Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1908-01-19 / 3. szám
XII évfolyam. Keszthely, 1908. január 19. 3. szám. Politikai hetilap. MEGJELENIK H'ETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat, és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f. Nyilttár petitsora alku szerint. TISZTELETTEL KÉRJÜK azon t. vidéki előfizetőinket, kik lapunkr a meg hátr alékban vannak, hogy hatralékaikat haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek, mert különb en lapunk küldését beszüntetjük. SÜl'gOH. Történelmi fordulat előtt állunk. Ezeréves alkotmányunk kapuit készülünk szélesbíteni a künnrekedt milliók előtt. A választói reform utat nyit a IV. Rendnek, hogy a benne rejlő nagy erőt a haza javára érvé nyesitse. Ehhez kétség kivül joga van a nemzetnek is s az eddig mellőzött millióknak is. Ezt a jogot szentesi tette már a legfelsőbb kir. szó, a kormány Ígérete s a koalizált pártok programmja. Előle tehát kitérni nem lehet. Csupán a megvalósulás idejéről lehet szó. Kérdés, ha meg kell lennie, futva, lélekzet.et visszafojtva legyen-e meg. avagy időt engedjünk a" kérdés teljes kiforrására ? Egynyelvű és nemzetiségű országban is komoly és érett megfontolás tárgyává kell tenni ezt a következményei ben messze kiható,szinte beláthatatlan eredményű kérdést. Nem látjuk be indokoltságát a sietésnek egy oly polyglott államban, mint a mienk, hol a sok nyelvű és nemzetiségű néprétegek nemcsak'nem lelkesednek állami egységünk mellett, hanem széthúzó törekvésekkel egyenesen ellene támadnak annak. A horvát és nemzetiségi veszedel em mellett a nemzetközi szociáldemokrata terrorizmus kétszeres óvatosságra és megfontolásra kell. hogy intse a nemzet sorsának intézőit. Ez iránt ugyan csepp kétségünk sincs kormányférfiankban, kiknek államférfiúi nagy kvalitásaik, bölcs mérsékletük s mindenekfölött ragyogó hazatiságuk minden kétségen felül áll. Éppen, mert igy gondolkodunk, lepett meg bennünket s mondhatjuk az egész országot az a.kétszeres miniszteri kijelentés, hogy ime a választói reform már a tavasszal a Ház elé kerül. Wekerle dr. és Andrássy egybehangzóan jelentették ezt ki újévi beszédeikben. Két egesz hét mult el azóta. A lemult két hét alatt szüntelen azon törtük fejünket, mi lehet oka a meglepetésszerű sürgősségnek ? Mi oka annak, hogy eg} 7, a közvéleményben még ki nem forrott, meg nem érett kérdés szinte ötletszerüleg kerül a törvényhozás elé. Mikor kevésbbé fontos s mégis égetőbb reformkérdések éveken, hogy ne mondjuk évtizedeken át várják törvényhozási elintézésüket. Egyes kérdésekben a törvényhatóságok, városok s testületek éveKen át hiába írnak fel az országgyűléshez, sürgetik a kormányt — csak nem tudnak dűlőre jutni. Egy egész évtized kellett pld. ahhoz, mig az uzsoratörvén} 7 a képviselőház elé jutott. A vasárnapi munkaszünet törvén} rjavasl atát is hiába várja éveken át az ország. Az adóreformnak is több tizesztendei várakozás után nyitottunk kaput az ország házában. Kisebb, inkább anyagi érdekeinket érintő kérdések ad graecas calendas tolatnak ki az útból s egy oly kolossális mü, mint a. választói reform, pedig szinte soron kivül tüzzel-vassal bújik elő az ismeretlenség homályából s megdöbbentő gyorsasággal akarjuk nyélbe ütni azt, mitől úgyszólván egész parlamentáris és alkotmányos létünk függ. Meglepetésszerűig szinte idő előtt kerül tárgyalásra. Mig ennél sokkal alárendeltebb jelentőségű javaslatok a törvényhatóságok, szaktanácskozások, ankétek rostáján át alaposan megszűrve kerülnek a nyilvánosság elé s ennek Ítélete után a törvényhozás asztalára — a választói reform teljesen ködben hagy bennünket. Fogalma sincs az országnak felőle. Csupán egy iránt nyert időszerű tájékoztatást a közvéleménj 7, hogy lázas munka folyik ez ügyben a belüg}< minisztériumban s hogy ime már a tavaszszal előttünk áll a nagy ismeretlen. Mint maga a reform, ugy annak szinte idő előtti gyorsforralón végbement megszületése mistikus homályban áll előttünk. Már pedig izlés dolga ugyan, de nekünk a gyorsforralón készült kávé, tea vagy más eledel soha nem tetszik oly Ízletesnek, mint a tüz rendes, eg} 7enletes melegén elkészült elemózsiáé. Ha még oly jó szakács igazgassa is a gyorsforralót. Tartunk,- hogy az .dő előtt kiforrott választói reform, még oly biztos kézben is. mint Andrássyé nem kozmásodik-e el egyik, vagy másik részletében, mit azután reperálni — már késő lesz ! Honnét a nagy sietség ? Felül r vagy alul jövő nyomás sietteti, va^y valamelyik párt érdeke követeli? Ha a koalíciós pártok, utóbbi nem éppen idillikus egymásközti állapotát mérlegeljük, valami világosság dereng a sietség okának kiböngészésére. Mintha nehéznek, vagy talán elviselhetetlennek tartanák a koalizált pártok az egyesülés rózsáiáncait, melyeknek nem egy szeme kezd rozsdásodni itt is, amott is. Ugy tűnik föl minden nekünk, mintha, a függetlenségi párt feszélyezve érezné magát a koalició keretében s hosszú az idő, mig a hatalom kezelésének osztatlan birtokába jut. Legalább ilyes gyanúra ad alkalmat a belügyminiszter ellen legutóbb intézett támadás ! Bármi legyen azonban az ok, mégis kell, hogy a nemzet tájékozást nyerjen a reform-javaslat felől, mieiőtt az még a törvényhozás elé kerül. Menjen át a nemzet rostáján. Hiszen efelől a nemzet valójában meg sem lett kérdezve. Teljes egészében még nem is nyilatkozhatott meg. Már pedig egy törvény kell, hogy a nemzet többségének akarata szerint formálódjék ki. Mert egyes nagyobb városok szociálista Sirolin TBcHtoteftégrt, -vml, szamárköhögés, skrofaftuxL tnflfiMZft taoár <£» orrot, tM aapoata i 4ni tetf I ífiGfl SWsJbe & ('«. Basel (MJ^ KI •. { ' jrr>,, , • ;