kinézésük. ijesztő, szomorú. Hosszú lábu, sovány, magas ala­kok, nőiesen kifejlett kebellel, csúnya arc­cal ; a száj alsó ajka lelógó ; arcbőrük sárgás-fekete ; szakái, bajusz hiányzik ; te­kintetük bárgyú, hajuk hosszú, kinézésük szánalomra méltó és visszataszító.

Next

/
Oldalképek
Tartalom