Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

1907. december 28. BALATONVIDÉK 7. visszavetettek a bécsi önkény durva támadásai, okulásul szolgáltak. Okulásul először arra, hogy érdemes ám még egy keveset törődni a megyoi dolgokkal, mert a vármegyék megnyirbált jogaik mellett is elég erősek arra, hogy rajtuk az abszolutizmus minden kísérlete meghiúsuljon, másodszor arra is, hogy egy eseileges nehéz megpróbáltatások egész embereket kívánnak a vezető helyekre, olyanokat, kiknek hazafiságán megtörik a királyi biztosok minden csábítása, olyanokat, kik egy ebédért, pénzért, címért, avagy zsíros állásért nem hajlandók eladni l ecsületüket, mint az ép a közelmúltban némely helyen sajnosán volt tapasztalható. Vármegyénk törvényhatósági bizottsági lagjai is okultak s talán ennek köszönhető, hogy felhagyva a régi klikk-rendszerrel, ezúttal első izbeu hivták Össze tisztújítás előtt, a jelölő gyűlést, és ejtették meg a formuszerinti jelöléseket. Jó előre megcsinálták, még szeptember 28-án, mikor a megüresedő állásokra főispánunk a pályázatot sem irta ki. Nyilvánosságra azonban csak az utóbbi nap kban jutott. Mindaddig hivatalos titok maradt, mig az újonnan megválasztott, bizottsági tagok névsorát a központi igazoló választmány meg nem állapította. Most, hegy ez megtört,ént, a jelö'ő értekezleten hozott határozat értelmében a jelölések minden egyes bizottsági tagnak uiegküldettek. E jelölések a következők : Egyhangúlag jelöltettek a központban; Aivay Lajos alispán, Vizy Gézu, Bődy Zoltán, C^obor Mátyás, Bubics Tivadar és Huszár Pál jegyzők. A főjegyzői állásra — miután Czukelter LHJ'OS főjegyző nyugalomba vonul — Thassy Ltijos zalaegerszegi, Kolbenschlag Béla Csáktornyái és Pálffy László pacsai főszolgabirák jelöltettek, a fenti sorrendben, amelyik jelölt pályázik. Thassy Kristóf t,. főügy., Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök, valamint a vármegyei árvaszék ülnökei ós jegyzői szintén egyhangúlag jelöltettek. Főszolgabirákul :. Thassy Lajos zalaegerszegi, Viosz Fev-nc nagykanizsai, Takách Imre keszthelyi, Kolbenschlag Béla Csáktornyái, Kovács Rezső perlaki, Székely Emil alsólendvai, Mayer István vovai, Malatinszky Lajos zalaszentgróti, Pálffy László pacsai és Sólyomy Tivadar sümegi főszolgabirák, továbbá a megüresedő főszolgabírói állásokra Szalmaj; József csáktornyai, Karácsony Kálmán sümegi, Sághváry Jenő dr. tapolcai és Farkas Kálmán zalaszentgróti wzolgabirók jelöltettek. Szolgabirákul : Bogyay Györgj' zalaegerszegi, Langer István tapolcai, Skublics Ödön dr. keszthelyi, Skublics Gábor dr. perlaki, Gájásy Lajos letenyei, Dénes Sándor nagykanizsai, Szilágyi Dezső alsólendvai, Farkas István novai és Koller István dr. pacsai szolgabirák ; a megüresedő szolgabírói állásokra pedig Paál Viktor ós Botka Andor tb. szolgabirák, továbbá Gózony Ist ván. Mivel, mint értesültünk a jelölő ertekezletén a megye minden járásából a hangadó elemek vettek részt, e jelölést, mint, a közhangulat kifejezését kell tekintenünk. Sziveden elhiunők, hogy pusztán a közérdeket tekintették a gyér számban megjelent, jelölő urak s a közhangulat, tohnácsolói voltak s minden családi és személves kötelék mellőzésével pusztán az érdemet vették tekintetbe, dehát nekünk régebbről másféle tapasztalataink vannak s nem tehetünk róla, de nem tudjuk egyszerre elhinni, hogy a viszonyok oly gyökeres és örvendetes változást, szenvedtek volna. Igaz, hogy e változás mellett némi bizonyítók is szól. Két, régi főbíró kimaradt a jelöltek sorából : Szentmiklóssy Gyula tapolcai és Merkly Antal letenyei. A régi gárda két typikus alakja tűnik le velük a megyei élet, színteréről, olyanok, kikről biz Isten azt hittük, hogy mindaddig, mig Illés szekere értük nem jön, igazgatják bölcsességgel járásaikat. Mind e mai napig szent meggyőződésünk volt, hogy a tapolcai járási c-»ak azért, osztják ketté, hogy Szentmiklóssyt öreg korára megkíméljék a nagyobb fáradalmaktól, a sok munkától, no meg mellesleg még azért is, hogy a balí-toufüredi fürdöbiztosnak ne keiljen két,lakiaskodniH. Ámde, mint a jelölésből látjuk, nagyot csalódtunk. Szentmiklóssy kimaradt, végkép, Sághváry dr. pedig harmadik helyre került a jelö'tségben. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy személyére nézve végkép csalódtunk. Lehet, hogy a szerencsés véletlen neküuk fog igazat adni. Bizonyíték még az is, hogy az uj főbírói állásokra a szolgálati idő figyelembe vételével jelöltek régi, érdemes szolgabirákat. Csak aztán ugy is süljön el, amint, tervezve van. Az érdem, a szolgálati idő s ne a protekció érvényesüljön A jelölésekről szólva egyik megyei laptársunk hangsúlyozza, hogy a jövőre nézve mily fontos az, hogy a jelölő értekezlet határozatainak érvényt, is tudjon szerezni s ki legyen zárva a korteskedós és a protekcióhoz való fellebbezés. Nagyon helyes ! L-gyen az a jelölő értekezlet a lehető legtágasabb, de e mellett, mellőztessék a jelenvoltak neveinek közzététele, mert, az csak összetűzésekre s ellenségeskedésekre vezet, mint az a jelen esetben Koller Istváu és Szentmiklóssy között is történt s nagyban gátolja az igazmondást is, mert kevés olyan ember van, ki örömét, találná az ellenségek szerzésében. Ha ez a jövőben igy fog történni, akkor senkinek sem jut, eszébe, hogy ne a közhangulat kifejezését, lássa a jelölésekben bármilyen kötelék fűzi is egyik vagy másik jelöltet a meg3

rebizottságt tagok egynómelyikéhez —r. M I R E ÜL. — Személyi hir. Festetics Tassilo gróf ur őnagyméltósága a hét folyamán Berzencéről — hol az őszi vadászatokon vett. részt — hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett Jótékonyság. Hamilton heicegnő, Festetics Tasziló grófné somogy-berzencbi tartózkodása alkalmával, — mint minden évben — ez idén is 100 koronát, ajándékozott az ovodások karácsonyfájára. A kis gyermekek isteni barátja szerezzen sok örömünnepet a bőkezű és uemesszivü grófnőnek. — Szent Erzsébet jubileum Keszthelyen. Arpádházi 8zmt. Erzsébet, hétszáz éves jubileuma alkalmával a kesz'helj'i plébánia templomban tartandó egyházi ünnepségek sorrendje a következő : Folyó hó 17-én, azaz ma vasárnap d. e. 9 órakor ünnepélyes szent, mise, mel}' után az ünnepi szent beszédet Berkenyés István káplán tartja szent Erzsébet életéről és a felebaráti szeretetről. Délután 3 órakor litánia. 18-án, hétfőn este 6 órakor ünnepélyes litánia, az esti harangszó után 1/

i óráig a templom öfszes haraugjai szólnak, jelezvén az ör:o nyek. Fejedelmi pompa között 1220-ban ment végbe Wartburgban a két rokonlélek esküvője. Ezzel elválhatatlan lett az a frigy, mely ezt a két nemes lelket összefűzte. Lajos Thüringia őrgrófja szivének legmélyebb vonza mával szerette szépséges menyasszonyát. A most már nemes hitvestársak főtörekvése volt, hogy ezentúl együttesen munkálkodjanak alattvalóiknak üdvén. Lajos mindvégig gyengéd, gondos férj volt, Erzsébet pedig a kegyes jámborság, az irgalmasság és tiszta ártatlanság maga Mint tartományi grófné : az udvari élet fényében is mintaképe maradt az alázatos és irgalmas lelkületnek. Ha méltósága ugy kívánta, magára öltötte a díszruhát, fejére tette a fejedelmi aranykoronát. De alig várja, hogy azt egyszerű ruhájával cserélhesse fel s a fényes társaságból legkedvesebb vendégei, a szegények közé mehessen alamizsnájával. A díszlakomán elbájolja asztaltársait figyelmes előzékenységével, nyájas társalkodásával, miközben nem veszik észre, hogy maga alig eszik valamit. Asztalbontás után a konyhába, innét étellel dúsan megrakódva kórházba siet szegényeihez. Itt a betegeket hősi szeretettel maga ápolta. Férjének gőgös nővérétől nem egy keserű órát és szemrehányást kellett elszenvednie. De örömmel viselt mindent, hogy még több jót tehessen szegényeivel. Hírre nem is késett az alkalom. Borzasztó éhínség ütött ki Németországban. Erzsébet irgalmas szive megnyitotta Wartburg várának kapuit. Naponkint 900 éhezőt látott vendégül. A fejedelmi magtárakban felhalmozott gabonakészletet a szűkölködők között szétosztotta. A szegényeket és nyomorgókat viskóikban személyesen felkereste alamizsnájával. Mivel ezek a várba fel nem juthattak, hogy közelebb legyenek irgalmas szivéhez, férjének engedelmével a vár oldalán kórházat épitetett. Itt, belegei közt volt csak igazán elemében. Arpádházi szt. Erzsébet életének csendes és derűs napjai csakhamar véget értek. Drámai fordulat állott be. Megkezdődött ránézve : a szenvedés gyötrelmes, de diadalmas Kálvária járása. Itt ebben a mélységes szenvedésben ragyogott csak föl igazán szt. Erzsébet lelki nagysága, mely bámulatba ejtette a világot. Férje, Lajos, a keresztényfejedelmek társaságában kereszteshadat vezetett 1227ben a Szentföld védelmére. Isten máskép határozott. Hű lovagját bősz csaták előtt, még útközben magához szólította. Meghalt Szicíliában. Leírhatatlan a fájdalom, mely Erzsébet szivét hűséges férje halálával megsebezte. Kapzsi ós hatalomiavágyó sógora, a gőgös Henrik bitorló módra befurakodott fivére örökébe, mely jog szerint Lajos öt éves fiát, a kis Hern.ant illette s a kesergő özvegyet három kis árvájával Hermánnal, a három éves kis Zsófikával, az alig néhány hónapos Gertruddal égbekiáltó kegyetlenséggel kiutasította Wartburg várából Éppen télre járt az idő. A szegény, védtelen Erzsébet, didergő s zokogó árváival csupán két hűséges szolgálójától kisérve, gyötrelmes bolyongás utáu Eiszenach városába ért. Éhségtől, hidegtől, fáradtságtól elcsigázva, reménye éledt. Hiszen tulajdon hűbéres városuk ez. Csak befogadják. Barátságos fogadást s szállást remélt. De mintha a betlehemi jelenet ismétlődnék : az ajtók zárva előttük. Elutasító, barátságtalan arcok, dürva hangok fogadják őket,. Minden küszöbtől elutasították férjének jobbágyai a jogbitorló Henrik fenyegetése miatt, gyáva félelemből. Végre is egy félreeső rozoga vendéglő sertés óljában találtak menhelyet a száműzött fejedelmi jövevények. Ebben a piszokfészekben, sertések óljában, piszkos szalmán dideregve, étlen, szomjan vonja meg magát a magyar király leánya, a birodalom jogos grófnéja, ártatlan kis árváival, a birodalom urának gyermekeivel, a hatalmas magyar király unokáival ! Itt didergett a száműzött család az éjszaka hidegében, mikor egyszer csak megcsendül a Ferenci szerzetesek, Erzsébet által alapított kolostorának imára hivó kis harangja Erzsébet nyomban odasiet. Résztvesz a szerzetesek ájtatosságában. Imádkozik áhítattal, buzgón, megadással. Ugyan miért ? Talán emberi segítségért, könyörületért, vigasztalásért? Nem! Hálaadó ima ez, mely tiszta szivéből az égbe száll. Hálát ad Istennek a rámért szenvedésért s fölkéri a szerzetes atyákat, hogy énekeljék el vele a Te Deumot, a Téged Isten dicsérünk hálaadó himnuszt. Van e kinek szemeiből könnyet ne facsarnának nemzetünk e gyöngyének páratlan megpróbáltatásai s az erős, győzhetetlen lélek, mely a megpróbáltatásban s a legnagyobb földi