Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1908-03-15 / 11. szám
XII. évfolyam. Keszthely, 1908. március lő. II. szám. BALAT NVIDÉ 1 »<>1 Ili hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. f. f. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 f 20 f. Hatvan esztendő. Nevezetes évfordulót ünneplünk. Kitüzzük újra házunk ormára a lengő trikolórt, selyemszalagból kötött apró kokárdát tüzünk mellünkre és járjuk rikoltva, hazafias nótákat kurjongatva végig az utcákat újból, mert ünnepünk van, nemzeti ünnepünk és a magyar mindig értette a módját, hogy ez ünnepeit kellő pompával ülje meg. Ünnepelni és temetni jól tudunk. E kettőnek páratlan mestere e hon és a Sok ünnepléstől nem marad érkezése a komoly munkára ós a disztemetések miatt elfeledkezik gondoskodni az élőkről. .tű. hatvanadik március idusa szomorú ünnepe a magyarságnak. Mint az a főnyereményt megütött koldus, ki arra ébred, hogy váratlan kincseit újra elrabolták, százszorta nagj'obb keserűséggel gondol vissza a néhány napi jólétre, mintha abban soha nem lett volna része ; csakúgy tűnik fel szemeink előtt is rettenetes torzképével a sáppadt kétségbeesés, mikor a mai napon vissza kell gondolnunk a nagy idők dicsőséggel teli napjaira. Olyanok vagyunk, mint a tékozló fiu, ki ősei szerzeményét tobzódva olvasztja semmivé, hogy azután — de már későn — bűnbánattal gondoljon vissza a régi jó időkre. Tékozlók, pazarlók vagyunk, hűtlen sáfárjai nagyjaink örökének. Hatvan esztendeje immár, hogy történelmünk lapjaira arany betűkkel lett feljegyezve március 15 iice. Es mi az, amit e hat évtized alatt az akkor kivívott jogok biztosítására és teijesztésére tettünk? Biztosítás, terjesztés ? nem kész hóbort-e épen manapság ilyenekről beszélni? Hatvan éven át multak alkotásán tengődtünk, elődeink hagyatékán élősködtünk — és ma már be kell vallanunk : hogy érdemetlenek voltunk e hagyatékra. Kész, megdönthetetlen alkotásnak tekintettük azt, ami csak terv, vázlat volt, — az alkotmánynak csak szemrevaló gigászi méreteit csodáltuk, de nem vettük észre annak hiányait s még akkor sem gondoltunk a roskadozó épület megtámasztásáról, szilárdításáról, mikor már fenyegető szakadékok jelezték a veszély közeledtét. Március idusának jelszava, csak szabadság, függetlenség, testvériség voltak. — Ezeket megtartani, fejleszteni, örök időkre biztosítani, a mi kötelességünk lett volna. De sőt még ennél is több. A szabadság, a függetlenség olyanok, mint a levegő, okvetlen szükségesek a megélhetéshez, de arra nem elégségesek. Életre vágyó nemzetnek levegőn kivül még táplálék is kell, ezt pedig csak erő, hatalom és gazdagság adhatják meg. És ma látnunk, éreznünk kell, hogy gyengék vagyunk, mert szegények vagyunk. Minden esztendő tördelte erősségünk biztositékát s ma tönkrejutott középosztály, szegény nép ünnepelhet csak. A jobbágyságnak egy uj neme hajtotta rabigába nemzetünk erőit. Ez hozta nyakunkra az elnyomatás nem rég mult próbálkozásait. Velünk szemben állanak újra mindazok, kik 60 évvel előbb ellenünk támadtak : Ausztriával a horvátok, nemzetiségek és egy uj ellenség s ez valamenynyinél veszedelmesebb csapat — a nemzetközi szociáldemokrácia. Mindnyájan a mi gyengeségünkből meriA BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. Az alkoholizmusról. Irta és a főgimnázium felcHvasó estélyen felolvasta MOJZER GYÖRGY dr. Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Nem tudom, nem kelt-o feltűnést, hogy a felolvasó asztalnál egy orvost látnak. Nem tagadom, nekem feltűnik, mert szokatlan s bizonyos elfogódottság vesz erőt rajtam. A papot, jogászt és tanárt megszoktuk, hogy igy szerepeljenek a nyilvánosság előtt, az orvos ilynemű működése azonban legalább is ritka. De a tárgy, melyről szó leend, nagyfontossága mellett általános érdekű ugyan, tárgyalhatja a jogász, tárgyalhatja a pap, a tanár s másmás szempontokból a nemzetgazda s a társadalomtudomány mivelője, de a végokok kutatása mégis csak az orvosi tudomány feladata; ezen tárgy pedig az alkoholizmus. Mi tehát az alkoholizmus ? Röviden összefoglalva, tán ugy lehetne meghatározni : az alkoholizmus a szeszes italok mértéktelen élvezete által előidézett változás az ember testében és lelkében. Legközönségesebb formáját sajnos mindnyájan ismerjük, ez az acut alkoholizmus, heveny szeszmérgezés, vagyis közönséges néven részegség. Az idült szeszmérgezés, a tulajdonképeni alkoholizmus szintén általánosan ismert állapot, de főképen ez azon fontos elváltozása az ember szellemi és testi szervezetének, mely ellen fél Európa és fél Amerika felvette a küzdelmet, hogy mily eredménnyel, azt majd csak a jövö fogja megmutatni. A szeszes italok sorozata, mely az alkoholizmusban szerepet játszik, nagyon változatos, mint a következő fajok neve tanúsítja : bor ós ^ pezsgő, sör, pálinka, s ez utóbbinak megszámlálhatatlan fajai, melyek közül csak a cognacot, arakot, vishkyt, szilvoiiumot, borovicskát, rumot, mint önálló föfajokat akarom említeni ; azután jönnek a likőrök még tarkább változatai, melyeknek legveszedelmesebb ismert alakjául az absynthet említem csak ; a szeszes italokhoz számítandók még a Hoffmann-cseppek, a Kölni-víz és parfümök. Kérem el ne méltóztassanak magukat; nevetni, mert a száraz tények felsorolásánál említeni kellett ez utóbbiakat is s ezen látszólag mulatságos, sőt nevetséges állításommal lesz még alkalmam foglalkozni. Nem a szeszes italok sorába tartozik ugyan, de kötelességem' megemlíteni az aethert is eme sor végén, mely mint chemiai test nem borszesz, spiritusz, alkohol ugyan, hanem a szesznek, mondhatnám a hatványa. A kumyszt, kephirt és méhsört is fel kellene említenem, de tudomásom nincs róla, hogy ezekkel is visszaélhet az ember egész a chronicus alkoholizmusig, csak a méhserre vonatkozólag olvastam Gogol Miklós Balyba Tarasz cimü elbeszélésében, hogy legalább a régi jó világban, a boldog Ukrania szabad kozákjai heteken át holt részegre itták tőle magukat s ebből következtetem, hogyha ennyire dívott köztük a heveny © Sirolin EmeM « «v«0it tt) • taMIft, •« c «iB »teti i MMfést, rtSadékot, éjjeli tradíst Tüdőbetegségek, tmruiixK, szamár9 köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos í.ltal naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boehe" eredeti csomagolást. W. H*fBkDB-Li Eoche & C*. liasel (SiáJ^
