Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-05 / 1. szám

^vv-r^,^^ if XII. évfolyam. Keszthely, 1908. január 5. SUJfoSZKY UlSZLÓ KESZTH

ELY sza

m'c LEFON ti.— — ÍDÉK * KESZTHELY T.l'K* PolitiKai lietilap. N Y VT MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciaiére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . 10 K. — f. j Negyedévre 5 K. — f. | Egyes szám ára Nyiltt^r petitsora alku. szerint. 2 K. 50 f . 20 f. Fel a munkára! (Sz.) Közel félesztendeje lesz, hogy világgá kürtöltük a keszthelyi kiáll.tás eszméiét s még máig sem jutottunk tovább a terveztetésnél, vagy jobban mondva, a himelés-hámolásnál. Ugy látszik nálunk évekig kell vajúdnia minden életrevaló dolognak, mielőtt a megvalósulás stádiumába léphetne. Pedig, ha komolyan akarunk kiállitást rendezni, nincs idő a halogatásra. Az idő gyorsan eljár. Elhatározó lépésre van szükség s itt a legfőbb ideje, liogy szint valljunk : akarjuk, vagy nem akarjuk ? Tovább húzni, halasztani a dolgot nem lehet, mert egy nagyobb szabású kiállítás keresztülvitelére egy év okvetlen szükséges. Mint minden oly ügynek, mel}

r városunk haladását és fejlődését célozza, hivei és hűséges támogatói voltunk a kiállítás ügyének is. Mi megtettük a magunk kötelességét. Megvilágítottuk a dolgot minden oldalról, feltártuk előnyeit, mérlegeltük az eshetőségeket s igyekeztünk a kétkedőket meggyőzni arról, hogy az eszmének létjogosultsága van. Ámde minden jóigyekezetünk dacára sem sikerült a, felmerült kételyeket mind eloszlatni s társadalmunkat hagyományos közönyéből felrázni, mert még ma is számosan aggályoskodnak, még többen pedig egyáltalán nem érdeklődnek az ügy iránt Az aggályoskodók legfőbb érve: nincs gyáriparunk, a kézműipar pedig egy nagyobbszabásu kiállitásra nem képes. Hát t. uraim, nem is erre kell a kiállítás rendezésénél a fősúlyt fektetni. Iparcikkeink kiállításával, La még oly szépet és tökéleteset produkálnánk is, vajmi kevés látogatóra számíthatnánk. Az a fő városi füidőző közönség, mely a Balatont üdülés céljából nyaranta felkeresi, épen nem kiráncsi, a mi iparcikkeinkre, mikor bő alkalma van a főváros fejlett gyáriparának produktumait s a modern technika minden vívmányait otthon is szemlélhetni. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy egyáltalán ne állítsuk ki iparcikkeinket, hanem azt, hogy ne erre fektessük a fősúlyt. Nekünk olyan kíállitási kell csinálnunk, amely ide vonza nemcsak a Balatonvidék lakosságát, a a fürdőzőket, de az ország távolabbi részén lakókat is, sőt még a külföldieket is. Ujat, érdekeset kell nyujtanunk s a sablonszerűt mindenben mellőznünk, mert csak így zárhatjuk le haszonnal a kiállítás számadásait. Nagy érdeklődést, keltene pl. a vizi jármüvek kiállítása. Befektetéssel nem jár s egyik fő látványossága lenne kiállításunknak. Ha ezt a részt pláne nemzetközivé tennők, igen sok külföldi résztvevőre és látogatóra lehetne számítanunk. Alkalmasabb helyet ilynemű kiállitásra széles ez országban sem lehet találni. Ezzel kapcsolatban a vizi sport-eszközök kiallitása is eszközölhető lenne. E kettő már magában is elég az érdeklődés felkeltésére, de lehetne még sok egyébb újdonságot beállítani a kiállítás keretébe, melyet aztán kiegészítene az ipari és mezőgazdasági kiállítás. Oly ellenvetést is hallottunk, hogy a nagyobb idegenforgalom lebonyolítására, azaz a tömeges látogatók elszállásolására városunk nem lenne képes. Ez sem áll. Vannak szállodáink, vannak privát lakások bőven, melyek együtt naponkint 500—600 embert képesek befogadni. Szükség esetén tömeges elszállásolásukról is lehetne gondoskodni. Minden kellék megvan nálunk, amit egy kiállítás rendezésénél figyelembe kell venni sőt, még olyan előnyökkel is rendelkezünk, mely egyenesen predestinál bennünket kiállítás rendezésére, mégis egy félesztendő után is csak a kezdet kezdetén vagyunk. Még ma sem tudjuk biztosan : lesz-e, nem lesz-e ? E bizonytalanságnak véget kell már vetni. Adjon életjelt magáról az előkészítő-bizottság s ha Komoly a szándék, fel a munkára, mert az idő eljár. Gyomlálás. Mh, midőn a szocializmusról kritikai bírálatokba bocsa

1 koznak a

; legkiválóbb szelletnek, mindinkább kitűnik-, hogy annak tanai inenuyir« ingatag alapon állanak. Nem szólok az utópisztikus irányról (Sxint Simon Fauri-r)- sem az átmenetet, képező irány ról (Lou s Blanc, Proudbon), banem b^szélfk az UfjJ'uevezei t tudományon szocializmusról, amely Bebel történeti filozófiájának hatása alatt, a materialisztikus történeti felfogásnak hódol (Rodbertus, Lasalle, Marx, Engels.) Még e legkiválóbb neme a szocializmusnak, amely a kor sz llemét, leginkább megérti, még ez is már alaptételeiben megtámadható, ugy, hogy úgyszólván nincs téiele, mely a szigorú kritikát kibírja. Ezt ma már mindenki, ki a kérdéssel behatóan foglalkozik, belátja. Csak felülbtes emberek, kik szeretnek tudományos frázisokkal dobáiózni, látják benn a világ megváltását. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy az individualizmus és szocializmus nem érzelmeknek, individuális vagy szociális irányú érzelmeknek, (m*ly utóbbiak már az ember társai lény természetéből is folynak, bár nem az élőbbem k rovására) dolga, hanem társadalmi szervezetek. Mindegyik az egyén boldogulását igyekszik lehetőleg tökéletesíteni, de az egyik ezt ugy véli elérhetőnek, ha a társadalom szociális alapon vau szervezve, a másik, ha individuális alapon. Ugy áll tehát a dolog, hogy, ha a szocializmust érzelmi dolognak tartanok, bár túrosán hangzik, csakis individualizmusról szólhatnánk. Lássuk csak milyeu lenne a szociális társadalmi szervezet a tudományos szocializmus szerint. Marx, ki a társadalmat, a társadalmi osztályok alakulását egyedül a termeié-tői. a termelési technikától teszi függővé, alaposan téved, midőn a termelé-nól nem gondol a fogyasztásra. Bár sok oly nemzetgazdász van, ki a termelést függetlennek tartja a fogyasztástól, a ]avarész h a józan gondolkodás is, mely valamely theoria érvényie jut tatása céljából nem igyekszik mindent, ferdén magyarázni, tör= Nagy = bevásárlási forrás! ^ ^ ^ ^ ^ Mélyen leszállított árak mellett eladásra kerülnek az Összes legdivatosabb sebem, szőrét, csipke és flanel fölous keh mék- topábba szőrme-áruk' nyakkendők, női gallérok, alsó szoknyák, kötények, zsebkendők, férfi ingek és még szaz meg Száz itt lel nem sorolható cikkek. Kiváló tisztelettel I lose 11 bci'g 15Ólíl uri- éa nöi diVHtáruháza.