Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-01 / 9. szám

1908. március í 6. BALATONVIDÉK 5. ink küzdenek jogirt. ós bölcsészeti igazságokért., sovány fizetés, sokszor nehéz megélhetés mellett. Ha tehát komoly az iparpártolási mozgalom, ha komoly a szándék gyáriparunkat emelni — szerény véleményünk szerint nem jogi és bölcsészeti stb. fakultásokra az egyetemen, hanem műszaki tanintézetekre, műegyetemre s felsőbb ipariskolákra van nekünk égetően szükségünk. Mert magyar gyárak idegen személyzettel — fából vaskarika a magyarság szempontjából ! Panaszunk általános és állandó a hadvezetőség ellen a magyar tisztek csekély száma, a magyar nemzeti szellem teljes hiánya miatt,. A hadvezetőség minden delegacionalis, gravamenális panaszoknál t zavunkon fog bennünket,. Niuos elég magyar tiszt, mert csekély a jelentkezők száma ! Vagy nem elég versenyképes anyag jelentkezik. Csakugyan kontraszt számba megy, hogy az egykoi törökverő, harcias Árpád népének sarja — irtózik a kissé nehezebb katonai pályától ! A bánásmód^ nem kifofogás. Van ez ellen orvosság. És ha a paritásnak megfelelő számú képzett tiszt foglalja. el helyét a közös hadseregben : más lesz az elbánás is, a sokszor vitatott és kifogásolt, szellem is. A magyarság térfoglalásával tért foglal majd a közös hadseregben a magyar nemzeti szellem ís. Tüzérség és műszaki csapatoknál, vezérkarban számos hely vár a magyarokra — ide pedig nem mz egyetemekből, hanem műszaki főiskolákból vezet az ut. Hadi tengerészel linkre milliókat áldoz a nemzet. Delegátus uraink megelégedésüknek kifejezést is adtak a c tapasztaltak* és «látottak> fölött. De nem hallgathatták el panaszukat, lent az Adrián és a delegációban sem, hogy a magyar elem itt sincs paritásosan képviselve ! Holott pedig a magyar, amily jó kardforgató, éppen oly jó tengerész is lehetne. És mégis hiányzik a magyar elem. Nemcsak a hadi, de a kereskedelmi tengerészeinél is ! Itt is a hiba elsőso. ban is társadalmi viszony ainkban keresendő. Hány szü'őnek jut eszébe maturáló fiát, a tengerészeti hivatásra figyelmeztetni ? Hány %-a a szülőknek gondol arra, hogy fiat Fiúméba a tengerészeti akadémiába, vagy szakiskolába irányítsa ? Társadalomnak és kormánynak egyaránt, feladatát kellene képeznie, hogy a törekvő fiatalságot e szép életpályákra irányítsa. Ha tehát, majd a magyar ifjúság nem az egyetemek felé tódul, hanem ipari szekiskolákba, műszaki intézetekbe, műegyetemekre, tengerészeti és katonai szakiskolákba versenyezve jelenik meg ; a vezetést a gyárakban, az állásokat a haditengerészetben és hadseregben nem az tidegen honosok>, hanem magyarok foglalják el, ekkor, de csakis ekkor várhatjuk a magyar nemzeti szellem térfoglalását mindenütt, hol ez nemzetünknek osak érdeke. M-rt azt már láthattuk a lefolyt nemzeti küzdelemben is, hogy nem a kódexek, a jogi fejtegetések és filozofálás, hanem az erő és kard dönti el a küzdelem sorsát. Kívánatos, hogy ez a nagy perdöntő eszköz minél több magyar Icézben villogjon, akkor majd lesz magyar vezényszó is. Három egyetem eléggé szolgálhatja a magyar hidtura ügyét. Többiben pedig a jelszó legyen : minél több műszaki főiskolát a magyarnak. Mert, a kultura mellett a nemzet vagyoni ereje is egyik perdöntő a ránk váró küzdelmek! en. Ézt, pedig a ke reskedelem és ipar fellendülése hozhatja meg csak. Mert a kultúrában bár előre haladott, de szegény és gyenge nemzeten a nyers erő, hatalom és gazdagság mindig diadalmaskodik. A tények kérlelhetetlen logikája tanítja ezt. A főgimnáziumi ifjúság hangversenye. Február 2C. Az idei farsang legsikerültebb estélye volt. Nemcsak anyagi, de erkölcsi siker és minden egyéb tekintetbe is messze túlszárnyalta e hangverseny az összes farsangi estélyeket. Bámulatosan szép, összhaugu volt minden. Az élvezetes műsor minden pontjának preóiz előadása, az ügyes rendezés mindenkit meglepett és csodálatba ejtett, de tán még ennél is jobban tetszett a 300 főnyi ifjúság fegyelmezettsége és érett komolysága, melyet mindvégig tanúsított. Igazán bámulatos nevelési eredmény és a tanári kar méltán tekinthet büszkeséggel az ifjúságra, fáradságos munkája nem esett hiába. De térjünk vissza a tárgyra! A hangversenyt a főgimnáziumi zeneHa ő most szakítja el életének fonalát, gyáva meghátrálásnak vehetnék. Nem ! végezni fogja pályáját és majd ha megszerezi oklevelét, annak azt a hasznát fogja venni, hogy végső búcsúlevelével együtt elküldi a hideg, a kegyetlen leánynak. A leánynak is fájt nagyon a fiu távolmaradása, de büszke és kemény maradt, nem liivta vissza. Az éjjeleket álmatlanul és sirva töltötte, de büszke maradt. A fiu vigasztalást a tudományban keresett; tanult, de a szive sajgott. Mikor a leány eljegyzése hírét vette, belemerült a mulatságokba, a dorbézolásokba és azután ismét a tanulásba. Végre elnyerte az orvosi diplomát. Szülői a boldogságtól sirva hallgatták az uj orvos felavatását, boldog volt az egész környezete, csak tőle magától nem lehetett örvendő szavakat hallani. Hazasietett, hogy megírja búcsúlevelét a hűtlenhez, ki már ekkor más ember felesége volt. Ekkor csengetnek ajtaján, beteghez hívjak az uj doktort. A boldog talan ember felett győz az orvosi kötelesség és az emberszeretet. Elsietett betegéhez és a gyógyítás megváltoztatta gondolkodását. Belátta, hogy neki nem szabad elpusztítani magában az embert, mert akkor elpusztítja az orvost is. Pedig a tudományával minden betegnek tartozik. Ettől kezdve csak betegeinek élt és a szegényeknek jó angyala lett. Három év múlva egy súlyos beteg asszonyhoz hívták. Hűtlen ideáljához. Minden lehetőt elkövetett, hogy éle'ben tartsa, de a tudomány nem szállhatott szembe a halállal. A haldokló asszony átadott neki egy naplót, mely szerelmük idejéből való volt egész a férjhez menésig. — És tudjátok mit csinált az orvos ? — fejezte be elbeszélését dr. Szabó, alig tudva visszafojtani előtörő könnyeit. — Hát a múlt héten őt temettük el és megállapítottuk róla jegyzőkönyvben, hogy idegrohamában agyonlőtte magát. kar nyitotta meg a «Zampa» opera nyitányának előadásával. Pont 7 órakor csendült fel a bűbájos zene s andalító hangjaira sietve foglalták el helyeiket a későn jövők, hogy semmit se vesszenek el a szép zenéből. Ha nem láttuk volna szemünk előtt a nyilt szilien a zenekart, élén Eckliardt Antal karnagygyal, igazán hajlandók lettünk volna azt hinni, hogy valamely nagyobb szinház opera-előadásán vagyunk, oly tökéletes, oly szép összhaugu volt az. A fellelkesült közönség zajos tapssal jutalmazta a szép előadást. 2. Huber Károly «Honfidalát» majd zenekar kísérettel Eckhardt .Antal «Nópdalegyvelegét. adta elő az énekkar. Mindkét szám nagy tetszést aratott, az utóbbit pedig megismételtette a közönség. 3. Beriott VII. hegedűversenyét adta elő Hoffmann Pál IV. o. t. Harmoniumon kisérte Eckhardt Antal. Az ügyes játékot nagy élvezettel hallgatta a közönség s a kis művésszel szemben az éljennel és tapssal ugyancsak nem fukarkodot. 4. «Pajkos diákok.* Vig operetté egy felvonásban. Méltó befejezője volt, a szép estének. Az összes szereplők kifogástalanul megállták helyüket, sikerült alakításaikkal iiangos derültséget kelt ve A darabban előforduló női szerepet Eckhardt Vilma urleány játszót,! a nagy rutinéval, kár, hogy rekedtsége miatt szép éuekszámai nem érvényesülhettek tökéletesen. A bájos műkedvelő három gyönyörű csokrot kapott emlékül a rendezőségtől. A férfi szerep'ők közül külörösen Wünsch István ós Wáginger Ferenc tűntek ki, kiket ügyes játékukért, sikerült énekszámaikért a nyílt szilien percekig tapsolt a közönség. A daiab ügyes rendezése, az énekszámok betanítása és a szép kiséret Eckhardt Antal karnagy érdeme. Az ő nagy zenei tudásának, szakértelmének és fáradhatatlan buzgóságának nagy része vau az est fényes sikerében, miért, neki adózunk első sorban elismeiéssel. De méltán részt, kór magának abból a tanári kar minden egyes tagja, különösen pedig Berkes Ottó igazgató és Gönczi Ed& tanár, kik a rendezés körül fejtettek ki dicséretes buzgóságot. A műsor végeztével a rendezőség néhány perc alatt, szétszedette a színpadot s fél 11 órakor már javában táncolt a nagy diáksereg. A jelenvoltak névsorát, — amennyire a nagy látogatottság lehetővé tette — a következőkben állította össze a rendezőség; Asszouyok: Barna Györgyué, Bezerédy Lászlónó, Bendekovits istvánné, Bosnyák Gézáné, Bóry Imrénó, Braun Arnoldné, Böhrn Mórnó, Berzsenyi Gyuláné, Braun Adolfnó, Böhm Frigyesné, Czotter Ferencnó, dr. Csanády Gusztávnó, Cséby Lajosné, dr. Dezsényi Arpádné, Eckhardt Antalnó Emec, Józsefnó, Engelbrecht Károlyné (Kővágóörs), Filippy Ernőné, Fischl Mórnó, Gaál Józsefnó, Grohmann Sáudorné, Halden Jenőné, Hayden Sándornó, Hajdú Lajosné, Horyálh Károlyné, Helbeck Józsefnó, Herceg flermannó, Harasztovics Istvánné, Hilyán Györgyné, Mesterich Elekné, Molnár Jánosné, Nagy Istvánné, Prácser Jánosné, Posch Zsigmondné, Párkányi Józnefnó, Polozgay Károlyné, Riedl Fereucnó, Rónai Sománé, Radó Vilmosuó, Simon Ernőné, StiederLajosné, Sujánszky Józsefnó, Scheiber Lajosné, Strnusz Miksáné, Szentmihályi Dezsőné, Szabó Lajosné, Takách Itnréné, Táncos Lajosné, Tónika Kálmánné, Tóih Jánosné, Vaszary Kálmánné, Wüusch Istvánné, Záborszky Lajosné. L»ányok : Braun Jolán, Barna IImi. Böhm Tónika, Bőhm Irénke, Böhm Ilonka, Bozzay Irén, Berzseii} t Vilma, Brodjovin Ella, C/.uppou Ilonka (Kővágóörs), CsaAkar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! | ÍÍsztheIy™ Neumark Adolf üzletét :jr»?w

a $ £ ki férfi-kalapot, fehérneműt, férfi, qői és ggermekhBrisygát, qői kézimunkát, rövidárut gth. jö minőgégbei] raktáron tart. j|