Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-22 / 38. szám

1907. szeptember 15

. BALATONVIDÉK 5. ellen ! Es ezzel az evangéliumi békehirdetök ráléptek a szociáldemokraták sikamlós talajára, a föld- és vagyonfelosztás terére. Több, a szabadrablás elvének hirdetésére. Tették, kik ugyancsak kenetteljes ajkakkal hirdetik kathedráikon : az enyém és tied közti különbséget. Hanem persze a százados elfogultság nem engedi láttatniok ezt a különbséget, mikor a katholikusok ügyéről és érdekéről va>' szó. Miudeutől eltekintve, sajnálatraméltó és vészes lépésre határozták el magukat a t. lelkész urak. Épen akkor bontani meg az ország egyetértését, mikor arra a nemzet és alkotmányosság érdekében égető szükség vau. Megbontották. Az az csak akarták, mert áldatlan törekvésük hajótörést fog szenvedni nemcsak a tulajdonjog szentségén, de a törvényhozás és a magyar társadalom hazafiságáu is, mely sokkal elsőbbrendű érdeknek tartja a haza és a társadalom békéjét s kockán forgó alkotmányosságunk biztosítását, mint az ok nélkül tű relmüket vesztett protestáns lelkészek minden igazsággal, joggal és méltányossággal ellenkező s merényletszámba menő követeléseinek teljesítését. Miért is sokkal inkább hely'én való lett volna, ha a lelkész urak érdekeinek gondozásáról tanácskoztak volna Ha ezek lelki és anyagi javainak emelését, célzó szociális tevekeuysógről tanakodtak volna a szocialista közhelyek és allűrök puffogatása s indokolatlan rekriminációk helyett. Több evangeliumi szeretetet, türelmet és jogtiszteletet tisztelt, lelkész urak. Éhezésről, meg rongyoskodásról ne beszéljenek, mikor 3 milliót kapnak étvágyuk cnllapitására az ország közpénzéből, a katholikusok és egyházi javak adófilléreiből is ! Tehát méltányosság csak tiszteletes urak ! Lássák, mikor a törvényhozás Apponyi javaslatára a protestáns egyházak javára a 3 milliót megállapította, nem akadt egy kath. pap, kath. hivő, vagy képviselő sem, ki ellene egy árva szócskát is eme't volna! Vagy elfelejtették volna a tiszteletes urak, kath. testvéreik e loyalis magatartását ? Nehezen bihetnők ! De, ha mégis ugy vol na, emlékezzenek csak vissza s megnőtt étvágyuk dacára is lehetetlen, hogy méltányosak ne tudjanak lenni irántunk, kath. testvéreik iránt. De lépésük árulás számba megy saját egyházuk ellen is. Mert ne higyjók, hogy a debreceni, sárospataki sfcb. kollégiumok java almai és egyébb dus protestáns javak kivételt képeznének a sekularizácio özönvizében ! Aki pedig saját egyházának megrablását hirdeti, nem lehet más, mint árulója annak ! Hogyan lehetséges, hogy pásztorok helyett, farkasokat, tűrjenek meg a jóhi-zemü bivek ? A pásztor hivatása a nyájat őrizni, a farkasé a ragadozás ! Őrizzék csak a tiszteletes urak a gondjaikra bizott nyájat, s ne kalandozzanak el mellőle idegen területre, hol a bárány bőiben is fölismerhetik a ragadozó természetű firkast. s ugy találnak vele elbánni, mint az idegen nyáj körül ólálkodó ordasokkal s .okás ! * * * Egyebekben pedig, ha a kath. egyházi javak megfeküdték volna a tiszteletes urak gyomrát, melegen ajánljuk a Ferenc József-féle keserüvizet, mint páratlan hashajtószert minden gyomorroutás ellen. Közgazdaság. Földbérlő szövetkezetek. Irta s a pécsi kath. nagygyűlésen felolvasta: Vitkovics Ferenc szakcsi plébános. Arra nyertem megbizást, bogy praktik us értekezést tartsak a földbórlőszövetkezetekről, különösen a Szakoson először szervezett és a herceg Esterházy-féle latifundiumon terjedő ugyuevezett kisgazda bérleti szakosztályokról. Megbízatásom enuélfogva kizárja azt, hogy' a földbérletek általános gazdasági jelentőségéről, fejlődési történelméről, előnyéről és hátrányairól bővebben szóljak. A földbérletek gazdasági jelentősége az állam és népgazdálkodás érdekeire nézve, a földbérletek nagysága, elterjedtsége, továbbá a szerint, mérlegelendő, hogy a társadalom melyik osztályában terjed el ezen gazdálkodási rendszer. Németországban, Ausztriában, Olaszországban a uemzetgazdászok arra a megállapodásra jutottak, hogy a nagybirtoktestek jövedelmezőbbé tételére igen is előnyös ós ajánlatos a bórletgazdálkodás különösen az állami, közalapítványi, iskolai, egyetemi birtokoknál ; amennyiben a nagybérlők tőkebefektetése belterjesebbé teszi a gazdaságokat s egyúttal jövedelmezőbbé. Ugyanezen szempont ajánlatossá és észszerűvé teszi a bérletgazdálkodást a főúri, hercegi és grófi latifundiumokon is, mert, a nagybirtokok bérletgazdaságokba való felosztása folytán a föld termékenységének haszna kevesek kezéből többek és nagyobb népré'egek közt oszlik meg. A főúti birtokok bérbeadásának általánosítása mindazáltal nem kívánatos, mert ez a rendszer számos kitűnő történelmi család >t elvonna azon alapokról és foglalkozástól, amelyeken megmaradva nagy jelentőséggel és súllyal bírnak az állatni és társadalmi életben. S ha ez a körülmény nagyjelentőségű a német nemzetgazdasági írók előtt, még nagyobb jelentőségüuek kell azt, elismernünk hazánkbau a mi ezeréves vármegyei rendszerünknél. Hisz csak imént tapasztaltuk, hogy vármegyéink ott tudták csak teljes erővel érvényesítem alkotmányvédő és nemzeti szabadság feutartó hivatásukat, ahol a nagybirtokos főurakat, a gazdasági élet összeköti a vármegye középosztályával és uéprétegével. II. Még kevésbbó van helye a bérletgazdálkodásra való áttérósuek a nemesi kúriákhoz kötött geutrinól vagy középbirtokos osztálynál és pedig nemosak a politikai vezetés és a nemzet, alkotmányos életének érdekében, hanem azon gazdasági < ezeíós és fejlődós szempontjából is, melyet a középbirtokos osztály gyakorol intelligenciájánál fogva a kisebb mezőgazdákra. III. Németország ném?ly tartományaiban a paraszt birtokosok annyira kedvet kaptak a nagyobb földbérletekhez, hogy eladván ősi birtokaikat, pénzüket jövedelmező bérletekbe fektették. Ennek az eljárásnak általánossá válása azonban színién nem kívánatos, mert ez mozgó és ingatag uéposztállyá tenné a nemzet gerincét, tevő, képező, alkotó paraszt osztályt. Az úgynevezett parasztgazdaságok, vagy nálunk a telkes gazdaságok konzervatív helyzete ós maradaudósága nagy jelentőséggel bir miud az állam, miud az egész népnek gazdasági fejlődésére ós életére. Rtbe dr. német gazdasígi iró örömmel konstatálj?, bogy Németországban a parasztgazdák által kivett bérgazdaságok csak bárom százalékát képezik az általános bérleti gazdaságoknak, míg a más hivatásuak nagybórletei huszonhét, százalókra rúgnak. »Nem is kívánatos — mondja Rabe dr. — a parasztbérletek előtérbe nyomulása, minthogy azon nagy jelentőség, mellyel a parasztosztály bir az állam és az általános népgazdaságra, minden jellegzetességével együtt egyedül és főképpen azon alapszik, bogy a mezőgazdák a maguk munkaerejével dolgozva gazdálkodjanak.. IV. Századokon át szépen fejlődött és roppautul fölemelkedett azonban a német tartományokban azon bérletgazdaságok száma, melyeknél a néhány holddal biró kisgazdák ezen tulajdonukhoz még néhány holdat béreltek. A nagybirtokon ilyen bérletek 15 százalékot képviselnek, a kisbirtokon pedig 35 százalékot, ugy hogy Összesen 60 százalékát képezik az összes bórletgazdaságoknak és 13,649 888 hektár föld van Németországban ilyen jellegű bérleti kezelés alatt. És valóban ez a legegészségesebb és nemzetgazdasági szempontból legjelentőségteljesebb fejlődése a bérletgazdaságoknak, mert ezeti bérletrendszer 1,900.000 kisgazdát segített robotbajárás helyett olyan önálló gazdálkodáshoz, hogy Demcsak tuiajdon földj ót, hanem még kétszer annyi bérlett földjét, is s.-iját, csaladja erejével meg tudja munkálni s munkásságát és takarókosságát még azon reményben is fokozza, uj szerzeményt is gyűjthet, gyermekei számára. Sajnos, hogy hazáukban éppen ez a legegészségesebb ós nernzetgazdászati szempontb'l legfontosabb faja a bérletgazdaságoknak egyáltalában uem tudott kifejlődni ós éppen mert uem a kisg izdabóiletek, hanem a nagy bérletek szaporodtak el nálunk ós ezen bérletek utján a nagybirtokok jó nagy része idegen faj kezére került: oda romlot'ak a gazdasági viszonyok, hogy náluuk a 2—3 holdas kisgazdáknak valósággal tönkre kell menüi, amennyiben a néhány hold ősi birtok nem adhatván elég foglalkozási teret a kisgazdák családjának kénytelenek épp ugy, mint, a semmivel nem bíró aratómunkások, a nagybérlők és uradalmak területein robotos kukoricaföldeket és aratási munkát vállalni. A robotmunka ós pusztai aratás azután annyira leköti a kisgazdák munkaerejét, hogy saját ősi néhány holdacskájukat csak lopva, vasárnap arathatják le, egyszóval el kell hanyagolniok sajátjukat s igy lassanként elvesz a óluk az ősi föld ós az otthon. A németországi kisbérietek kifejlődését pedig nálunk a liberális ós merkantil irányzatú gazdasági szellem mindenképen megakadályozta. 1848 előtt,, az urbériség idejében, sem a nagy , sem a kisbérletgazdaságok fejlődéséről szó sem lehetett hazáukban, mert a gazdaságok a jobbágyság munkaerejével házilag kezeltettek. A robot eltörlése után pedig a liberális merkantil gazdasági irányzat minden kedvezést a tökének adott, a tökével uem rendelkező szakmunkás pedig miud az ipar, mind a mezőgazdaság terén háttérbe szorult. (Folytatjuk.) Szerkesztői izenet. T. V. Berzence. Nagyon szívesen, máskor is. S. V Zalaszentlászló. Nincs semmi újság ? Miért, a hosszú hallgatás ? Üdv. T. B. Siófok. A lapot, megindítottuk. Szíves ígéretének beváltását várjuk. Bicsak. Lípuíik jövő száma hozza. A tárcát, várjuk. Turul. Jönni fog, csak alkalmas időt várunk. Tisztelettel kérjük munkatársainkat, hogy a beküldendő tudósításaikat a papirlap egyik felét, szíveskedjenek felhasználni. Laptuiajdonos : Bontz József Felelős szerkesztő : Németh Ján08. Kiadó : A szerkesztőség. Kiadó lakás. Kesztkelyen Kossuth Lajos-utcában 6. szám alatt az emeleti lakás kiadó. Bővebb felvilágosítást ad : Lázár Ignácz Sándor cég Kesztkelyen, Kossutk Lajosutca 14. szám.