Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-14 / 24. szám

1908. junius 19

3. BALATONVIDÉK 3 lyónek kitűzése voltak. Ez utóbbi pontnak tárgyalásánál Lakatos Yince dr. Keszthely város képviselőtestülete nevében meghívta a Dalosszövetséget Keszthelyre s a közgyűlés egyhangú hozzájárulással Keszthelyt jelölte ki a legközelebbi dalosverseny és közgyűlés helyéül. Délután 3 órakor Vörösmarty emlékének áldoztak a dalosok. A megye-téren sorakozva zászlók alatt Vörösmarty szobrához vonultak, hol Garay Sándor karnagy vezetése alatt, a Szózatot énekelték el. Majd Lakatos Vince dr. mondotta el óriási hatást keltve gyönyörű ünnepi beszédét, melyet a Fejérmegyei Naplóból átvéve lapunk mai számáuak tárcarovatában közlünk egész terjedelmében. A fellelkesült tömeg viharos éljenzésben tört ki s percek teltek el addig, mig a zaj annyira lecsíllapult, hogy Garay karnagy eldirigálhatta a himnuszt. A szobortól a színházba vonult a menet, hol a verseny kezdődött. A szépen díszített nézőteret, már jóval a verseny kezdete előtt zsúfolásig megtöltötte a székesfehérvári előkelőség s amint sorra kiléptek a versenyző daláidák, mindegyiket, tapssal és éljeuzéssel fogadták. A közönség nem győzött eléggé gyönyörködni a szebbnél-szebb dalok precíz előadásában. A verseny után a dalosok a fehérvári szőlőhegyre rándultak ki, hol igaz magyaros vendégszeretettel látták őket vendégül a szőlősgazdák. Dalkörűnk tagjai és a kísérők Almássy tanácsos, Havranek ós Boros urak vendégei voltak. ' A felejthetetlen kedves órákért dalkörünk tagjai ez uton is hálás köszönetüket, tolmácsolják kedves és előzékeny házigazdáiknak. Másnap hétfőn d. e. 9 órakor érkeztek meg Zichy Aladár gróf és Gűnther Antal miniszterek és Bárczy István főpolgármester. A dalkörök egy része a fogadásukra sietett ki az állomásra, mig a többiek a 11 órakor kezdődő szabad versenyre készülődtek. Ez utóbbiakat követte a mi dalkörünk is. A cisztercita-rend főgimnáziumának disztermében elpróbálták verSvnydarabjukat, s utána rögtön a színházba mentek át, mely, miként vasárnap, ma is megWlett az zsúfolásig. Dalkörünk a szabadversenyben a cFalu végén kurta kocsma» cimü hatásos darabot énekelte oly precizitással, hogy a fellelkesült közönség viharos éljenzésbe tört ki s Garay Sándor karnagyot négyszer hivták a függöny elé. A dalkör jele* készültsége osztatlan elismerésben részesült a résztvevő dalosok részéről is, mert. egymásután gratuláltak a sikerhez s biztosra vették, hogy a zsűri az első dijat neki fogja odaítélni. Dehát nem igy történt. Az igazság mérlegének egyik tányérjába súlyos nehezék került — a protectio, mely aztán mások javára billentette a mérleget. A zsűri Ítéletét Prohászka Ottokár dr. megyéspüspök hirdette ki a Szent-István-szobor javára adott, nagy monstre hangverseny után. Az itélet szerint a résztvevő dalárdák, különösen p

edig a nehéz müdal-csoportban versenyzők, oly precizitással énekeltek, hogy a zsűri a dijak odaítélésénél kínos helyzetbe került. Nehezen tudott választani. Végre is hosszas tanácskozás után két, első díjban állapodott meg, melyek egyikét a budapesti tLyr&» dalkörnek, a másikat pedig a nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör dalkörének Ítélte oda, A második díjat — egy értékes ezüst dobozt — a mi dalárdank nyerte el. Dalkörünk tagjai felháborodva vettek tudomást a zsűri részrehajló Ítéletéről s különösen az esett nekik zokon,hogy a kanizsaiak elibük helyeztettek, holott, határozottan jobban és a szerző intencióinak megfelelőbben adták elő a darabot, mint azok. A leguagyobbrósz elkedvetlenedve ott is hagyta rögtön a verseny szinterét, még a tiz évnél idősebb tagok kitüntetését sem várva meg. Mi a magunk részéről nem értjük az elkedvetlenedés okát. Egy olyan kiváló dalkörrel, mint, a Lyra, versenyre kelni már magában véve is dicsőség, hát még ha meggondoljuk, hogy attól csak egy lépéssel maradtak el ? Nem a csüggedés, de erős akarat, buzgó munkálkodás és kitartó szorgalom fogja megszerezni a pálmát. Félre tehát minden kishitüséggel, csüggedéssel, fogjanak jó kedvvel újra a nautikához! Jön még idö, lesz még alkalom annak a bebizonyít,, sára, hogy azt a most még hiányzó egy lépést, is megtették a haladás terén. Ugy legyen! —i. Vallástalanság és a nevelég. Irta és a pacsa-nagykapornoki esp. ker. tanitókörének közgyűlésén felolvasta Kozma Imre pacsai tanító. Mélyen Tisztelt Közgyü'ós ! Felolvasásom tárgyául közéletünk legnagyobb s az egész emberiség jövőjét veszélyeztető betegségét, a vallástalanságot választottam. A hazáját s embertársait szerető, Istent, tisztelő embert megijeszti az a mindent, tönkre tevő rombolás, az a minden szervezetet sorvasztó kór, melyet felvilágosodásnak ueveznek hivei s amely nekünk, nevelőknek, oly sok kárt okoz. Lelkem visszaszáll a mult* a. Abba a tnultba, midőn az egész emberi társadalmat egy egységes érzés, mint kapocs tartotta össze, midőn ifjúnak, aggnak, szegénynek, gazdagnak lelkét egy szent eszme, egy magasztos fogalom hatotta át. Midőn az Isten fogalma trónolt miudtn szívben, midőn a vallásosság honolt, minden lélekben s midőn igy boldog volt HZ emberiség. Lelki megnyugvását megtalálta a vallásban, boldogságát a vallásosságban, anyagi boldogulását, vallásosság szülte szerény igényeiben. A csapásoktól sújtott, szegény ember, a szenvedő beteg, a megtért bűnös a hitben keresett vigaszt, a vallásban talált gyógyirt, szenvedő szivének sajgó fá]dalmira. A szerencsés ember, a győztes hadvezér, dicsőségének, örömmámorának közepette áldozott Istennek, ajándékozott templomoknak, szegényeknek, árváknak. Es ezen időkben boldog volt az emberiség. De az emberek lassankint kezdtek kevélyek lenni s nem akarták elismerni az Isten felsőbbségét. Jött Darvin, Dodel, Schopenhauer stb., kik kétségbe vonták Isten létezését. Eszméik hangzatos frázisok köntösében lassankint elterjedtek az emberiség minden rétegében. Az emberiség elfordult az Istentől. Aki figyelő szemmel nézi a világ folyását, az látja, hogy bizony HZ Isten is elfordult tőlünk. Nélküle pedig tönkre megy HZ emberiség. Ennek elejét, venni csak egy mód vau és ez az Isten tisztelete és a vallásosság ápolása. Igeu, tisztelt közgyűlés, neveljük vallásosságra a népet, számtalan társadalmi, politikai, de főleg kriminológiai visszásságot szüntetünk meg akkor. Az Istenben vetett hitnek, a mély vallásosságnak nagy befolyása van az emberi lélek, a jellem fejlődésére. Épen ezért nekünk nevelőknek különösen nagy becsben kell tartanunk a vallást, mely nevelői hatásunknak legfőbb eszköze. Az erkölcs a vallásból folyik, következésképen helyes erkölcstan vallás nélkül el sem képzelhető. A szabadgondolkozók az iskolában csak erkölcstant akarnak tanítani, mely nélkülözjuiínden vallásos alapot. Erkölcsöt hirdetnek Isten ismerete nélkül. Meglátszik, hogy a szabadgondolkozók, kik ezen követelményüket felállították, nem értenek a pedagógiához, nem ismerik a gyermeki lelket. Nem tudják, hogy a vallásosság, az Isten ismerete mily elkerülhetetlen szükséges kelléke a nevelésnek. A gazdaember kis gyümölcsfa csemetéjét, magból való kikelte után ápolja, gondozza, de csak külsőleg. Epugy, mint ahogy az anya ápolja testileg csecsemőjét., a lelki nevelésre rá sem gondolva. A gazda eieinte hagyja csemetéjét, a természettől származó VHdságában növekedui. De midőn a csemete már annyira fejlődött, hogy azt tovább igy a fa jövőjének érdekében hagyni nem lehet, nemesiti a csemetét. Nemesiti egy másik nemes Iával. E nemesítés után az előbb még vad, használhatatlan csemetéből hasznot hajtó szép nemes fa lesz. Az ember uevelésével ép igy vagyunk. A kis gyermek lelke fejletlen, gyenge csemete, mely nemesítés nélkül vaddá fejlődnék, minek célja és haszna nincs, sőt egyenesen káros lenne a társadalomban épugy, miutahogy káros a talajban a vadon, nemesítés nélkül felnőtt fa. Az emberi lelket is be kell oltani. De itt most, az a kérdés merül fel. vájjon mivel olt«uk be a gyermek lelkét? A csemetét egy másik nemes fával oltottuk be. Oltsuk be a gyermeki lelket is egy nemes lény eszméivel, az isteni eszmékkel. Igen ; az elvadult, emberi lélek inegnemesitésere egyedüli alkalmas eszköz a vallásosság, az Isten ismerete. Azt. mondja egyik lánglelkü költőnk: • Minden ország talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megdől, Róma elvész s rabigába görbed.> E szavak mély igazságát, mindenki elismerheti. Am most, kérdezem : hogyan képzelhetünk el tiszta erkölcsöt, Isten ismerete, vallás nélkül ? Ilyen nem lehet. Ha vallás nincs, nem lehet erkölcs. Ha erkölcs nincs, neui lehet életerős a társadalom. S ha ez gyenge lábon áll, beteg a haza s ezzel kapcsoletban veszélyben forog nemzetünk létele. És ezt hiába is akarják ezerféle gyógyírral gyógyítani a polikusok, sociologusok. Bocsánat a nagyon is közönséges hasonlatért : ha valakinek rákja van, hiába gyógyítják a tyúkszemét. Az az ember tovább fog szenvedni és betegségébe belehal. Társadalmunkat kikezdte egy kór, melynek felvilágosodás a neve. Ez kiirtja az emberi lélekből az egyik legnemesebb motívumot, a vallást s ennek hiányában elvadul az ember, gyilkol, rabol a felvilágosodás tszent» nevében. Már most ezek ellen hiába küldenek 100000 Nszurouyt. Hiába védekezuek a megvadult, sajtó ellen a sok sajtóperrel, a betegség nem fog szűnni. Tessék magát .» bajt orvosolni, nem pedig a kórtüuetet eltüntetni. A gyilkosságok, a tekintélyt nem tisztelő, embert nem becsülő cikkek csak kórtünetek, de a betegség maga a vallástalanság. (Folytatjuk.) Keszthely és Balatonvidéki képes levelezőlap njdonságok igen nagy választékban kaphatók Sujánszky József könyvkereskedésé' ben Keszthelyen. Ismét elárusitóknak nagy árengedmény. Akar-e Ön megbízható és szolid kelyen vásárolni ? Igen ? ! IÍKSZTHTGR,YEN Neumark Adolf üzletét a városháza átellenében _ : s ^ ki férfi-kalapot, fehérneműt, férfi, qői és ggermekhapisqgét, qői kézimunkát, rövidárut ^th. jö minó'gégbeq raktáron tart. |