Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-12 / 15. szám

1908. április 12. BALATONVIDÉK 3 Válasz : Igenis Önök, tisztelt uraim 1 Avagy tán csak azokat a szegény, a maguk életfenntartásáért is igazi küzdelmet vivó, órához kötött tisztviselőket, terheli ez a fárasztó és feltétlenül humánus szivre valló népmentési akció keresztülvitele? Csak ők vaunak «hivatalból» kirendelve & ma­gával jó tehetetlen istenadta nép atyjaivá? No igen ! eddig igy gondolkodtunk s így is láttuk. Ezt láttuk a legutóbbi házi-ipar kiál­lításon is. Egy tanár ós egy falusi népta­nító. Persze ők «privátim • is leginkább is­merik ós elhiszik a munkásnép szegénysé­gét,. Őket, az isteni gondviselés gondolkj­zóbb aggyal, érzőbb szivvel s erősebb fizi­kummal áldotta meg, hogy végig küzdve a társadalom szabta hivatalos órákat, szó­rakozásra szánt idejüket a legnemesebb sporttal — embeitársaik nyomorának eny­hítésével fűszerezzék; kapván mindezekért felülről gondosan megfogalmazott elismerést, alantról, a munkásnép részéről pedig ennél mérhetetlenül nagyobb jutalmat : hálát és rokonszenvet. Ez az a drága bér, amelyéit küzdve embertársainkat megelégedetté, magunkat pe­dig boldoggá tehetjük. Tehát, aki nagy vagyona, magas tu­dása, függetlenségéből kilolyó szabad ideje, hízelgőitől telt udvara dacára sem boldog, aki a csillogó s kézzel fogható magas ki­tüntetések reménye helyett maradandó, a nép szivében gyökeredző hála-szobrot akar magának emeltetni, az minden tehetségével és minden tudásával oda törekedjék, hogy a kenyérben is szűkölködő szegény, eddig kereset nélküli munkás elemet a háziipar bárminő ágának üzésére késztesse. Horváth László. Különfélék. (Katholikus Népszövetség. — Artézi kút — Szekszárdon. — Névmagyarosítás.) A Dunántulnak legnagyobb részén le­zajlottak immár a kath. népszövetségi gj ü­lések, melyeknek, mint ismeretes, az a cél­juk, hogy a nép megszabaduljon az államra is káros behatások alól s hogy a kath. hit­élet minden téren felvirágozzék. A Népszövetség Sümegen és Tapol­cán lelkes vezérek buzgalma folytán már is szép eredményeket mutathat fel. Tehát iam proximns ardet Ucalegon és mi még sem mozdulunk, pedig szónokok is akadná­nak, lelkesülő nép is találkoznék, csak meg­inditóra volna szükség ! Azt olvasom a budapesti újságokban, hogy a kis Szekszárd már megoldotta az artézi kut ügyét. A kútból óránként 900 hektoliter vízmennyiség kerül ki, mely el tudja látni az egész várost, a gőzfürdőt, a villanytelepet és az iparműhelyeket. Ha jól emlékszem, itt is esett már egy-két szó artézi kut fúrásáról s Ígérték is, hogy ekkor meg ekkor belekapnak a munkába. De magam is azt mondom : «Mi­nek az a nagy sietség? Akinek nincs jó "vize, igyék bort. Hiszen bortermő vidéken lakunk, vagy mi ?» Szivvel lélekkel híve vagyok a név­magyarosításnak. Azt szeretném, ha a nem magyar nevü cégtáblák egy szép napon teljesen eltűnnének Keszthely Fő-uccájáról s mindenütt magyar feliratokkal találkoz­nám. De ebben is némi mértéket kellene tartani. Mert azt értem, hogy Bek Sándor keszthelyi lakos Baranyaira, Patkán Pál dunapataji lakos saját, valamint kiskorú gyermekei nevét Patai-ra magyarosította, de azt ugyan már nem kellene megengedni, hogy Himer János zebegényi lakos hazánk történetének egyik legnagyobb nevét, a Hunyadi nevet felvegye. Tisztelettel kérjük vidéki t. előfizetőinket, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedje­nek. Tisztelettel A kiadóhivatal. HÍREK. — Virágvasárnap. Jézus az isteni Megváltó diadalmas bevonulását — Jeru­zsálembe, ünnepeljük e napon. — Pálma­ágak s virágok jelezték útját 8 Jeruzsálem lakóinak lelkesedését a Megváiló jövetele­kor. De ez az ünnep szomorú emlékeztetője is az emberi álhatatlanságnak. Ma fölemel, holnap lesújt a népkegy. Ma hozsannát, holnap cruci figet kiált. Csak js ily érte­lemben mondja a szentírás Átkozott, ki az emberekben bízik. Homokra épit, az, mit, az első népszenvedély vihara elsöpör. Ne, ne erre, az igazságra építsünk. Szikla az, melyet, ha lengur tömeg szenvedélye ostromol ós áll erősen és szilárdan, mint a keresztre kivánt Megváltó a nagypénteki Jeruzsálemben. — Meggyógyult esperesplebános. Szántó László somogy-sámsoní esperesplebános, mint örömmel értesülünk, a mnlt héten 6 heti gyógykezelés után gyógyultan hagyta el a budapesti Vöröskereszt korházat s már át is vette plébániája vezetesét. — A nagyheti ájtatosságok sorrendje: Virágvasárnap 9 órakor bárkaszentelés és ünnepélyes istentisztelet, mely alatt a keszt­helyi ének- és zenekedvelők egyesülete a Passiót és Führer R. «F»-dur miséjét, adja elő. Nagycsütörtökön 9 órakor ünnepélyes istentisztelet. Oltárbontás. Délután 6 óra­kor Lanientátio. I Lamentatio, énekli Dombay Sándor. Stabat mater, Rossinitől, énekli a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete. Cujus animam, Air-Rossinitől, énekli Kapelláro Gottlieb. Coro et Reci­tativo (Eja mater, fons amoris) énekli a keszthelyi ének- ós zenekedvelők egyesü­lete. II. Lamentatio, énekli Ikotics Erzsi. Quatuor (Sancta mater) Rossinitől, ének­lik : Eckhardt Vilma, Párkányi Margit, Kapelláro Gottlieb és Eckhardt Antal. III. Lamentatio, énekli a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete. Nagypénteken 9 órakor csonka mise. Mise után szent beszéd, tartja Dombay Sándor. A mise alatt Po­pule meus, Vexilla regis Eckhardt Antal­tól és a Passiót énekli a keszthelyi ének­és zenekedvelők egyesülete. Délután 6 óra­kor szentségeltétel és litánia után I. La­mentatio, énekli Krizmanics Péter. Cavatina (Fac, ut porteni Christi morteni) Rossini­től, énekli Párkányi Margit. II. Lamentatio, i énekli Kapellaro Gottlieb. Quatuor (Quando corpus) Rossinitől, énekli Eckhardt Vilma, Párkányi Margit, Kapelláro Gottlieb és Eckhardt Antal. Air et Coro, előadja a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesü­lete, a soprán solot Eckhardt Vilma énekli. III. Lamentatio, énekli Eckhardt Antal. Nagyszombaton reggel 6 órakor szentség­kitétel. 8 órakor tüz- és vizszentelés. 9 órakor szent mise ünnepélyes Glóriával. Délután 6 órakor feltámadási körmenet. A szt. ünnepek alatt első ünnepen 9 óra­kor, második ünuepen 11 órakor a szent mise alatt tMissa solemnis>-t Filke Maxtól és «Haec Dies»-t Eckhardt untaitól, énekli a keszthelyi ének és zenekedvelők egyesü­lete. — Április II. Az 1848-iki törvények szentesítésének emlékünnepét, az idén is a szokásos módon és keretek között ünnepelte meg városunk közönsége. A 8 órakor mon­dott ünnepi misén az iskolák növendékei tanáraik, illetve tanítóik vezetése alatt és nagyszámú ájtatos közönség vett részt. Az iskolákban szünetelt a tanítás, ü. hivatalos épületekre kitűzték a trikolórokat. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kovács László dr. veszprémi kir. járásbi­rósági joggyakornokot a helybeli járásbí­rósághoz jegyzővé nevezte ki. — A kath. legényegyesületben mult, pénteken volt az utolsó nagyböjti felolva­sás, melyet Dombay Sándor az egyesület elnöke tartott nagyszámú közönség előtt. Felolvasásában folytatta «A kath. egyháztör­ténetét, Magyarországon az 1867-iki kiegye­zéstől napjainkig», melyben főképen szólott az egyház-politikai harcokról. Felolvasása befejezéseül lelkesen szólott, a kath. Sajtó­egyesületről ós a kath. Népszövetségről, mely utóbbira vonatkozólag megígérte, hogy a közel jövőben az egyesület keretében, külön a tagok számára gyűlést fog tartani. Nem jött váratla­f Galdon Károly. nul, mégis mélyen megrendített benuünket a szomorú hir, hogy' szeretve tisztelt Galdon bátyánk is elköltözött az élők sorából. Bár tudtuk, hogy napjai megszámlálvák, s lát­tuk, hogy az utóbbi napokban szivos szer­vezete már végső tusáját vívja az elhatal­masodott kórral s éreztük, hogy közéig az elválás órája, mégis szivünk mélyén ólt a reménység egy halvány sugara, tán kegyel­mes lesz hü öreg szolgájához a Miudensóg Ura s megtartja Oi nekünk. Nem igy tör­tént. A kór diadalmaskodott s elvitte öt is oda, honnan nincs visszatérés, ahol már nem fáj semmi. Halálával nagy ürt, hagyott maga után azok szivébeD, kik szerencsések voltak őt barátaik közé sorozhatni. Azon néhány rövid év alatt, mig köztünk lakott, csak tisztelni és szeretni tanultak meg, ezt a kedves, örökvidám kedélyű öreg urat, ki a társaság lelke, középpontja volt min­denütt, hol csak megjelent. Hiányozni fog megszokott kedves alakja mindazoknak, kik ismerték s bizonyára sok ideig kegye­lettel ápolják emlékezetét jó barátai, isme­rősei, tisztelői, de élni fog az még a késő utódok szivében is, mert maradandó, soha el nem rnuló emléket állított magának az­zal, hogy szorgalmas munkásság és okos takarékosság ujtáu gyűjtött szép vagyoná­ból 60 ezer koronás alapítványt tett, egy a főgimn. mellé építendő tápintézet javára. Márványnál, ércnél maradandóbb ez az em­lék és ékesen szóló bizonyitéka lesz örök időkön át az ő nemes szivének és fennkölt gondolkodásának. Elköltözött nemesszivü jábarátunk nyugodj békében ! Nagy jóte­vője iránti hálájának impozáns módon adott kifejezést a főgimn. ifjúság. Az elhunyt ravatalára gj'önyörü babérkoszorút, helye­zett s a temetésen, mely pénteken d. e. 10 órakor fényes pompával ment végbe, a ta­nári kar vezetése alatt vett részt. Ravata­lára a főgimu. tanári kara is remek élővi­rág koszorút helyezett. A templomban és a temetőben a főgimn. énekkara gyászóne­keket énekelt. Utolsó útjára a kerületi pap­ság, számos jó barátai és tisztelői és a nagy­közönség egé-z serege kisérte el. A teme­tést nagy fénnyel és pompával Harasztovits István temetkezési vállalata rendezte. A halálesetről a következő gyászjelentéseket adták ki: A keszthelyi kath. főgimn. tanári kara mélyen szomorodott szivvel jelenti, hogy az ifjúság legnagyobb jótevője, főtisztelendő Galdon Károly veszprém-egyházmegyei ál­dozópap, nyug. plébános, keresztényi türe­lemmel elviselt hosszú szenvedés és nz utolsó kenet szentségének ájtatos felvétele után 1908. ápr. 8-áu délután 4 órakor 62 éves korában az Úrban csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványait, f. hd 10-én d. e. 10 órakor fogjuk a Szt. Miklós temetőben nyugalomra helyezni. Romlandó tested bár elköltözött, emléked él az ifjú­ság között ! — A kath. főgimn. tanári kara és ifjúsága. A keszthelyi r. kath. plébánia alkal­mazott és nyugalmazott lelkészei szomorú szivvel tudatják paptársukuak, főtisztelendő Galdon Károly nj'ugalmazott sármelléki plébánosnak folyó hó 8-án délután 3 és fél órakor életének 62 ik, áldozópapságának 36-ik évében hosszas betegség és a hal­doklók szentségeinek példás felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytát. Hideg te­temei f. hó 10 én délelőtt 10 órakor eű­gesztelő szentmise áldozattal egybekötve fognak a Szt. Miklósról nevezett sírkertben örök nyugalomra helyeztetui. Keszthelyen, 1908. évi április 8-án. — A «Zalavármegyei Közművelődési Egyesület' köréböl. Serényen folynak a • Zalavármegyei Közművelődési Egyesület* szervezési munkálatai. Egyesek, testületek, intézetek, városok és községek nemes ver­senygéssel lépnek az egyesület alapító, pár­toló ós rendes tagjai közé. az ügykezelés­hez szükséges nyomtatványok s könyvek már beszereztettek. A kereskedelemügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom