Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-16 / 7. szám

1908. február 16. BALATONVIDÉK lau eredménynek, melyet a Népszövetség első fellépésével, ime, Magyarország szendergő fkath. közönségében elért. Es ha törvényeink s törvényes intézményeink megadják a lehetőségét a legszélsőbb célzatú, eredményeiben felforgató társadalmi szervezkedésnek — ugyanezen törvényes alapon joga van a keresztény tár adalomnak is szervezkedni, nem hogy romboljon, jogokat sértsen, vagy kisebbítsen, hanem, hogy védje mindazt, ami a társadalmi rend, béke és jólét alapjait képezi. Beleszólt ebbe a korszakos társadalmi szervezkedésbe a kereszténység feje : a pápa Őszentsége is, a Népszövetség elnökségéhez intézett, buzdító levelében. Es csodálatos, a magyar sajtó amily hideg, közönbös, vagy éppen ellenséges magatartást tanusit, a Katii. Népszövetséggel szemben — ép ngy a pápa Oszent.ségénelt ehhez, nemkülönben a kath. sajtóegyesülethez intézett sorait is vagy hidegséggel, vagy pedig haragtól és dühtől izzó fanatizmussal tárgyaljai. Különös emlékezőtehetsége van a iíiagyar sajtónak. Ha nem szájaize szerinti direktívát, ád az Egyház feje a magyar kaUiolikusoknak — azonnal „idegen befolyásról", „magyarság belügyeibe való illetéktelen beavatkozásról", „idegen halalom aknamunkájáról" panaszkodnak s hullatnak ökölnyi könnyeket, s mérges nyilakkal lövöldöznek. E/.ek a jó urak azonban egyel len szóval sem kifogásolják a pápáknál; Magyarország belügyeibe való „beavatkozását'

1, mert nem tagadják s nem is tagadhatják, hogy

7 bizony tt pápák több alkalommal igen előnyösen és súlyosan beavatkoztak Magyarország belügyeibe — mikor ugyanis a keresztény fejedelmeket hathatósan Magyarország védelmére buzdították a Magyarhont. leigázó félholddal szemben, mikor maguk is pápai zsoldosokat. toboroztak és kü'döttek a szorongatott. Magyarország segitségére, mikor több milliónyi aranyat küldöttek Magyarországba, keresztény seregek szervezésére, a mohamedán uialom megtörésére és Magyarországnak a félhold uralma alóli felszabadításának előmozdítására. Lám, lám, ez történeti tény. — Nem kifogásolja egy zsurnál sem, de ha most egy, a török pusztításnál nem kisebb veszedelem, a szociáldemokrácia ellen készül sikraszállani a nemrég még gyönge társadalom s ebben a vallás, haza és társadalom mentő akciójában segítségül siet a kereszténység közös atyja — ez ellen már debakhál ! De hiába ! Elmultak azok az idők, mikor egy Bánfíy büntetlenül megsérthette magyar földön a pápa képviselőjét,. A ker. Népszövetsége mint förgeteg seperné el a fórumról azt, és azokat, kik csak nemrég is büntetlenül sértegethettek ebben a hazában mindent és mindenkit,, aki, vagy ami csak keresztény volt. Az a február 9-én tartott 150 népszövetségi gyűlés a bizonyítéka annak, hogy nem ]ó az öntudatra ébredt oroszlánnal kikezdeni. Persze a magyar sajtó jó urai hozzá szoktak az alvó oroszlán piszkálásához. — Tanácsos lesz erről a szokásról letenni, meri. ez az oroszlán fölébredt, egy napon 150 helyén ennek az országnak razta meg sörényét — azt hisszük ezzel csak eléggé beigazolta, hogy ime, már ébren van s nem tanácsos vele gorombáskodni. Az se mentsen senkit, hogy p. o. egyik-másik helyen, pl. a mi vármegyénk és vidékünkön is még alszik; itt is eljön ideje ébredésének. A la'aj az ország egy helyén sem kedvezőbb erre, t. i. a Népszövetség megalakulására. A zalamegyi nép lelkét ismer jük. Tudjuk, hogy nemcsak naturaliter anima chrisztiána, de mély meggyőződésből keresztény és pedig buzgó koresztény, Csupán természet,es vezéreire vár, ha ezek fölébredtek, megmozdultak, megy utánukaz egész nyáj. Hogy utánuk és ne a Jakabok után menjen ez a nyáj, a keresztény társadalom és a keresztény Ügy érdeke mellett talán nekik is érdekük 1 — Pál apostol ébresztő szózatával óhajtanánk szivükhöz szólani: „Itt az óra az álomból felkelni, mert most közelebb van az üdvösség napja, mint, mikor hivőkké lettetek !" Félreérthetetlen világos beszéd! Méltó, hogy a síri álomban szendergők is meghallják a trombita és hmsona szavánál is élesebb hsngokat! — Itt, az idő, 150 szervezkedő népszövetségi gyűlés minden szónál ékesebben hirdeti a Talpra magyart ! Hirdeti, hogy közel a nagy ellenség, nincs tehát idö az alvásra, tenni kell, hogy mire a két ellentétes világnézet végső mérkőzésének órája elkövetkezik — szervezett sereg álljon szembe a szervezett támadással. Bíichlei

1 Sándor dr. előadása. A főgimnázium tanári kara által rendezett, ismeretterjesztő felolvasások keretében f. hó 13-án Büchler Sándor dr. tartott igen élvezetes 9zabadelőadást a művelődéstörténet köréből. A Hungária nagytermét az érdeklődő közönség majdnem egészen megtöltötte. Az előadó az emberi művelődés fejlődését, haladását, tökéletesedéit, áldásait, a művelődés tényezőit, bár nagy vonásokban, c-ak madártávlatból, mintegy pillanatnyi fénj'képekben, de mégis ugy ábrázolta, hogy a nagyszámú hallgatóság érdeklődését mindvégig lekötötte, sőt, azt mondhatjuk, fokozta. Igen nagy érdem ez, ha meggondoljuk, hogy az előadás mindvégig ismert tételek ós tárgyak körében mozgott. Ezt a nagy érdeklődést, pedig, amely az előadónak legszebb jutalma, nézetünk szerint annak kell tulajdonítanunk, hogy az előadás stílusa mindenütt tömör és mégis emelkedett, elegáns, választékos volt, továbbá, mert a tárgyi igazságokon mindenütt. keresztül sugárzott, az egyéni meggyőződés heve és igazsága. Nagyon szép volt az a rész, amelyben a nőre, mint a vad, szenvedélyes férfiú megszeliditőjére, a családi, társadalmi és nemzeti élet. megalapítójára rámutatott. Hogy az előadó a pozitív vallásnak az emberi művelődésben való alapvető fontosságál, nélkülözhetetlenségét nemcsak elismerte, hanem hathatós szavakkal reá is mulatott, azt, talán nem is kell külön megdicsérnünk. Hiszen az ember a vallás iga sságai nélkül annál kevesbbé lehet el, mentül műveltebb Legalább a nagy szellemek élettörténete ezt mutatja. Természetes dolog, hogy egy-két, kérdésben némelyek talán másként, vélekedhetnek, mint a tudós előadó, de ez a dolog érdeméből semmit sem von le. Részünkről őszintén óhajtjuk, hogy Szivében vér s élet nem marad, Kiüritjük, mint e poharat!» (Bordalt) Kislelküeknek tartja azokat, kik a jövőben nem biznak. Nézzenek csak bele a történet könyvébe és látni fogják, hogy Isten mindig megvédte a iiout. Sokat szenvegett ugyan a magyar, de sok volt a vétke is; ezeknek büntetését már elszenvedte, most jutalma a jövő : • A magyar nemzetnek volt nagy és sok [vétke, S büntetéseit már átszenvedte ő ; De erénye is volt és jutalmat érte Még nem nyert . . . jutalma lesz majd a [jövő.« • Elní fogsz hazám, mert élned kell; dicsőség Es boldogság lészen a te életed ; Véget ér már a hétköznapi vesződség : Várd örömmel a szép derült ünnepet !» (A magyarok istene.) Méltó haraggal panaszolja fel, hogy a magyar teljesen egyedül van. Mindenki elhagyta őt, még azok is, kikre mindenkor számíthatott volna. A jövőtöl sokat remél, midőn azt mondja, hogy elfelejtették, hogy mint harcol a magyar s mint fizet a rut hálátlanságért : • Tudhatják az ellenségink, Mint viselünk háborút, Ha pedig már elfeledték, Jól van, majd eszükbe jut.» •Ügy elütjük-verjük őket, Ha türelmünk megszakad, Hogy magunk is megsajnáljuk Szegény nyomorultakat.» (Már mi nékünk ellenségünk.) Majd fájdalmában kétségbeesik. A magyart már nem illeti meg a piros-fehérzöld szin, hanem a fekete-piros zászló. maroknyi magyarság ellen mindenünnen feltámadnak, mint a tenger a kis sziget ellen. Es a magyar mit tesz ? Vigad és dőzsöl. E szomorú állapot eszébe juttatja Mohácsot, hisz' ott is ugy volt és fájdalmában tusakodik, hogy hol lesz az uj Mohács : • Hol lesz az uj Mohács, ahol megint lemegy Majd a haza napja, S háromszáz évig, vagy talán soha többé Arcát nem mutatja ? Fessük zászlainkat fekete pirosra, Mert gyász és vér lesz a magyar nemzet [sorsa. > (Fekete-piros dal.) Es a hon saját maga az oka szerencsétlenségének. Kétségbeesetten keltegeti a a magyart álmából. Az felébredt, széjjeluézett a nagy világban, látta, hogy veszély környezi, mégis álmában a másik oldalára fordult. Odakiált hát : «ÉI>redj, ébredj, istenverte nemzet, A ki ott az e'sők közt lehetnél S kárhozatos lomhaságod által Mindig hátul és alant hevertél.> • Ébredj hazám,mert ha most nem ébredsz, Soha többé nem lesz ébredésed, S ha ébredsz is/annyi időd lesz csak, Mig nevedet sírkövedre vésed.' • Föl hazám, föl ! százados mulasztást Visszapótol egy hatalmas óra: • Mindent nyerni, vagy mindent veszitniU Ezt írjuk föl ezer lobogóra.' (A nemzethez.) (Folyt, köv.) & Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! | Keszthelyen NeUHiark Adolf Üzletét »J^C $ ki férfi-kalapot, fehérneműt, férfi, qői és gyermekharisíjgát, qői kézimunkát, rövidárut 0. jö minö^égbeq raktáron tart.