Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)
1908-07-12 / 28. szám
19 03 . julius 12. BALATONVIDÉK 3. ez : mutatja a Gazdák Biztosító Szövetkezetének 8 éves fennállása és munkássága. Igy átreformálva, a biztosítás nagyon sok pénzt hagyna meg a biztosító felek zsebében. Más és sokkal előnyösebb intentiói vannak a szövetkezetnek, mint a részvénytársaságoknak. ü szövetkezetek a tagjaik elönyeért dolgoznak, a részvénytársaságok pedig egyesek érdekeit szolgálják. Ez a múltban, legkivált a biztosítási téren jó ós jogosult volt, jogosultnak ugyan még ma is jogosult, de nem jó, sőt a biztosító felekre egyenesen káros. Ezt mindenki tudja és érzi, .segíteni ezen a bajon még sem akar, pedig módjában volna mindenkinek, abban készséggel támogatna kötelességszerűen minden törekvő embert a Gazdák Bizt osito Szövetkezete. Amilyen ifjú ez az intézmény, olyan számottevő annak vagyona ós páratlan a s7eivezése és vezetésében megnyilatkozó erkölosi erő és tisztesség, ami mindenféle tőkénél többet ér. A laikus közönség azt hiszi, X vagy Y biztosító részvénytársaság, mert, nagyobb a vagyona, több biztosítékot nyújt a biztosító felek részére, mint. au'inöt a kisebb töke ós vagyonnal rendelkező intézetek nyújthatnak. Ez tévedés. A biztosítási eljárás minden jól vezetett intézetnél azonos, kell, hogy legyen és igy helyes. Ez pedig abban áll, hot>y mindenik iparkodik megválasztani risikóját ós azon van, bogy minél szélesebb körben ossza el a magára vállalt kockázatát a viszontbiztosítások révén. Ebből tehát, önként, következik az, hogy biztosság szempontjából minden reálisan vezetett biztosító intézet egyformán jó. De igazán az a biztositó intézet jó, amelyik legkivált a kisembereknek legtöbb kedvezményt nyújt. Legtöbb kedvezményt pedig a szövetkezeti alapon szervezett biztosítási intézetek nyújthatnak. Ezért kellene a megievöket, olyan alapokra fektetni, mint a minők a Gazdák Biztositó Szövetkezete nj'ugszik. A legtökéletesebb az lenne, ha az összes biztosítási üzletágat állami kezelésbe vennék át. Ha el lehet venni megfelelő kártalanítások ellenében a magántulajdonokat. képező regálékat, miért ne lehetne a biztosításokat, államosítani. Ha azután maradna egyik-másik intézetnek nagy vagyona, alapithatnának azok segélyével nagyiparu vállalatokat. Sok felől hangoztatják, hogy ez sohasem fog megtörténni, azért, mert hatalmas magánérdekekbe ütközik. De hát a magánérdekek előbbre valók, mint az állam érdeke ? Nem lehet messze az az idő, amikor ezt a kérdést igy fogják megoldani. Természetesen jobb volna előbb, mint később. Legalább akkor hamarább megszűnnének azok az anomáliák, amelyek a mai biztositó intézetek égise alatt, merem állítani az intézetek vezetőségeinek akaratán kívül, sőt tilalmuk ellenére, lépten-nyomon előfordulnak, a létért küzdő ós mindenáron üzletet, csináló alkalmazottak részéről. Nem lehet egyetlen ember a hazában, aki el ne ismerné és be ne látná azt, hogy a biztosítási üzlet, szép tiszta, ha tisztán kezelik és feltétlenül szükséges üzletág és mégis látjuk ós tapasztaljuk, azt, hogy erre a térre nálunk nem épen az elitje megy az embereknek. Az igaz, hogy itt pontosságra, szorgalomra ós tevékenységre van szükség, szóval dolgozni kell. A dolog pedig sok embernek nem kenyere, ez pedig onnan van, mert sem az iskolák, sem pedig a társadalom más intézményei az ifjúságot, a munkához hozzá nem szoktatják. Léhán, könnyen engedik élni a fejlődő embert, a maga és a társadalom rovására, a léha élet természetes következménye az elzüllés és sok esetben az öngyilkosság. A legtöbb öngyilkosságot a rossz nevelésnek lehet tulajdoni tani és azon felszeg gondolkozásnak, ami a társadalomban meg van, hogy inkább megy egy kishivatalnok gyermeke is 60 koronás dijnoknak, mert, ott • Tekintetes urnák»' csufol]ák, mint épen biztosítási hivatalnoknak, kereskedőnek, vagy iparosnak. No hát ez egészségtelen állapot, ezt orvosolui kell, az orvosa pedig nem lehet más, mint a társadalom. Ma már nem derogálhat magánembereknek biztositások szervezésére vállalkozni, hiszen erkölcsi testületek is kezdenek azzal foglalkozni. Ez utóbbinak két előnye van : első az, hogy az erkölcsi testületek révén szerzett biztositások után jutalék fejében szép összeg verődött össze, amit, nem egyesek kapnak és költenek el, hanem azt bizonyos célok szolgálatára rendelik. Ilyen tevékenységre vállalkozott legutóbb a gör. keleti szerb nemzeti egyház és az Országos Kath. Magyar Iskolaegyesület, mely ebből a munkásságából befolyó jövedelméből szegény iskoláit és tanintézeteit akarja segélyezni. Ez nemes, értékes törekvés. Bizony ha azt akarjuk, hogy jó iskoláink legyenek, az egész társadalomnak össze kell fogni, meit az e téren mutatkozó hiányokat, gróf Apkeszthelyi uri társaságnak csakhamar legkedveltebb alakja lett. A decemberi hideg vastag jégtáblát borított a Balatonra, melyet a sportkedvelő ifjúság sietett felhasználni. Lujzika is lelkes hive volt a sportnak. Alighogy a Balaton befagyott, koicsolyát \ett és naponkint ment szokott társaságával hódolni szenvedélyének. A jeget elevenné, élénkké teszik ezek a szépen imbolygó, sebesen tova írandó párok, kik zeneszó mellett vidáman, csevegve űzik, hajtják egymást, hogy azután együtt, kéz kézben repüljenek tova a tükörsima jégtáblán Lujzikával a jégen egy nagyobb társaságban találkozunk, hol ismerőseitől s tisztelőitől környezve kecses mozdulatokkal iramlik ide s tova maga utáu vonzva az egész társaságot Egyszer csak megáll s ellentmondást nem tűrő hangon mondja: — Elmegyünk oda a halászokhoz megnézni, hogyan munkálkodnak ! A máskülönben engedelmeskedő fiuk kissé f^lve mondják, hogy veszélyes utaz, mert a jég tele van rianásokkal. Lujzika nem az a leány, ki akaratának uem tud érvényt szerezni. -- Jó ; iia maguk nem jönnek, megyek én ; s ezzel teljes erővel megindult a halászok felé, nem törődve a hátrahagyottak marasztaló szavaival. Valami, ismeretlen ellenállhatatlan!erő vonzotta a halászokhoz. Szive erősebben dobogott, társainak ellenszegülése még csak növelte akaratosságát. Gyors tempókban siklott a még távolban levő halászok felé és nem látta azt aszóles rianást, mely nem messze előtte tátongott. Máiegész közel volt hozzá, midőn észrevette. Rémülete egy kétségbeesett sikolyban tört ki. E sikoly tette figyelmessé a halászokat is, meg Lujzika kísérőit is. Egy pillanatban indultak segitségére mindkét részről. A halászok közül egy daliás legény válik ki és gyors iramodással siet a veszélyben forgó leány megmentésére. Jancsi, mert ő volt a halász, ki a pogány vári jelenet után a balatoni halászok közé állt be, midőn a feléjük közeledő nőben felismerte rég elsiratott Lujzikáját, a kétségbeeséstől hajtatva siet, hogy megmentse, habár más számára is azt, ki az övé volt s talán még most is az. Egyszerre érnek a nyilás szájáhi z. Jancsi átugrik a rianáson Lujzához, hogy saját testével tartsa vissza s mentse meg -a leányt, de már késő volt. A hullámok által vékonyra nyaldosott jégtábla recsegve-ropo^va szakadt le a kettős teher alatt s mindketten a jég alámerültek Kora tavasszal, midőn a jég elolvadt, a hullámok egy ölelkező párnak a halak által megcsonkított holttestét dobták ki a pa rtra. Odalent egyesültek ! Kozma Imre, ponyi maga is elismerte, az állam egyedül pótolni képtelen. Nem lehet kibeszélni, mennyit használ a szegény elfoglalt népnek az, ha valamely erkölcsileg kifogástalan ós minden tekintetben megbízható testület veszi kezébe a biztosítási üzletek szerzését. Nemcsak olosóbbá lesz az, hanem teljesen ki lesz zárva mindenféle visszaélés lehetősége, aminek pedig oly gyakran ki vannak téve a jóhiszemű egyszerű emberek. Koronázza siker az Orsz. Kath. Magyar Iskolaegyesület törekvését és a fenti célok szolgálata érdekében vele szerződött segitő társának, a Gazdák Bíztozitó Szövetkezetének jóindulatú munkásságát. Ember Károly* Különfélék. A napokban egyik vidéki városban egy kis politikai összejövetel-féle volt, melyen a képviselő ismertette a parlament most bezáruló szezonjának történetét. Este az elmaradhatatlan poharazás közben, persze, egymást, érték a köszöntők. E/.ek közül különösen feljegyzésre mólló egy lelkes hazafinak ékes szavallatja melynek befejező akkordjai ezek : — . . . Es amidőn látván összekompromittálni a negyvennyolcat ft hatvanhéttel, nem azok a célzatok teszik felszólalásomat, célszerűség szempontjából alkalmatossá, hanem leginkább a kebelbéli aggodalom és ennek függvényei, minősítvén az állapot jellegét ; ezért hát, ürítem poharamat, hazánk szénsavdus niigyjt.ira, mert, ez virányit.ja a mottót. (Lelkes éljenzés és taps.) Apróhirdetés. Egy chicagói napilapban a következő apróhirdetés jelent meg : Teljesen haszontalan, meglehetősen jellemtelen férfi, hat láb magas, vézna ós ragyás, keres foglalkozást. Tizenkilenc éves vagyok, de huszonötnek látszom! Csak épp, hogy elvégeztem az elemi iskolát és őt év alatt huszonkét, különböző mesterséget, űztem. Ahová elszegődtem, mindenünnen kidobtak, mivel semmire sem voltam jó. Semmim nincsen azokon a tulajdonságokon kívül, hogy dohányos, játékos ós iszákos ember vagyok. Aki elfogadja ajánlkozásomat, közölje velem a címét, hogy Írásban érintkezzek vele, mert ha személyesen közeledem az illetőhöz, hát lebeszélem szerencsétlen szándékáról. Leveleket cRosz csont* jeligével továbbit a kiadóhivatal. Amerika a végletek földje. Lám ez a jó egyén, aki utolsó garasát ilyen stilus09 tréfára költötte el, garmadával kapta a leveleket. Majdnem mindenik uői kéztől eredő és egyik sem ajánl neki foglalkozást. Leányok és asszonyok azt írták neki, hogy az; a legén}', aki ekkora Őszinteséggel bevallja a hibáit, annak helyén van a szive, abból mintaférj válhat, akinek az oldalán érdemes átvándorolni ezen a pocsék életen. Az efajta beszéd pedig nem más, mint, tFelhivás keringőre», ahogy azt a Weber nevezetes szerzeményének szállóigévé vált cime mondja. — Zalavármegye törvényhatósági bizottsága julius 14-én délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart a következő I árgysorozat tal : I. A nagykanizsa— letenye—al>ó!endvai és « pápa — sümegi h. é. vasutak kiépítésére felajánlott segélyösszegek beszerzése céljából a fo+yó évi májusi közgyűlés határozatához képest egy száza lékos pót,adónak névszerinti szavazással leendő kivetése. 2. A Dunántúli h. é. vasúti részvénytársaság által a vármegye ellen indított perben tett egyezségi ajánlat. 3. Sümeg képviselőtestületének az ottani megyei épületek és teleli átengedése tárgyában hozott közgyűlési határozatra az építési tervek bemutatása mellett előterjeszteti kérvénye az iránt, hogy a vármegye a főszolgabírói lakás után bért fizessen a községnek. Ezen lárgyak előkészítése céljából az állandó választmány reggeli 9 órakor tart ülést.
