Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1908-04-12 / 15. szám
1908. április 12. BALATONVIDÉK 3 Válasz : Igenis Önök, tisztelt uraim 1 Avagy tán csak azokat a szegény, a maguk életfenntartásáért is igazi küzdelmet vivó, órához kötött tisztviselőket, terheli ez a fárasztó és feltétlenül humánus szivre valló népmentési akció keresztülvitele? Csak ők vaunak «hivatalból» kirendelve & magával jó tehetetlen istenadta nép atyjaivá? No igen ! eddig igy gondolkodtunk s így is láttuk. Ezt láttuk a legutóbbi házi-ipar kiállításon is. Egy tanár ós egy falusi néptanító. Persze ők «privátim • is leginkább ismerik ós elhiszik a munkásnép szegénységét,. Őket, az isteni gondviselés gondolkjzóbb aggyal, érzőbb szivvel s erősebb fizikummal áldotta meg, hogy végig küzdve a társadalom szabta hivatalos órákat, szórakozásra szánt idejüket a legnemesebb sporttal — embeitársaik nyomorának enyhítésével fűszerezzék; kapván mindezekért felülről gondosan megfogalmazott elismerést, alantról, a munkásnép részéről pedig ennél mérhetetlenül nagyobb jutalmat : hálát és rokonszenvet. Ez az a drága bér, amelyéit küzdve embertársainkat megelégedetté, magunkat pedig boldoggá tehetjük. Tehát, aki nagy vagyona, magas tudása, függetlenségéből kilolyó szabad ideje, hízelgőitől telt udvara dacára sem boldog, aki a csillogó s kézzel fogható magas kitüntetések reménye helyett maradandó, a nép szivében gyökeredző hála-szobrot akar magának emeltetni, az minden tehetségével és minden tudásával oda törekedjék, hogy a kenyérben is szűkölködő szegény, eddig kereset nélküli munkás elemet a háziipar bárminő ágának üzésére késztesse. Horváth László. Különfélék. (Katholikus Népszövetség. — Artézi kút — Szekszárdon. — Névmagyarosítás.) A Dunántulnak legnagyobb részén lezajlottak immár a kath. népszövetségi gj ülések, melyeknek, mint ismeretes, az a céljuk, hogy a nép megszabaduljon az államra is káros behatások alól s hogy a kath. hitélet minden téren felvirágozzék. A Népszövetség Sümegen és Tapolcán lelkes vezérek buzgalma folytán már is szép eredményeket mutathat fel. Tehát iam proximns ardet Ucalegon és mi még sem mozdulunk, pedig szónokok is akadnának, lelkesülő nép is találkoznék, csak meginditóra volna szükség ! Azt olvasom a budapesti újságokban, hogy a kis Szekszárd már megoldotta az artézi kut ügyét. A kútból óránként 900 hektoliter vízmennyiség kerül ki, mely el tudja látni az egész várost, a gőzfürdőt, a villanytelepet és az iparműhelyeket. Ha jól emlékszem, itt is esett már egy-két szó artézi kut fúrásáról s Ígérték is, hogy ekkor meg ekkor belekapnak a munkába. De magam is azt mondom : «Minek az a nagy sietség? Akinek nincs jó "vize, igyék bort. Hiszen bortermő vidéken lakunk, vagy mi ?» Szivvel lélekkel híve vagyok a névmagyarosításnak. Azt szeretném, ha a nem magyar nevü cégtáblák egy szép napon teljesen eltűnnének Keszthely Fő-uccájáról s mindenütt magyar feliratokkal találkoznám. De ebben is némi mértéket kellene tartani. Mert azt értem, hogy Bek Sándor keszthelyi lakos Baranyaira, Patkán Pál dunapataji lakos saját, valamint kiskorú gyermekei nevét Patai-ra magyarosította, de azt ugyan már nem kellene megengedni, hogy Himer János zebegényi lakos hazánk történetének egyik legnagyobb nevét, a Hunyadi nevet felvegye. Tisztelettel kérjük vidéki t. előfizetőinket, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek. Tisztelettel A kiadóhivatal. HÍREK. — Virágvasárnap. Jézus az isteni Megváltó diadalmas bevonulását — Jeruzsálembe, ünnepeljük e napon. — Pálmaágak s virágok jelezték útját 8 Jeruzsálem lakóinak lelkesedését a Megváiló jövetelekor. De ez az ünnep szomorú emlékeztetője is az emberi álhatatlanságnak. Ma fölemel, holnap lesújt a népkegy. Ma hozsannát, holnap cruci figet kiált. Csak js ily értelemben mondja a szentírás Átkozott, ki az emberekben bízik. Homokra épit, az, mit, az első népszenvedély vihara elsöpör. Ne, ne erre, az igazságra építsünk. Szikla az, melyet, ha lengur tömeg szenvedélye ostromol ós áll erősen és szilárdan, mint a keresztre kivánt Megváltó a nagypénteki Jeruzsálemben. — Meggyógyult esperesplebános. Szántó László somogy-sámsoní esperesplebános, mint örömmel értesülünk, a mnlt héten 6 heti gyógykezelés után gyógyultan hagyta el a budapesti Vöröskereszt korházat s már át is vette plébániája vezetesét. — A nagyheti ájtatosságok sorrendje: Virágvasárnap 9 órakor bárkaszentelés és ünnepélyes istentisztelet, mely alatt a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete a Passiót és Führer R. «F»-dur miséjét, adja elő. Nagycsütörtökön 9 órakor ünnepélyes istentisztelet. Oltárbontás. Délután 6 órakor Lanientátio. I Lamentatio, énekli Dombay Sándor. Stabat mater, Rossinitől, énekli a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete. Cujus animam, Air-Rossinitől, énekli Kapelláro Gottlieb. Coro et Recitativo (Eja mater, fons amoris) énekli a keszthelyi ének- ós zenekedvelők egyesülete. II. Lamentatio, énekli Ikotics Erzsi. Quatuor (Sancta mater) Rossinitől, éneklik : Eckhardt Vilma, Párkányi Margit, Kapelláro Gottlieb és Eckhardt Antal. III. Lamentatio, énekli a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete. Nagypénteken 9 órakor csonka mise. Mise után szent beszéd, tartja Dombay Sándor. A mise alatt Popule meus, Vexilla regis Eckhardt Antaltól és a Passiót énekli a keszthelyi énekés zenekedvelők egyesülete. Délután 6 órakor szentségeltétel és litánia után I. Lamentatio, énekli Krizmanics Péter. Cavatina (Fac, ut porteni Christi morteni) Rossinitől, énekli Párkányi Margit. II. Lamentatio, i énekli Kapellaro Gottlieb. Quatuor (Quando corpus) Rossinitől, énekli Eckhardt Vilma, Párkányi Margit, Kapelláro Gottlieb és Eckhardt Antal. Air et Coro, előadja a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete, a soprán solot Eckhardt Vilma énekli. III. Lamentatio, énekli Eckhardt Antal. Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségkitétel. 8 órakor tüz- és vizszentelés. 9 órakor szent mise ünnepélyes Glóriával. Délután 6 órakor feltámadási körmenet. A szt. ünnepek alatt első ünnepen 9 órakor, második ünuepen 11 órakor a szent mise alatt tMissa solemnis>-t Filke Maxtól és «Haec Dies»-t Eckhardt untaitól, énekli a keszthelyi ének és zenekedvelők egyesülete. — Április II. Az 1848-iki törvények szentesítésének emlékünnepét, az idén is a szokásos módon és keretek között ünnepelte meg városunk közönsége. A 8 órakor mondott ünnepi misén az iskolák növendékei tanáraik, illetve tanítóik vezetése alatt és nagyszámú ájtatos közönség vett részt. Az iskolákban szünetelt a tanítás, ü. hivatalos épületekre kitűzték a trikolórokat. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kovács László dr. veszprémi kir. járásbirósági joggyakornokot a helybeli járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. — A kath. legényegyesületben mult, pénteken volt az utolsó nagyböjti felolvasás, melyet Dombay Sándor az egyesület elnöke tartott nagyszámú közönség előtt. Felolvasásában folytatta «A kath. egyháztörténetét, Magyarországon az 1867-iki kiegyezéstől napjainkig», melyben főképen szólott az egyház-politikai harcokról. Felolvasása befejezéseül lelkesen szólott, a kath. Sajtóegyesületről ós a kath. Népszövetségről, mely utóbbira vonatkozólag megígérte, hogy a közel jövőben az egyesület keretében, külön a tagok számára gyűlést fog tartani. Nem jött váratlaf Galdon Károly. nul, mégis mélyen megrendített benuünket a szomorú hir, hogy' szeretve tisztelt Galdon bátyánk is elköltözött az élők sorából. Bár tudtuk, hogy napjai megszámlálvák, s láttuk, hogy az utóbbi napokban szivos szervezete már végső tusáját vívja az elhatalmasodott kórral s éreztük, hogy közéig az elválás órája, mégis szivünk mélyén ólt a reménység egy halvány sugara, tán kegyelmes lesz hü öreg szolgájához a Miudensóg Ura s megtartja Oi nekünk. Nem igy történt. A kór diadalmaskodott s elvitte öt is oda, honnan nincs visszatérés, ahol már nem fáj semmi. Halálával nagy ürt, hagyott maga után azok szivébeD, kik szerencsések voltak őt barátaik közé sorozhatni. Azon néhány rövid év alatt, mig köztünk lakott, csak tisztelni és szeretni tanultak meg, ezt a kedves, örökvidám kedélyű öreg urat, ki a társaság lelke, középpontja volt mindenütt, hol csak megjelent. Hiányozni fog megszokott kedves alakja mindazoknak, kik ismerték s bizonyára sok ideig kegyelettel ápolják emlékezetét jó barátai, ismerősei, tisztelői, de élni fog az még a késő utódok szivében is, mert maradandó, soha el nem rnuló emléket állított magának azzal, hogy szorgalmas munkásság és okos takarékosság ujtáu gyűjtött szép vagyonából 60 ezer koronás alapítványt tett, egy a főgimn. mellé építendő tápintézet javára. Márványnál, ércnél maradandóbb ez az emlék és ékesen szóló bizonyitéka lesz örök időkön át az ő nemes szivének és fennkölt gondolkodásának. Elköltözött nemesszivü jábarátunk nyugodj békében ! Nagy jótevője iránti hálájának impozáns módon adott kifejezést a főgimn. ifjúság. Az elhunyt ravatalára gj'önyörü babérkoszorút, helyezett s a temetésen, mely pénteken d. e. 10 órakor fényes pompával ment végbe, a tanári kar vezetése alatt vett részt. Ravatalára a főgimu. tanári kara is remek élővirág koszorút helyezett. A templomban és a temetőben a főgimn. énekkara gyászónekeket énekelt. Utolsó útjára a kerületi papság, számos jó barátai és tisztelői és a nagyközönség egé-z serege kisérte el. A temetést nagy fénnyel és pompával Harasztovits István temetkezési vállalata rendezte. A halálesetről a következő gyászjelentéseket adták ki: A keszthelyi kath. főgimn. tanári kara mélyen szomorodott szivvel jelenti, hogy az ifjúság legnagyobb jótevője, főtisztelendő Galdon Károly veszprém-egyházmegyei áldozópap, nyug. plébános, keresztényi türelemmel elviselt hosszú szenvedés és nz utolsó kenet szentségének ájtatos felvétele után 1908. ápr. 8-áu délután 4 órakor 62 éves korában az Úrban csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványait, f. hd 10-én d. e. 10 órakor fogjuk a Szt. Miklós temetőben nyugalomra helyezni. Romlandó tested bár elköltözött, emléked él az ifjúság között ! — A kath. főgimn. tanári kara és ifjúsága. A keszthelyi r. kath. plébánia alkalmazott és nyugalmazott lelkészei szomorú szivvel tudatják paptársukuak, főtisztelendő Galdon Károly nj'ugalmazott sármelléki plébánosnak folyó hó 8-án délután 3 és fél órakor életének 62 ik, áldozópapságának 36-ik évében hosszas betegség és a haldoklók szentségeinek példás felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytát. Hideg tetemei f. hó 10 én délelőtt 10 órakor eűgesztelő szentmise áldozattal egybekötve fognak a Szt. Miklósról nevezett sírkertben örök nyugalomra helyeztetui. Keszthelyen, 1908. évi április 8-án. — A «Zalavármegyei Közművelődési Egyesület' köréböl. Serényen folynak a • Zalavármegyei Közművelődési Egyesület* szervezési munkálatai. Egyesek, testületek, intézetek, városok és községek nemes versenygéssel lépnek az egyesület alapító, pártoló ós rendes tagjai közé. az ügykezeléshez szükséges nyomtatványok s könyvek már beszereztettek. A kereskedelemügyi