Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-19 / 3. szám

XII évfolyam. Keszthely, 1908. január 19. 3. szám. Politikai hetilap. MEGJELENIK H'ETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat, és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f. Nyilttár petitsora alku szerint. TISZTELETTEL KÉRJÜK azon t. vidéki előfizetőinket, kik lapunkr a meg hátr alékban vannak, hogy hatra­lékaikat haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek, mert különb en la­punk küldését beszüntetjük. SÜl'gOH. Történelmi fordulat előtt állunk. Ezeréves alkotmányunk kapuit ké­szülünk szélesbíteni a künnrekedt milliók előtt. A választói reform utat nyit a IV. Rendnek, hogy a benne rejlő nagy erőt a haza javára érvé nyesitse. Ehhez kétség kivül joga van a nemzetnek is s az eddig mel­lőzött millióknak is. Ezt a jogot szentesi tette már a legfelsőbb kir. szó, a kormány Ígérete s a koalizált pártok programmja. Előle tehát kitérni nem lehet. Csupán a megvalósulás idejéről le­het szó. Kérdés, ha meg kell lennie, futva, lélekzet.et visszafojtva legyen-e meg. avagy időt engedjünk a" kér­dés teljes kiforrására ? Egynyelvű és nemzetiségű or­szágban is komoly és érett megfon­tolás tárgyává kell tenni ezt a kö­vetkezményei ben messze kiható,szinte beláthatatlan eredményű kérdést. Nem látjuk be indokoltságát a sie­tésnek egy oly polyglott államban, mint a mienk, hol a sok nyelvű és nemzetiségű néprétegek nemcsak'nem lelkesednek állami egységünk mel­lett, hanem széthúzó törekvésekkel egyenesen ellene támadnak annak. A horvát és nemzetiségi vesze­del em mellett a nemzetközi szociál­demokrata terrorizmus kétszeres óva­tosságra és megfontolásra kell. hogy intse a nemzet sorsának intézőit. Ez iránt ugyan csepp kétségünk sincs kormányférfiankban, kiknek állam­férfiúi nagy kvalitásaik, bölcs mér­sékletük s mindenekfölött ragyogó hazatiságuk minden kétségen felül áll. Éppen, mert igy gondolkodunk, lepett meg bennünket s mondhatjuk az egész országot az a.kétszeres mi­niszteri kijelentés, hogy ime a vá­lasztói reform már a tavasszal a Ház elé kerül. Wekerle dr. és And­rássy egybehangzóan jelentették ezt ki újévi beszédeikben. Két egesz hét mult el azóta. A lemult két hét alatt szüntelen azon törtük fejün­ket, mi lehet oka a meglepetésszerű sürgősségnek ? Mi oka annak, hogy eg} 7, a közvéleményben még ki nem forrott, meg nem érett kérdés szinte ötletszerüleg kerül a törvényhozás elé. Mikor kevésbbé fontos s mégis égetőbb reformkérdések éveken, hogy ne mondjuk évtizedeken át várják törvényhozási elintézésüket. Egyes kérdésekben a törvény­hatóságok, városok s testületek éve­Ken át hiába írnak fel az ország­gyűléshez, sürgetik a kormányt — csak nem tudnak dűlőre jutni. Egy egész évtized kellett pld. ahhoz, mig az uzsoratörvén} 7 a képviselőház elé jutott. A vasárnapi munkaszünet törvén} rjavasl atát is hiába várja éve­ken át az ország. Az adóreformnak is több tizesztendei várakozás után nyitottunk kaput az ország házában. Kisebb, inkább anyagi érdekeinket érintő kérdések ad graecas calendas tolatnak ki az útból s egy oly ko­lossális mü, mint a. választói reform, pedig szinte soron kivül tüzzel-vas­sal bújik elő az ismeretlenség homá­lyából s megdöbbentő gyorsasággal akarjuk nyélbe ütni azt, mitől úgy­szólván egész parlamentáris és al­kotmányos létünk függ. Meglepetés­szerűig szinte idő előtt kerül tár­gyalásra. Mig ennél sokkal aláren­deltebb jelentőségű javaslatok a tör­vényhatóságok, szaktanácskozások, ankétek rostáján át alaposan meg­szűrve kerülnek a nyilvánosság elé s ennek Ítélete után a törvényhozás asztalára — a választói reform tel­jesen ködben hagy bennünket. Fo­galma sincs az országnak felőle. Csu­pán egy iránt nyert időszerű tájé­koztatást a közvéleménj 7, hogy lá­zas munka folyik ez ügyben a bel­üg}< minisztériumban s hogy ime már a tavaszszal előttünk áll a nagy is­meretlen. Mint maga a reform, ugy annak szinte idő előtti gyorsforra­lón végbement megszületése mistikus homályban áll előttünk. Már pedig izlés dolga ugyan, de nekünk a gyorsforralón készült kávé, tea vagy más eledel soha nem tetszik oly Íz­letesnek, mint a tüz rendes, eg} 7en­letes melegén elkészült elemózsiáé. Ha még oly jó szakács igazgassa is a gyorsforralót. Tartunk,- hogy az .dő előtt ki­forrott választói reform, még oly biztos kézben is. mint Andrássyé nem kozmásodik-e el egyik, vagy másik részletében, mit azután repe­rálni — már késő lesz ! Honnét a nagy sietség ? Felül r vagy alul jövő nyomás sietteti, va^y valamelyik párt érdeke követeli? Ha a koalíciós pártok, utóbbi nem ép­pen idillikus egymásközti állapotát mérlegeljük, valami világosság de­reng a sietség okának kiböngészé­sére. Mintha nehéznek, vagy talán elviselhetetlennek tartanák a koalizált pártok az egyesülés rózsáiáncait, me­lyeknek nem egy szeme kezd rozsdá­sodni itt is, amott is. Ugy tűnik föl minden nekünk, mintha, a függet­lenségi párt feszélyezve érezné ma­gát a koalició keretében s hosszú az idő, mig a hatalom kezelésének osz­tatlan birtokába jut. Legalább ilyes gyanúra ad alkalmat a belügyminisz­ter ellen legutóbb intézett támadás ! Bármi legyen azonban az ok, mégis kell, hogy a nemzet tájékozást nyer­jen a reform-javaslat felől, mieiőtt az még a törvényhozás elé kerül. Menjen át a nemzet rostáján. Hiszen efelől a nemzet való­jában meg sem lett kérdezve. Tel­jes egészében még nem is nyilatkoz­hatott meg. Már pedig egy törvény kell, hogy a nemzet többségének akarata szerint formálódjék ki. Mert egyes nagyobb városok szociálista Sirolin TBcHtoteftégrt, -vml, szamár­köhögés, skrofaftuxL tnflfiMZft taoár <£» orrot, tM aapoata i 4ni tetf I ífiGfl SWsJbe & ('«. Basel (MJ^ KI •. { ' jrr>,, , • ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom