Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-08-18 / 33. szám

1907. augusztus 18. BALATONVIDÉK 5. az intézetnek a látogatását, hogy valószí­nűleg nem lesz telette sok tanuló s igy HZ iskolában minden tanulóval többet lehet foglalkozni. Szentgotthárd város az állami vasutak fővonala (Budapest—Gráo) mellett fekszik s azért az ide-oda való utazás köny­nyen és gyorsan történhetik. Az igazgatóság. — Talált napernyő. Mult. szerdán dél­előtt a Kisfuldy és Kossuth Lajos-utca sar­kán egy napernyő találtatott. Jogos tulaj­donosa a városházánál átveheti. — Szülök figyelmébe ajánljuk Rőser tan- és nevelőintézetét Budapesten (alapít­tatott 1853-ban.) E kitűnő hírnévnek ör­vendő intézet magában foglal 3 osztálj'u felső kereskelmi iskolát, mely teljesen egyen­rangú az állami, községi ós testületi felső kereskedelmi iskolákkal és 4 osztályú pol­gári iskolát. Bizonyít ványai államér vénye­sek ós az egyéves önkéntességre jogosíta­nak. Vidéki tanulók az iskolákkal kapcso­latos Nevelő Internátusba felvétetnek. Ér­tesítést küld Rőser János igazgató, Buda­pest, VI., Aradi-utca 10. — Megtörtént. A mult heti (augusztus 8-ki) keszthelyi vásáron egy vidéki atj'afi eladta tehenét 170 koronáéit. Hazaindulva megszólítja egy »ur« ós kérdi, nem volna-e szives vele menni egy közeli udvarba meg­becsülni egy tehenet, melyet meg akar venni. Az atyafi késznek nyilatkozott az ur kórelmét teljesíteni. Betérnek erre egy néptelenebb utcába ós alig haladnak né­hány lépést, elkerüli őket, egy másik >ur«, aki előttük egy duzzadt tárcát leejtett. Az atyánknával haladó ur felveszi a tárcát, megvizsgálja tartalmát ós meglepetést szín­lelve mutatja, hogy 1500 K. van benne. A »talált * kincsnek megörülve, felhívja az aLyatit, menjen vele 1« a Balaton partjára és a kukoricában majd megosztják maguk között a pénzt. Nem volt szükség sok biz­tatásra ; lementek a Balaton partjára, el­rejtőztek a kukoricában, hogy a talált pénzr, maglik közt elosszák. De itn egy­szerre megjelenik elődük a másik >ur* s követeli tőlük pénztárcáját, mert ők kö­vették azon az utou, a hol H pénzét el­vesztette. Erre kutatja az atyafi zsebeit s először elveszi tőle pénzeszacskóját, a te­hén árával, majd meg előkerül az elveszett tárca az állítólagos 1500 koronával. Meg­ijedt ekkor az atyafi, azonban a kárvallott ur nagylelkű volt. Minthogy elveszett pén­zét megkapta, visszaadta az atyaiinak pén­zes zacskóját és szeme láttára betette a 170 koronát. Sőt végül még 1 kor. borra­valót is adott neki. Atyánkfia örült, hogy minden baj nélkül kiszabadult a kelepcéből, s vígan hazament. Otthon előbb megvacso­rált, azután elővette péuzes zacskóját, hogy pénzét megolvassa. Ekkor vette észre, hogy az a nagylelkű »ur* bankó helyett, üres papirost tett, a zacskójába. Igy lakolt sze­gény atyánkfia együgyüsége és kapzsisá­gáért. — Egér az uborkában. Érdekes jelenet játszódott le a napokban a helybeli piacon. Egy fürdővendég uborkát vásárolt egy kör­nyékbeli asszonytól ós midőn a kosarában válogatott, egy egérnek a farka akadt a kezébe. Ijedten kérdezte az árusilótól, hogy hogyan került az egér a kosarába, mire ő azt felelte, hogy a feje felett lévő falom­bozatról esett t ele észrevétlenül. — A >Vasárnapi Ujság« augusztus 18-iki száma első helyén tanulságos képso­rozatot közöl a budapesti kertészeti tan­intézetről, cikket ós képeket Tolsztoj élet­módjáról, mulattató sorozatot egy nyári turista-kirándulásról. Mikszáth Kálmán ós Pékár Gyula eredeti regénye, Krúdy Gyula elbeszélése, Lenkei Henrik é s Haraszthy Lajos költeménye s Edith Wharlou angol­ból fordított regénye, bő szépirodalmi ol­vasmányt adnak. Egyéb közlemények r egy nevezetes uj találmánynak, a domborművek féuykópi utou való előállításának ismerte­tése képekben és cikkben, >Ultima Thule« cimü tárcacikk, Vizváriné aroképe, Szent­miklósy Zoltán művészi rajza, képek a cse­peli harangszent,éléstől, a Monte-Carlóban meggyilkolt Lewin asszony arcképe s a rendes heti rovatok: Irodalom ós mű­vészet, Kőzintézetek s egyletek, Sakk­játék, Képtalány, Egyveleg stb. »Va­sárnapi Újság« előfizetési ára negyed­évre négy korona, a »Világkrónikát - val együtt négy koroua 80 fillér. Megrendelhető a »Vasárnapi Ujság« kiadóhivatalában (Bu­dapest IV.. Egyetem-utcza 4.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes-Néplap« a legol­csóbb újság a magyar uép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. — A kisbirőkról sok mulatságos his­tóriát jegyeztek már fel. Az sem utolsó, amit a bókaházi kisbiróról hallottunk a minap. Nevezett kisbiró a hosszufalusi par­cellázást a következőkép adta tudtára min­denkinek : »Hosszufaluba minden párcella ki van mérve. Aki vennyt szándékozik, a cüeket megnézheti ós Zalaapátiba megköt­heti.* — Szilágyi és Diskant miskolci gép­gyáros céí? kitűnő borsajtóira, valamint legújabb »Villám* centrifugális bogyozó ós zúzógépére felüivjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a cég által felta­lált és készített »Rákóczi, Kincsem ós Hegyalja* borsajtok, nemkülönben a nagy­üzemit préseléshez készített Rákóczi-kettős koszorú sajtók, melynél a régi világ fából készített prése zseniálisan egyesítve van a moderu teohnika vívmányaival. A sajtók felső része acél, alsó része faszerkezet. En­nélfogva a must, sehol sem érintkezik vas részekkel, hanein csa í a fával, a mi a must sziuét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem ki­sebb darabokban is könuyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, az 1906. évi nagy­váradi, az 1902. évi egri és pozsonyi II. mezőgazdasági orsz. kiállításon a cég bor­sajtói első díjjal, arauy éremmel, lettek ki­tüntetve. A cég ízléses árjegyzékét kivá­natia minden érdeklődőnek megküldi. Balatonmelléki levelek ... Te^éntetös Szörl^eszíő ^r ! Tudom — ha nem is mongya — hogy keresött vásárkó eugömet. Montam is itt­buu : maj megláttyátok, hogy a t.ens ur meg izei ejér. De hál. ne essék nehézsé­gére én nem mehettem e', mer' hogy mosmá Lappó is kö vigyázni a kössógre, ne hogy valami tűzi veszödelöm — akit.ü a Ziaten őrizzön meg mindönkit — "gygya elő magát. Kü lőtt értelmetösen dobóvá, hogy miudöu ember — mer' hogy ittennók mi­felénk a zasszonyok még nem használ Iák — dugva tarcsa a pipáját, mer' hogy ha valaki rajta kapatik (aszongya a biró ez­tetet má ü tette hozzájo) szigorúján meg lesz büntetve. A' bijon ! Be lösz gyelcntve a tekéntelös szógabirósághó, oszl, e'möhet kécce-háromszó tárgyalásra illen nagy ká­nikulábo. Oszt illenkó hijábo kedveskedik a szógabiró huszárgyánok, mer' hogy a'se tud nekije mást mondanyi, mind a szóga­biró ur. Be mögy szögény páro többs :ör is, mer' ez a büntetése, más ugy sinoseu. De ej is öl ég. Tennap délután — má löhetött, ugy fölöstöltöm tájbo — 'PP 86 künn átoin a falu végin, a mikó gyütt e' hintóforma. Mikó má egészen szöm elé gyütt én is e'dugtam a pipámot, mer' hogy aztotat gondótam, hát hogyha a szógabiró ? ! Igaz, hogy igön ritkán gyün, de ha gyüu, hin­tóba gyüu. Miki egészeu odaértek az üstök alá, hát hallom án, hogy a zegyik aszongya: tegye el a cibargyát, mer' hogy kü vau írva. Erre a cibaros ur megállót,tya a hintót oszt aszongya : — Maga a strázso ? — Mondok (éppen ugy mind, ahogy a paksijó-játékba van, csak hogy e'kicsit keményebben) : én vájok, Aszougya : hát ittennék irás szerént csakugyan nem szabad dohányozni ? Mondok : megtisz'elem a zurat, mer* hogy nincs hozzá ösmeretségöin — csak a pógároknak nem szabad, mer' hogy ugy rendüték el a hivatalos urak. Erre aszongya : A'má más. . . Oszt újra rágyújtott a cibargyáró. Ejnye — mondok magamba — e' se nem öspörös, se nem taufölügyelő . . . szó­gabiró formájo sincsen, a zalispány még sósé járt erre . . . hát ki lőhet, hogy illen uagy urnák tartya magát, ? E'keztem pe­kuláuyi. . . Moudok ez valami nagy ura­ság lőhet, aki mindétig a törvóuyös urakkó barátkozik, ajór nem tartya meg a regulát. Hát Jball agtam utannok — mondok — ki kőke verebe lőhet ? Hát látom án, hogy megá-nok a kocsma előtt, oszt küintik a zsidónkat. A helöttes biró, meg a zegyik eskütt tüstént ott ter­mött,, oszt kátozzák torkuk szakat'ábu, hogy: halluk ! halluk ! Éllön a fődosztás ! Fő kő osztanyi a papok szekszijóját ! Ugyvau tisztőt, urajiin ! — mouta jaz a zur — halom legelőbb esseg aztotat mon­gyák meg, hun van vágó-borgyu eladó, v aj pejig marhabőr. Jiiire a helöttes bírónak, aki má fő­akarta tónyi a zsidónk ludkatrocára jazt a zurat, leesött a zállo — oszt aszongya: ké­rem ásson teens kereskedő ur, mostp.unék ollan nagy minálunk a dolog üdő, hogy a marhájiuk borgyuzni se érnek rá. Ejuye, mondok — oszt közbe elóvöt­tem a pipámot — most hát becsapottam, mind a gerenyosabda! Ez hát se nem uraság, se uein pógár, halom divatos ur. Ajér ennek szabad a kösségbe cibaroznyi. Halom vár­gyon csak Teens uram, maj még ejek is megtanullak áu bagózuyi, mind a többi tisztösségös pógár ernbör. Élleuek a törvónyös urak — kát.ottain magamba — meg a szegény jjógárok, mer' hogy a többiek ugy is jó éhetnek. Tisztölett.el Zacskó Pétör födmüves paraszt és főbakter Szerkesztői izenet. K. M. Zalaapáti. A szives figyelemért ez uton mondunk hálás köszönetet. Bicsak. Köszönjük, felhasználtuk mind. Ixion Tárcát szombaton már nem fo­gadunk el. Tessék a jövőben korábban hozni. K. Z. Igen jó dolog, csak némi mó­dosítás kellene neki. Majd szóval többet. A. J. Keszthely. Kár azért a két ív miniszter papirosért, mit elhasznált. Ilyen költemények komoly lapba nem valók. Kí­méletből nem közlünk szemelvényt, nem akarjuk guny tárgyává tenni. Vagy jót, vagy semmit. Löna A kérdéses költemény valószí­nűleg elkallódott uálunk. Ha másodpél­dánya megvolna, kérjük szíveskedjék pos­tán beküldeni. Laptulajdonos : Bontz iÓZ8ef. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó : A szerkesztőség. Piaci gabonaárak 1907 aug. 9. Buza . Rozs . . Árpa . Zab . . Kukorica Krumpi 21 K 16 K. — fii. 40 fii. 16 K. 60 fii. — fii. 60 fii. 8 K. — fii. 16 K. 16 K. Egy jö házból való fiu bádogos tanoncnak felvétetik. Gim lapunk I^iadóHifalalában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom