Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-29 / 13. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. március 29. 13. szám. BALATONVIDÉK Politikai Ixetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciniére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. Paródia. (*) Ez a humoros irodalmi műfaj elevenedett meg a magyar képviselőházban abból az alkalomból, hogy a kormányt támogató pártok nagy többsége a házszabályok revizióját megszavazta. Fölállt azonban Mezőfi Vilmos, a nemzeti színben hivalkodó szociálista vezér, utána Farkasházi Zsigmond kevés száma Trsaikkal s porba vágódva, drámai érzelmeket affektálva szavalták : finis Poloniae, vége az alkotmánynak, temetik a szólásszabadságot, közben kiabáltak s verték a padokat. Kézzel, lábbal, gégével, minden módon igyekeztek hiven visszatükröztetni az emlékezetes november 18-iki jeleneteket. Minden áron tragédiát akartak csinálni s Uramfia, komikummal vegyes paródia lett belőle. Gyönge copiája, fejtetőre állítása a nov. 18-ának. Szerencse, hogy csak 19-en voltak. Különben nem tudni — nem romboltak volna-e mindent halomra s nem puhogatták volna e meg a nemzeti kormány oldalbordáit, hogy a paródia ebben a tekintetben se szenvedjen hiányosságot. A dolog ugy, amint megtörtént, elég komikus. Van azonban minden komikumnak magja is. Éretlen viselkedésükkel, demagóg rendetlenkedéseikkel b' bizonyították ezek az urak azt, hogyha nekünk egy szál horvátunk, tótunk, vagy oláhunk nem volna is: parlamenti életünk elfajulása, közállapotaink ziláltsága egymagában is elegendő okot szolgáltattak volna a házszabályok módosítására. Mert minden komikus oldala mellett is csak furcsa állapot az, hogy vannak és lehetnek egyének ebben a hazában: kik a nagy hang, tele tüdő és torokra nemkülönben demagóg lazításokra bazirozva politikai reményeiket: honmentőkül csapnak fel egy Kossuth, Apponyi, Andrássy és Zichy ellen. Nemcsak! Hanem ugyancsak ezreket fognak kocsijuk elé, szerte vágtatnak az országban s hirdetik vakmerő rosszhiszeműséggel, hogy ime a koalíció eladta a hazát Bécsnek ! A koalíció, ez a sárga-fekete koalíció temeti az alkotmányt s a szabadságot. És kinnt ezrek tapsolnaii nekikDicsérik bátorságukat, magasztalják önfeláldozó hazafiságukat. A nagy tömegnek e könnyen hevülő, a bömbölő szónoklatok s demagóg izgatásokra lázba guruló hajlandósága mi bennünk komoly aggodalmakat kelt éppen a választójog általánosításának előestéjén. Politikai iskolázottság, rátermettség és megfontolt elhatározása felől a mi népünknek, a szűkebb körre szorítkozó mostani választói jog és törvények mellett is szomorú tapasztalataink vannak. Anyagi függősége,liiszékenysége, distingváló erejének csekély foka eddig is nem egyszer adta jelét a politikai iskolázottság hiányának ! — Egyetlen vigasztaló momentum, hogy a két utóbbi általános választásban emelkedett a magyar választó nép politikai érettsége és iskolázottsága' Hazafias ösztöne megsejtette a veszedelmet, mely eddigi hiszékenységének s hajlithatóságának nyomában járt. Mindennek pedig oka az az évtizedes elhagyottság, melyben a magyar nép sinlődött. Vele nem törődött, vele nem foglalkozott senki. Mi lesz azzal az uj réteggel, melyet éppen most készülünk be vonni az alkotmányos életbe? Előre A BALATONVIDÉK TAllCAJA. Az alkoholizmusról. Irta és a főgimnázium felolvasó estélyén felolvasta MOJZER GYÖRGY dr. Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! (Vége.) Ilyenek azok, kik a szesz hatása alatt minden cél és mulatság nélkül törnek, zúznak ; minden emberbe a legveszettebbül belekötnek s ha tehetik, földre tiporják, szóval és tettel ; i yenek továbbá a buskomorságot az utolsó vonásig mimelök s tán ezek leginkább azok, kik egy átdőzsölt éjszaka után golyót röpitenek agyukba, vagy szivükbe s legtöbbször végleges eredménnyel. Megjegyzem azonban, hogy ezek a szerencsétlenek, ámbár az életben teljesen rendes, átlagos lélekműködésü, sőt jeles tehetségű egyénekként szerepeltek, vagy az előbb emiitettek tovább is szerepelnek, épen a szeszmérgezésnek kóros alakja által keltik tel gyanúnkat, hogy mégsem teljesen egészséges idegrendszerüek; legalább ha valami rendkivüliség állana be lelki állapotukban, a múltból a szeszmérgezés kóros nyilvánulása okvetlenül feltolódik emlékezetünkben, mint világos pont a sötétségben, melynek fényénél a megtörtént szerencsétlen esetnek Ariadné fonalát fellelhetjük. Itt emliteui meg azon egyéneket is, kiknek szervezete egyáltalán nem tűri a szeszes italokat s kiknél a legcsekélyebb szeszmennyiségek is, akárminő alakban, a legsúlyosabb mérgezési tüneteket idézik elő. Ezzel ellentélben ismét vannak mások, kikre a szesznek mérgező hatása alig van, elannyira, hogy óriási tömegét a szeszes italoknak képesek meginni anélkül, hogy náluk, vagy rajtuk a heveny szeszmérgezésuek, vagyis a részegségnek szembeötlőbb tüneteit észlelhetnék. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ezen egyéifbk alkoholistákká legyenek s testi szervezetüknek épségét ép oly biztosan aláássa az, alkohol, mint más emberét. Az alkohol hatásának foka a szervezetre természetesen függ az egyéniségtől, eltekintve a nemitől és kortól. A nőknek hnomabb és gyengébb idegrendszere átlagsokkal kevésbbé tűri a szeszt, mint a férfiaké. $ legalább nálunk aránytalanul kisebb az alkoholista nők száma, mint az alkoholista férfiaké. Lehet, hogy ennek oka abban rejlik, iiogy a nők az élet küzdelmeiben nem vesznek oly rész.t, mint a férfiak ; azonkivül nőknél inkább hiányzik az alkalom is az alkohol nagyobb mértékű élvezetére s meg tán nagy szerepet játszik ebben a nőknek változékonyabb, rugalmasabb kedélye. Ez és gondolkodásuknak inkább csapongó volta teszi őket képessé a csapások könnyebb elviselésére is. Végül tán a nőket visszatartja még a szesznek mértéktelen élvezetétől velük született gyengéd szépérzékük, amennyiben mindannjáan tudják, hog}

r mily csúnya a részeg nő. Ha a férfi részeg állapotban csúnya, akkor a nő minden esetben az, de a tizenhatodik hatványon ; szerintem a részeg nő igazi megtestesülése a rútnak. Még nagyobb hatása van az alkoholnak a gyermek fejlődő szervezetére. S bocsánatukat kell kérnem, ha ezen pont tárgyalásá nát tán kiméletlen leszek, mert itt époly gyakran vétkezik a művelt középosztály, mint a népnek alsó, vagy legalsóbb rétegei. Itt saját tapasztalatomból beszélek. Hányszor látom azt, hogy egy éves vagy alig idősebb gyermeknek a szájához nyomják a poharat, melyben majdnem egy deciliter bor van s örülnek, hogy a nyomorult kis kölyök megissza s mulatnak rajt ; s ha az ember, mint orvos kifejezést mer adni csudálkozásának, még megütköznek s elütni vélik a dolgot a kijelentéssel, hogy csak a pohár fenekén volt egy kis bor, vagy annak erősítésével, hogy a gyermeknek nem árt, mert mindennap iszik s szereti a bort, mert nyul a pohár után. Mondhatom kérem, hogy ez olyan bün, amelynél kevésbbé súlyosat is fogházzal fe-