Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-08-18 / 33. szám

1907. augusztus 18. BALATONVIDÉK 5. hogy RZ embernek van lelke. Már most & kutatók keresik a kaposolatot a lélek és a test között. Sokan állítják, hogy a ló'ek az anyagnak, azaz a testnek csak egyik tulajdonsága, megnyilvánulása, mások azt állítják, hogy a test és a lélek egy és ugyanazon anyagúak két kiilönbözö megnyilvánulása, mások ellenben — és ezek a spiritualisták — azt. vitatják, hogy a test és lélek egymástól teljesen függetlenek. Ezek szerint a lélek szabadon elhagyhatja a testet, érintkezésbe léphet más lelkekkel akármilyen távolban ós — nagyon érdekes — a lélek ilyen kivándorlásokat még az életben is végezhet. Ezek szerint nem elég, hogy halálom után hagyja el a lélek hálátlanul porhüvelyemet, otthagyva az enyészetnek, hanem már életemben is kisétálhat belőlem egy láthatatlan csillagtest és minden hatósági korlátozás nélkül szabadon sétál a világűrben. Képzelem, milyen nagy lehet a viszontlátás öröme, ha egy ilyen csillagtest hosszú bolyongás után visszatér ! Hanem ez mind semmi! Halál után a lélek vagy jó, vagy gonosz angyal lesz ós mindenféle pipogya alakok hívására meg jelenik, amilyen öltözékben csak tetszik és leadja bölcs tanácsait. Nos — hires és nagy emberek, igazán nem volt érdemes meghalnotok, ha Gennari és Bay urak hívására meg kell jelennetek. Csak azt nem tudom, ha a jó angyalt, egyszerre nyolc tiz helyre hívják, hová megy először. Bizonyára az elsőbbséghez Gennari protekciója kell és ezt megnyerheted, csak legyen elég pénzed és légy — hypnotizálva, mint szegény Eránosz. így azután neked is sikerülni fog szellemeket látuod, kísértetekkel társalognod, ha jól megy, akár fehér lepedőben — de addig nem. A nagyközönséghez ! A magyar társadalom gondolkozó és humánus tagjaihoz szólunk, midőn ez uton bejelentjük, hogy ml, magyar állami díj nokok f. hó 18 án vasárnap d. u. 1/

2 3 órakor az Újvárosháza üléstermében (Budapesten) országos nagygyűlést, tartunk. Tartunk pedig azért, mert muukaadónk, a magyar kormáuy »jóakarattal rendeztet fizetésünket, de ugy, hogy ügyünk immár nemcsak az állam, hanem a magyar társadalomnak is szégyene. Szégyene az államnak, mert napi 80 kr., 1 frt. ós 1 frt. 25 kr.-ért legtöbbszór szük, sötét, börtönszerü szobákban dolgoztat bennünket, intelligens és javarészt, családos embereket. Rendes tisztviselői munkát végeztet ezért az éhbérért és elvárja, hogy az állhmi hivatal méltóságához illően éljünk és öltözködjünk ; kiszipolyozza ifjúságunk erejét, anélkül, hogy gondoskodnék öregségünkre'. Es teszi ezt az állam, amely legfőbb ^erkölcsi testület és teszi ezt, még ma is, ebben az irtózatos drágaságban, amikor 1 frt. 25 kr. egy családnak még ennivalóra sem elég — mikor már az utcaseprőket és napszámosokat is — csak példaképen emiitjük 1 — 2 korona 80 fillérrel fizetik. Tanulmányútra küld krimiualistákat és reformalja a büntető jogot, de nem érdeklődik az iránt, hogy honnan ól tisztességesen és miből ruházkodik hivatalához méltóan a dijnok ? Pedig de sok társadalmi bajt és bűnt, háríthat na el tizetesünk igazán humánus, korszerű rendezésével. Mert szomorú, de igaz, hogy jelenben sorsunk : a legteljesebb anyagi ós erkölcsi nyomorúság. Nőtlen életünk H betegségek és bűnök elleni kinos vergődő küzdelem, osaládos életünk, rongyos és éhező gyermekeinkkel, gondtól sorvadó feleségeinkkel : maga a földi pokol ! Es ez a baromi sors miért ? Mert nem bírunk olyan könnyen sztrájkolni, mint a postások vagy vasutasok ! Hát nem szégyene ez a magyar társadalomnak, amely mindezt szótlanul türi ? ! Nem emel szót még akkor sem, amikor a kormány egyik tagja, most, a XX-ik században kijelenti, hisz azért dijnokok, hogy kevés legyen a fizetésük. Ezen kétségbeejtő helyzetünk folytán tartunk gyűlést, melyre az érdeklődőket ós velünk rokonszeuvezö&et tisztelettel meghívjuk. Állami dijnokok szervező-bizottsága. Színház. E héten színészeink ismételten igazolták a beléjük helyezett bizalmat. Jó darabokat,, elfogadható alakitásokkal adtak elő szép számú közönségnek. Először is szólunk ama két, jutalomjátékról, melyet a mult héten adtak. Hét.főu Raskó Ernának a kitűnő drámai színésznőnek volt jutalomjátéka. Ifj. Dumas Sándor tollából »A Bagdadi hercegnőtt adták. A hatásos situátiókban gazdag színműben Raskó szerepét Lionettet oly jól felfogott, természetességgel, oly alkalmas mimikával játszotta, hogy bátran elmondhatjuk, ily jó alakítást e nyá'"ban keveset láttunk. Raskó ez estén minden tehetségét igyekezett érvényre juttatni. Különösen szép, hatásos jelenetben volt részünk az első felvonásban, midőn Nouiwady, (Német) a vagyonilag bukott grófnő hel)

rzetét. kiaknázza és szerelmi ajánlatot tesz neki. Raskó itt nagyon jól beleélte magát szerepébe. Ideges magaviseletével nagyon jól imitálta a becsületében megsértett nőt. Síri csendben, feszült, figyelemmel hallgatta és nézte végig ezt a közönség. Várta azt, a mi be is következett. A becsületében oly mélyen megsértett nő csak ennyit mondott. Nourvadynak: »szemtelent. E rövid, megvető választ nemes magatartás és ügyes gesztus kísérte. Egy másik hatásos jelenet volt, midőn az árlatlauul szenvedő nőt férje is meggyanúsítja és gyalázza. Ezen jelenet sikerében Raskó mellett Keménynek is (Jean de Hun gróf) nagy része van Raskó itt oly jól beleélte magát szerepébe, hogy bámulatot, keltett ügyes személyesitésóveí. Leg-zebb volt az utolsó jelenet., midőn Lionette védelmére kel gyermekének Nourvadyval szemben s elűzi azt s hívja férjét. A különféle indulatoknak s érzelmeknek ily gyors váltakozása nagyon nehézzé teszi e szerepet,. Ennek ügyes megjátszása dicséretére válik Raskónak. A szép számban megjelent közönség többször viharos tapssal honorálta Raskó fáradságát és egy díszes csokorral lepték meg. Kemény játéka nagyon szép volt. Német ez estén bebizonyította, hogy nemcsak komikus, hanem az eféle szerepekben is sikerrel állja meg helyét. A másik jutalomjáték, Kemény Lajosé, csütörtökön volt. Ismét gonddal megválasztott, magas színvonalon álló irodalomi mű Szigligeti Ede >Liliomfitc. vígjátéka került szinre. Közönség — dacára annak, — hogy ugyanezen este tartották a velencei estélyt, szép száuiuan volt. Kemény játszotta Liliomfit. Játékán meglátszott, hogy jutalomjátékán különösen ki akar tenni magáért. Jól meggondolt, ügyes alakítást nyújtott, melynek meg is lett a kellő hatása a közönségnél. Gyakran megtapsolták. Neki fáradságos, sokoldalúságot, igénylő szerepe volt, melynek ily ügyes alakítása csak Kemény tehetségéről tesz tanúságot. Keménynek mindjárt a fellépése élénk rokonszenvet keltett s ezt sikerült is neki mindvégig megtartania. Különösen jó alakítást nyújtott a második felvonásbeli ama jelenetben, midőn ifjú Schvarc szerepét, játszotta Keménynek minden mozdulatáu, arrogáns hangján érezhető volt ; z, hogy meg akarja az öreg KányáiváI, meg leányával Erzsikével is (Raskó) gyülöltetui az ifjú Schvarcot. Ez teljes mértékben sikerült is neki. Az igazi Schvarc (Barabás) kidobása s az ezt, megelőző pör, Keménynek mint rendezőnek is dicséretére válik. Az ' utolsó felvonásban mint szerelmes sziuész juttatta érvényre tehetségét, szép sikerrel. Kemény mellett dioséretet érdemel Németh, (Szellemfi), Szilágyi Erzsike (Mariska) és Tukorai, Szilvay szerepében. Szombaton Leon Viktor és Ascher Hugó »A koldus gróf* c. operettjét adták Mérei Adolf fordításában. Ez esti előadás sikerültnek mondható. A főszerepet Kariii8ky Bogumil grófot, Kemény Lajos adta, kí egész előadás alatt kitűnő alakítást nyújtóit,. Különösen meghatóan játszott az utolsó felvonásban, midőn gyermekét megismeri. Az estély sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá Cserey (Jessie) kedves megnyerő modorával és gyönyörű énekeivel. Völgyi ez estén különösen neki való szerepet kapott. Blaokvell szerkesztőt játszotta nagyon szép sikerrel. Táncával több ízben tapsot aratott. Szilágyi Dezső (Slippel) és Makai (Stephenson) kitűnő ötleteikkel élénk derültséget keltettek. Mulasztást, követnénk el, ha meg nem emlékeznénk a kis Havasi Ferikéről, ki gyermekes naivsággal játszotta a kis Bogumilt. A közönség többször visszahívta és megtapsolta, j Elismerés illeti még Zoltánt, Malona ós Szilágyi Erzsikét Crab s.zerep< ben. Vasárnap Follinusz >Nánit c, népszínműve került szinre. A közönség az ekkorra tervezett, de elmaradt velencei éj és az előadást megelőző kellemetlen idő dacára is elég nagy számban jelent meg. Ez előadáson is, miut a lobbin Cserey, Kemény és Németh nyújtottak a közönségnek műélvezetet. Németh, Krencer Michelt játszotta és a közönséget, állandóan mulattatta. Náni leánya, Cserey volt,, ki e szerepben egy uj oldalról mutatta be magát. Játéka nagyon vonzó és érdekes volt. Ügyesen játszott még Kemény, Molnár Józsi szerepében. Kedden Zeller gyönyörű zenéjű operettejét >Madarászt t-t adták telt ház előtt. A közöuség n<«gy érdeklődést mutatott a nagyhirü és jó darab iránt,, mi csak azt bizonyítja, hogy közönségünk jobban szereti az efajta szolidabb darabokat, mint a frivol francia operetteket. Szépen énekelt Cserey, (Postás Milka), Zoltán (Mária fejedeiemnő) és Kemény (Adám), Németh (Szaniszló gróf) hangja kissé fátyolozott volt. A kar ez estén sokkal jobban énekelt, mint a mult hetekben. A jó játékáért elismeréssel kell adóznunk Szapári Jankának, ki Adelaida bárónőt adta. Az ügyes rendezés Keménynek dicséretére vallott, Szerdán a közönség előtt két előnyösen ismert szerzőnek, Martos Ferencnek és Huszka Jenőnek »Arany virág t c. operettjét adták szép számú közönség jelenlétében. Cserey ez estén a körülményekhez képest elég élénken ídta szerepét, az Aranyvirágot. Zoltán (Stone Ellen) diszkrét játékával, kedves modorával megnyerte a, közönség tetszését,. Szép, kellemes énekét több izben megtapsolták. Szépen énekeltek még Cserey és Kemény is. Ez utóbbi Beppót adta sikerrel. Csereynek solo tánca, valamint Makaival előadott duettje szépen sikerűit. Makai, Gauld Harry amerikai milliárdost. játszotta. Pénteken »Lotti ezredeseit-t adták a régi szereposztással. KIREK. — Őfelsége születésnapja. Ma ünnepli koronás királyunk 77-ik születésnapját. Vele ünnepel az egész ország. A templomokban mindenfelé hálaadó istenitiszteletet tartanak s hü népei buzgó imája száll az ég felé, áldást esdve az ősz uralkodóra. Városunk is kiveszi részét az ünnepségből, 9 órakor hálaadó istentisztelet lesz a templomban, melyen szokás szerint résztvesznek : a katonaság s a hivatalok képviselői. — Személyi hirek. Csáky Károly gróf, váci püspök, v. b. t. t,. a hót elején hoszszabb tHitózkodásra városuukba érkezett. A püspök ur a Hévizet használja s itt tartózkodásának ideje alatt a prém. rendház