Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1908-05-24 / 21. szám
1908. j uniu s 165. BALATONVIDÉK 3 impozáns uj épülete elé értünk. Még csak most van berendezés alatt., de azért egyes már felszerelt termeit megnéztük. A mintegy ötezer ember befogadására képes épület földszintjén vannak a különféle ellenőrző hivatalok, pénzváltók, majd egy óriási étterem s két-két hálóterem, külön a nők és férfiak szamára ós betegszobák. Az emeleten csak hálótermek vannak. A visszhangos folyosókon padok és asztalok, tele kisebb nagyobb batyukkal, melyek mellett szomorúan gubbasztott néhány felvidéki atyafi, nők és gyermekek, várván a néhány nap múlva megérkező Cunard hajót.. Kivándorlók voltak, kiket vérmes remények csábítanak, szegénység és elviselhetetlen gond űznek, hajtanak Amerika felé. Elszoruló szívvel néztük a bizonytalanság elé induló szomorú karavánt s nem egy szemben csillogott a könny, mikor lassan kifelé indultunk az épületből. Tovább haladva az említett uton nyugat-felé, a rizsháutó, a torpedó, majd a kőolajfinomitó gyárak hatalmas telepeit, hagytuk el. Be egyik helyre sem mentünk, mert kitűzött célunk a Danubius hajógyár megtekintése volt. Csakhamar elértük a város nyugati szélén fekvő nagy terjedelmű gyártelepet. Az igazgatóság szíves előzékenységgel adta meg az engedélyt a gyár megtekintéséi-* s két magyar hivatalnokot rendelt, mellénk kalauznak. A gyártelep villanyerőre vau berendezve, Három hatalmas 500—500 lóerejü motor fejleszti az áramot, és szolgáltatja a hajtóerőt, mig a negyedik pusztán a világítást. látja el. A sok érdekes látni való köziil mindannyiunknak legjobban tetszett, az óriási méretű rajzterem, melynek feketére festett padlózatára rajzolják le az építendő hajót kereszt- és hosszmetszetben, természetes nagyságban, hajszálnyi pontossággal. Az igy kirajzolt, minta Után először fából elkészítik a hajó öntvónyrészeit, arról készül aztán az agyag-minta, melyben az öntés végbe megy. Az összeállítás kinn a kikötőben történik magas gerendaál) ván> okon, honnét a kész hajót, befaggyuzott gerenda síneken csúsztatják a tengerbe. Volt alkalmunk épülő félben levő hajókat is látni. Haditengerészet fink részére épült 6 uj torpedónaszád. 5 már annyira készen volt, hogy csak a géprészek hiányoztak belőlük, mig egynek ép a bordázatát állították. Az érdekes munkálatokat hosszasan és figyelemmel néztük s ismeretekben ós tapasztalatokban gazdagodva hagytuk el dél felé a telepet. A sok járás-kelésben kifáradva, villamoson tértünk haza szállásunkra s kitűnő étvággyal láttunk az ebéd elfogyasztásához. Délután újra nyakunkba vettük a várost. Először a közeli dohánygyárba mentüuk, hol a dohány feldolgozási módját szemléltük érdekkel. A gyárban mintegy 700 munkás dolgozik, kiknek legnagyobb része nő. Túlnyomóan horvát és olasz anyanyelvűek, magyar csak elvétve akad egyket.lő közöttük. Innét kijőve a kormányzói palotához mentünk, majd néhány régebbi szűk utcán áthaladva a kikötőt kerestük fel, hogy utoljára még egy búcsúpillantást vessünk a teugerre, mieiőtt a közelgő esthomály végkép eltakarná előlünk. A vacsoráig fennmaradó időt bevásárlásra használtuk fel. Különféle emléktárgyakat, főkép kagylót, és csigákat vettünk s elláttuk magunkat útravalóval a visszautazásra. Az utolsó estén kívánságunkra előzékeny veudéglősünk olasz vacsorát adott. Rákot és halat szolgáltatott fel, melyet ha nem is nagy gusztussal, de az újság ingerétől inditatva mégis csak elfogyasztottunk. Vacsora lilán szívélyes bucsut vettünk derék szállásadónktól s szakadó esőben indultunk az állomásra. Kedves kalauzunk Csepreghy Kálmán dr. ide is elkisórt. bennünket. Páratlanul szives és lekötelező fáradozásáért hálás köszönettel adózva neki, elhelyezkedtünk a részünkre fenntartott külön kocsiban s néhány perc múlva már útban voltunk hazafelé. Az éjet sokkal jobban töltöttük mint menet. A kimerültség elringatott mindnyájunkat s ugy aludtunk reggelig, akárcsak itthon, megszokott fekhelyeinken. Gyékényesig jöttünk az állami vonalon, hol aztán a Déli vasútra szálltunk át s Kanizsa érintésével Balat.on.-zentgyörg} ön át indultunk haza. Oí. napi távollét után jóleső éizós«el, vidám kedéllyel, ismeretekben ós tapasztalatokban bőségesen gyarapodva, felejthetetlen kedves napok emlékével éltünk meg a tanulságos kirándulásunkról. —i. A keszthelyi önk. tűzoltó egyesület ma délután két órakor a városház tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület alapitó, pártoló és működő tagjait ez uton is meghivja az elnökség. Elpusztultak az emberek és az urnák elfogyott a pénze. Hajóra ült s busán távozott az átkozott helyről A vizről még folyton visszanézett s fájdalmasan kiáltott föl : Oh vár, oh vár, oda van a pénzem már. Igy szól a monda. Valószínűleg egy római őrtorony volt. Hogy rómaiaknak volt itt telepük, tanúsítják a talált és a keszthelyi muzeumba szállított római régiségek. Egy bronz Ámor szobrocskát a berki dűlőben találtak néhány évvel ezelőtt, n tél folyamán a dülő fölött a hegy oldalán forgatás közben két koporsót találtak, az egyik kőből kifaragva, fedőlappal. A másik, darab kövekből. Tányér, karperec és nyakék, néhány pénzdarab találtatott benne. A tárgyak a múzeumba kerültek. A koporsó ott van még a szabadban. Még a hely természetrajzáról akarok néhány szót elmondani. Elszórtan vízözön kori kagylók kövületei találhatók. Egy darab bazalt, mintha megkövesült könnycseppek volnának rajta. Erről igy szól a rege : Bucsut vőn az ifjú halász kedvesétől s csónakával a ringó hullámokon haladt s kivetó hálóját a vizbe. Egész nap folyt a munka s midőn a nap aláhanyatlott a halmok mögé, hazafelé indult. Vihar jött a Bakonyból, felforgatá a békés nyugalmat s a széltől korbácsolt hullámok, mint kis forgácsot dobálták a csónakot. Küzdött, mig ereje el nem hagyta, de lankadtak az izmos karok, az evezője eltört A vihar még bőszültebben tombol, a sajka ing, alámerül s az ifjú a hullámsírba dől. Mire a nap végkép eltűnne, megszűnik a vihar. Az idő kiderül, a tó lecsendesül. Az estharang megkondul. Hiába várta a kedvesét a szép leány az erdő titkos rejtekén. A paiti halászoktól hallotta, hogy a Balaton hullámai közt lelte gyászos halálát. Mindennap felment a hegy ormára, végig nézett a csillogó habokon, nem-e látná valahol kedvese csónakát Hiába. Könnyeinek árja omlott a mohos sziklákra. (A könnyek nem folytak szét cseppenkint, megkövesedtek a sziklákon s máig is megvannak) s ott megkövesedve máig is láthatók. A növény világból, a vadrózsához fűződik a következő rege : Szigligethez közel van az átok ós áldás-halom. Nevüknek eredetére vonatkozólag igy szól a nóprege : Vadász kérte meg a környék legszebb leányát, de kosarat kapott, mert volt a leánynak már jegyese, egy parasztlegóny. Elérkezett az esküvő napja, vigan siklott a násznép hírek. — Személyi hir. önagymóltósága Festetios Tassilo gróf ur a héten néhány napi tartózkodásra keszthelyi palotájába érkezett. — A Dunántuli Dalszövetség Keszthelyen. Mint értesülünk városunkban mozgalom indult, meg az irányban, hogy a Dalszövetség legközelebbi gyűlését és versenyét Keszthelyen tartsa meg. A mozgalom élén a dalkör eluöksége áll, amely a napokban kérte meg Festetics Tassilo gróf ur őnagymóltóságát, hogy a Dalszövetség védnökségét fogadja el. A gróf ur a legszívesebben teljesítette a kérést s örömét fejezte ki a felett, hogy ily szép kullur-ünnepély megtartásában közreműködni szerencsés lehet. A gróf ur őnagymóltóságáuak kijelentése bizonyára biztosítani fogja a szép terv megvalósítását s előre is merjük állítani, hogy egyhangú lelkesedéssel karolja fel ennek ügyét, mind a hivatalos város, mind a nagyközönség. Mi az eszme megvalósításában a régi helikoni-ünuepek feltámadását látjuk, mert mi sem akadályozza, hogy ez alkalmat egy irodalmi ünnepéllyel is Össze ne kössük, amelyet aztán állandósítani is lehetne. Nem lehetetlen, hogy gróf ur önagymóltóságát is ez az inditó ok vezette nemes elhatározásában. Az eszmével mindenesetre óidemes lesz foglalkozni s a kivitel felett gondolkozni Városunk fejlődésének határozottan javára válna, mert évről évre biztositana szépszámú idegenforgalmat. Rajta tehát, lássunk a munkához ! — Érettségi szóbeli vizsgálatok. A helybeli kath. főgimnáziumban az érettségi szóbeli vizsgálatok junius hó 15., 16., 17. napjain lesznek. — A Tulipánszövetség Magyar Védőegyesület keszthelyi fiókja mult vxsárnap nagy lelkesedés mellett újból megalakult. a.% alakuló gyűlésen Batthyány Pál gróf főispán, Batthyány József gróf orsz. képviselő, Dobiecky József ny, honvédhuszár ezredes, központi ügyvezető tanácsos, Takách Imre főbiró, a helyi intelligentia nagy számmal, a járás jegyzői kara és a vidékteli gazdák vettek részt. A főispán ur megnyitó szavai után Bognár Imre titkár ismertette a szótzüllés okát s felkérte a központ, kiküldöttjét, hogy ismertesse a T. M. V. célját és működési körét. Dobiecky József hosszan fejtegette a szövetkezés célját., ozükségességót és lelkesítő szavaira az egybegyűltek egyhangúlag kimondták az újból való megalakulást. Elnökké Dézsányi Árpád dr.-t választották meg s az ő elnöklete alatt újra alakitolták meg az egész szánja a csillogó havon ; de midőn a halmok közti völgyben a sűrűség közé értek, az erdő fái közül a vadász orvnyila szivén találta a menyasszonyt s vőlegénye karjai közt halt meg. Agyonverte a násznép a gyilkost s a hely hová, temették lón az átok-halom, rajta ördögszekér nőt, a boldogtalan menyasszony sírján az áldás-halmon pedig vadrózsa bokor nőt s mai napig nyílik pompás világa. Szigliget természeti szépségeiről szólni teljesen fölösleges. A regényes táj a természet tavaszi köntösében pompáz. Mirtus alatt liliom, illatot ontva Mind az egész természet ragyogó pompa. Nyitva a természet temploma, felékesítve az Alkotó müveivel. A ki megérti a természetet, az Istennek e fönséges költeményét s olvasni tud e nagy könyvből, élvezetes lesz előtte minden táj. Bárhová fordul tekintetünk, hegyen, völgyben, síkon, erdőkben s mezőn : Dus tenyészet, tárul elibénk mindenütt A menny boldogsága a földre költözött. Janka István.
