Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-01 / 35. szám

1907. szeptember 15. BALATONVIDÉK 5. gatója. 6. »Az amerikai hybridekkel szerzett hazai tapasztalatok< ; előadja : Szilágyi János, a pécsi vincellériskola igazgatója. A kongresszussal kapcsolatosan minden nap délutáu lesz valami szőlészeti kirándulás, gépbemutatás, pezsgőgyárlátogatás Stb., melyek a kongresszus érdekességét tetemesen növelik. Kongresszusi tagsági dij a »Magyar Szőlősgazdák Ot>z. Egyesülete" tagjainak 6 K., nem tagoknak 10 K., mely összegben a kiállítás tet szószerinti számú látogatásának belépti dija is benufoglaltat.ik. A kongresszusra szeptember 15-ig kívánatos jelent,kezűi, hogy a belépő jegyek, jelvóuyek, lakásbejeleutésre szolgáló lapok és az előadások kivonata minden tagnak idejében megküldhető legyen. Jelentkezéseket elfogad és minden tudakozódásra készségesen felel a kongreszszus előkészítő bizottsága (Budapest, IX., Üllői-ut 25. II. em. 11.) — A villamos mü átvétele. A héten véglegeseu átvette a város a villamos müvet. A kiküldött bizottság s a meghívott szakértő alapos vizsgálata után pénteken megköttetett a szerződés a Ganz-céggel. A cég dicséretére válik, hogy semminemű lényeges kifogásplui valót, sem találtak. Nagy István városbíró ezért a bizottság nevében elismerését fejezte ki Reiszmau Aladár építésznek, ki tervezője ós felállitója volt az egész műuek. Még sok ilyen sikert kivánt neki, mint amilyet, Kesz'helyen elért. Az átvétel megtörténte után az Amazonban bankett volt a bizottság tiszteletére. — A cselédtörvény szentesítve. Az uj gazdasági cselédtörvényt a király szentesítette. A szociális törvényalkotás ezzel oly kiegészítést, nyert,, mely méltán feltűnést kelthet a külföldön is. Különösen két szempont az, mely a törvény alapeszméjét képezi és melynek megvalósítása a törvényhozók sz^me előtt lebegett. Az uj törvény ugyanis az emberi szabadságra és az emberi jogegyenlőségre van alapítva. A mezőgazdasági cstlédet elhatározásában és cselekvési szabadságában nem korlátozhatja a gazda autokratikus hajlama, viszont a a gazdát, sem lehet, terrorisztikus utou megfélemlíteni. Az elmúlt, korszak a mezőgazdasági cselédekre nézve — sajuos — nem hozott jó napot. A mezőgazdasági válság következtében a gazdák helyzete lényegesen megrosszabbodott. Már ez is arra kónyszeritette a gazdákat, hogy ugy a saját mint cselédei életrendjét, korlátozzák. De ez lett volna a kisebbik baj. A nagyobbik baj ott kezdődött, mikor ugyancsak a mezőgazdasági baj következtében egy uj birtokos osztály alakult ki, mely a régiuek sem hagyományait, sem erényeit nem örökölte. Kapitali sztrkus törekvések vezették a föld megszerzésében és kihasználásában és ezek a törekvések bizony sokszor birták arra, hogy a cseléd helyzetével visszaéljenek. Ez az uj földbirtokos ós bérlő osztály a földfet kizsirolta, a cselédet megzsarolta, rossz lakást, konvenciót ós bánásmódot adva neki. Jött azután az ellenkező véglet. A szociáldemokrácia tért foglalt, elhatalmasodott. A szociáldemokrácia által félrevezetett gazdasági cselédek a gazda megrontására törekedtek. A gazda védtelen volt a legtöbbnyire meglepetésszerűen ért támadás ellen. Az uj törvénynek tehát a gazdát is meg kell védelmeznie a cselédek túlkapásai ellen. Intézkedik mindenben, a mi a cseléd életében csak előfordulhat és megad a cselédnek mindent, amit humámis törvényhozás csak megadhat, de azután megköveteli a cselédektől a hűséget, az elvállalt kötelességek pontos teljesítését és a szerződések megtartását. Külöubeu megtorol minden vétkes mulasztást. A cselédnek biztosítja a megélhetésre szükséges bért, gondoskodik a cseléd egészségéről ós gyógyításáról, betegség esetén gondoskodik a cseléd és családja gyógyításáról, gyámolítja az elárvult cselédcsaládot. Meghatározza a cseléd részére a munkaszünetet, megkönnyíti az iskoláztatást és biztosítja noki a humánus bánásmódot. Miudezzel szemben a gazdának mást, nem biztosit, mint a becsületes munkaszolgáltatást. Szooiális érzékre vall az a körülmény, hogy a főrendiház oly irányú módosítást eszközöli a törvényen, mely a cselédnek első osztályú termésbeli járandóságot és a tüzelőnek mennyisógbeli meghatározását biztosítja a cselédnek. A mezőgazdasági oselódek meg lehetnek elégedve az uj törvénnyel. Uj korszak virrad reá. Az uj korszak áldásaiban azonban osak ugy lesz része, ha hozzá simul a törvény hutnáuus szelleméhez és becsületes munkájával elősegíti a gazda boldogulását. — Nincs a nyomtató hengernek helye Ugy látszik, hogy az elszállásoló és szépészeti bizottság nem tud végérvényes határozatot hozni az iránt, hogy a vármegye utnyomtató hengerének hol adjanak téli szállást. Pedig hát az egyáltaláu nem szép és nem is hasznos dolog, hogy ez a henger hónapokon át ott rozsdásodik az Andrássy-téren. Nem szép, mert mindenkinek szemet szúr, hogy osupán gondatlanság miatt maradt ott, a henger, nem hasznos, mert csak a rozsda eszi a vármegye vagyonát, sőt még a nyakát is kitöltteti valamely este járó ember. Ha niuc; máshol helye annak a hengernek, hát vigyék el valamely ócskavaskereskedésbe, igy még gyarapítják talán a vármegye pénztárát is. Da ott, hol jelenleg van, nem maradhat semmi szin alatt sem. — Halálos felfordulás Ismert, alak volt Zalaszentlászló községben Benkő Autal tejhordó. Mult, hó 27-én délután Zalaszentgrótról Czotter László, kustáuyi asztalosnak hozott, deszkát jó »Büszke« lován. Útközben Benkő sokat ivott s igy történt, hogy a postaúton egy prizmára járt, kocsija felborult, s Benkőt a kötéllel átkötött deszka agyoncsapta. A járó kelők akadtak rá holttestére. — Figyelmeztetés A szarvasmarhák közt fellépni szokott száj- és körömfájás esete az elöljáróságnál nyomban bejelentendő. Ezen kötelesség pontos teljesítése a közönségnek annyival is inkább figyelmébe ajánltatik, mert észlelt mulasztás esetén a mulasztó seigoru birsággal sujtatik. Figyelmeztetnek a mészárosok ós marhakereskedők, hogy ez 1888. évi VII. t. cz. 12. §-áb«n előirt, és velük már többször ismertetett bejelentési kötelességüknek pontosan eleget tegyenek, mert mulasztásuk megbírságolás vó^et.t minden egyes esetben feljelentetik. — Szilágyi ós Diskant miskolci gépgyáros ,cég kitüuŐ borsajtóira, valamint legújabb »Villám« centrifugális bogyózó ós zúzógépére felüivjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különöseu a cég által feltalált és készített »Rákóczi, Kincsem és Hegyaljat borsajtok, nemkülönben a nagyüzemű préseléshez készített Rákóczi-kettős koszorú sajtók, melynél a régi világ fából készített prése zseniálisan egyesítve van a moderu teohnika vívmányaival. A sajtók felső része acél, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must, sehol sem érintkezik vas részekkel, hanem csav a fával, a mi a must sziuét, izét, zamatját nem befolyásolja A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is könnyen ki lehet venni. AlZ 1901. évi temesvári, az 1906. évi nagyváradi, az 1902. évi egri és pozsonyi II. mezőgazdasági orsz. kiállitáson a cég borsajtói első dijjal, arauy éremmel, lettek kitűntetve. A cég Ízléses árjegyzékét kivánatia minden érdeklődőnek megküldi. Hegedű iskola. Eckhardt Antal karnagy, ezúton értesiti azon tisztelt szülőket, kik fiaikat hegedülni taníttatni akarják, hogy a beiratás f. é. szeptember hó 1., 2. és 3-án történik. A tanítás pedig szeptember ő-én kezdődik. Egy jó forgalmú szóda gyár teljes fölszereléssel más üzleti elfoglaltság- miatt eladó. Bővebbet Mautner M. Bélánál Tapol' cai-utea. Közgazdaság. Hogyan tegyük el a burgonyát? A tr,pasztalat, azt mutatta, hogy a kupacokban elvermelt, burgonya csak ugy marad egészséges és jó, ha a kupacokat levegő járja át, szóval ha a kellő szellőztetésről gondoskodunk. Tudjuk, hogy e célból szellőző kürtöket, kéményeket szoktak készíteni. Miuthogy azonban az időjárás sokszor ezeken keresztül érvóuyesiti hátrányos befolyását, más eltartási módról is gondoskodtak a gyakorlati gazdák. Az egyik eljárás abból áll, hogy a burgonyakupacon végig szellőző osatornát készítünk. Ez a következő módon történik. A vermet keletnyugati irányban ássuk meg. Így állandó léghuzamot, kapunk. Mintegy 3—4 méter hosszúságban a verembe kupaiakban töltjük most, a burgonyát. Ha ez megvan, ráhelyezünk a kupacra egy nyomtató rudat ; ennek belső végére kötelet erősítünk. Ráborítunk most, a kupacra szalmát, azután pedig 20 cin. vastagon beföldeljük. Ezzel készen is vagyuuk. A szellőző csatorna megvan, ha kihuzzuk, illetőleg tovább húzzuk a rudat, mert a kupacot ily módon tovább rakjuk, illetőleg építjük. A verem két, végén ilyformáu keletkezett szellőző nyílást szalmacsóvával bedugjuk. Az igy bevermelt burgouyának nem árt sem az eső, sem a fagy. Levegőt pedig eleget kap. Epily jó eltartási mód aköv. is.Ez tulajdonképen szintén az előbbi elven alapszik. Csatornát készítünk ez esetben is csakhogy alul deszkákból. Ezt az eltartási módot akkor alkalmazzuk, ha a burgonyát nem rakjuk el vermekbe, hauem csak a föld sziuón. A deszkaosatornát lehelyezzük a földbe és rájön azután a burgonyakupac. Igy el lehet, tartani más terményt is, általában a gyök- és gumósnövónyeket. A deszkacsatornát bárki maga is megcsinálhatja. Két hosszú deszka és két darab keresztléc kell csak hozzá. Az egyik deszkára rászögezzük a két keresztlécet, a másik deszkát most már csak egyszerűen odatámasztjuk másikhoz. A keresztléc azért, kell, hogy a deszkák felső széle össze ne érjen ; mert, külöubeu nehezebben hatolhatna csak át a levegő a csatornából a burgonyakupacba. Erre a kupacra is szalmát terítünk és ugy azután beföldeljük. Hogy azonban a meleg levegő a kupacból eltávozhasson, a kupacban azoukivül 3 — 3 méteruyi távolságban egymástól szalmaosóvát helyazzzünk el. Végül a legtökéletesebb elrakási mód az, ha az utóbbi kettőt összekötjük, t,. i, alul deszkaosatornát, fölül pedig a nyomtató rúddal készített szellőző csatornát alkalmazzuk. N Y I L T T É R.*) *) E rovatban közlőitekért nem vállal feelősséget a Szerk. Mély köszönet Azon óriási szerencsétlenségben, a mely engem szerencsétlenül elhunyt drága és jó feleségem elvesztésével érintett, oly sok részvéttel találkoztam Keszthely város értelmiségétől és vidéke igen tisztelt polgáraitól, hogy azt e lap utján is szükségesnek tartom kifejezésre juttatni. Ugy a magam, mint anyátlanul maradt három kis árvám nevében hálás szívvel köszönöm a tanúsított szives részvétet. Áldja meg a jóságos ég mindazokat, akik fájdalmunkat enyhíteni kegyesek voltak Ada, 1907. aug. 22. Kiváló tisztelettel . Berger Károly Lajos. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh lánot. Kiadó : A szerkesztőség.