Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-08-11 / 32. szám

Í907. augusztus 11. BALATONVIDÉK 5. kisiparos ós kézműves, ipari és gyári mun­kás, napszámos szerszámjait,, műszereit, a kereset folytatásához szükséges állatait nem vehetik el. Sőt ha van anyagkészlete, ab­ból is meg kell hagyni 150 korona értékűt. Élelmi, tüzelő és világító szerből is egy hónapra valót kell hagyni. A lakbér is egy negyedévre meghagyandó Egy felién vagy "ágy juh, vagy négy kecske nem lesz el­árverezhető. A mezei gazdálkodással fog­lalkozók részére az általuk házilag művelt, de legfölebb tizenkét kataszteri holdnyi szántótöld műveléséhez szükséges vetőmag, igavonó állat, gazdasági eszköz ós trágya, vagy az ezek beszerzéséhez szükséges ösz­szeg meghagyandó. Ha ennél több van, azt, már lefoglalhatják ugyan, de a gazdálko­dás folytatásához november 15-éig meg kell hagyni. Becsüsre nem lesz szükség s minden eljárás olcsóbb, sőt, 50 K.-án aluli ' tartozásért ingyenes lesz a végrehajtás. Vannak még fontos rendelkezések a javas­latban, amelyek az ingatlant, védik az el­kótyavetyéléstől. Megszűnik hát, az »adós fizess* jelszónak sokszor kétségbeejtő, sok önhibáján kívül eladósodott szegény em­berre nézve a teljes anyagi s erkölcsi ha­lált hirdető hatása. — Velencei est. A Keszthely vidéki Gazdakör állatvédő osztálya javára ma este fél kilenc órakor a balatoni sétányon velencei estét tart. — Brutális huszárörme8ter. Hogy ka­t.onáóknál nem dédelgetik a legénységet, az régi dolog. A humanizmus nehezen hó­dit a kaszárnyákban. Hiába van a rende­let, a szigorú bűn tel ós, azért a régi mód­izer osak nem akar végkép kipusztulni. Elvétve ugyan, de mégis akad egy-egy al­tiszt, kiben a régi virtus feltámad s álla­tias kínzással igyekszik magát a legénység előtt rettegté tenni. Egy ilyen emberi mi­voltából kivetkőzött, altisztről kaptunk hirt a héten. Őrmester volt, a helybeli honvéd­huszárosztályuál, a neve : Gódor István. Ez az ember ugy megrúgott egy közhu­szárt, hogy az egész életére nyomorékja lesz a rúgásból eredt, sérülésnek. Az őrmes­ternek nem ez az első esete. Allatias bá­násmódjáért már büntetve is volt. Valószí­nűleg azonban ez volt utolsó szereplése, mert ismétlődés esetén katonáéknál nincs pardoa. A héten a székesfehérvári honvéd­kerület, hadoirája, Bátosy főhadnagy kiszállt Keszthelyre s az említett, ügyben vizsgála­tot tartott. A terhelő vallomások alapján az Őrmestert vizsgálati fogságba vetette s kedden el is szállították Székesfehérvárra. — Vásár. A lőrinci országos vásár 8-án tartatott meg. Sem a zsibvásár, sem a marhavásár nem volt népes. Ugy látszik kevés a pénz mindenfelé. így kell lennie, mert máskor ez a vásár szokott a legjobb lenni. A földmi ves nép gabonatermését ilyenkorra már értékesítette s ekkor szokta szükségleteit beszerezni. A régi jó vásá­roknak azonbau már örökre vége, Népünk vásárolási kedve évről-évre csökken, amit leginkább a vásárra dolgozó kisiparosok siuyleuek meg. Panaszkodnak is ám uton­utfélen, hogy őket még az ág is húzza. S igazuk van. A magas munkabérek, a sztráj­kok, a nep elszegényedése folytán beállt rossz vásárok előbb-utóbb a tönk szélére juttatják őket. A marhavásár néptelenségét az okozta, hogy a szomszédos községek zárlat alatt, állnak s onnét külföldre szállí­tani nem lehet. Már pedig nagy forgalmat nálunk a külföldi kereskedők szoktak csi­nálni. Ezúttal ők is elmaradtak, tehát a marhavásár sem volt sikerült. — Vásári tolvajiás. A osütörtöki or­szágos vásár alkalmával több vásári tol­vaj tisztelte meg látogatásával városunkat. Működtek is, de nem nagy sikerrel. Egy­nek mégis sikerült nagyobb összeget, el­emelnie. A károsult Rosenberg Miksa var­jaskéri lakos, kinek 180 koronát ós két lólevelet tartalmazó tárcáját vitték el. üigy urinö zsebéből is kivették a pénztárcát, de a tárca a földre esett s a tettesnek a uagy tolongásban sikerült elmenekülnie. — Életmentés. Badacsonyi tudósítónk irja : F. hó 4-én d. u. 3 órakor a badacso­nyi mólóról a vizbe esett Csalla József badacsonytomaji földmives 4 éves fia. A molon ez idő tájt sokan tartózkodtak, de senki sem akadt, ki a fuldokló gyermek megmentésére a vizbe mert volna ugraűi. Már mindenki elveszettnek hitte a kis fi­úcskát, midőn a felhangzó segélykiáltásokra figyelmessé lőn Feliór Lajos a »Helka« gő­zös gépésze, ki minden gondolkodás nélkül ruhástól a vizbe vetette magát és a már viz alá merült, fiúcskát, szerencsésen partra hozta. A bátor életmentőt, a molon levők zajosan megéljenezték. A gondatlan szülők ellen a feljelentést, megtették. — Szilágyi és Diskant miskolci gép­gyáros cég kitűnő borsajtóira, valamint legújabb »Villám* centrifugális bogyozó és zúzógépére felhívjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a cég által felta­lált és készített, »Rákóczi, Kincsem ós Hegyalja* borsajtók, nemkülönben a nagy­üzemű préseléshez készített Rákóczi-kettős koszorú sajtók, melynél a régi világ fából készített prése zseniálisan egyesit,ve vau a modern technika vívmányaival. A sajtók felső része acél, alsó része faszerkezet. En­nélfogva a must, sehol sem érintkezik vas részekkel, hanem csa a fával, a mi a must színét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem ki­sebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, az 1906. évi nagy­váradi, az 1902. évi egri és pozsonyi II. mezőgazdasági orsz. kiállításon a cég bor­sajtói első díjjal, arany éremmel, lettek ki­tüntetve. A cég Ízléses árjegyzékét kivá­natia minden érdeklődőnek megküldi. — Villámcsapás. Zalaszentlászlói tu­dósítóik jelenti: Folyó hó 7-én éjjel Zala­szentlászlóu és vidékén nagy vihar volt,. A villám a sényi hegyben Ferenci József udvarnoki lakós pincéjébe lecsapott. A piuce, úgyszintén a benne levő összes fel­halmozott, tárgyak a tűz marta'ékává lettek. — Lóháton a fegyházba. 1906. évi október 11-éti történt, hogy Hampó István zalamegyt-i, csákosi földmives felkereste ap­jának a hegyen léve présházát, hogy ott, a szülőprést, javítsa. Odi'jövet, már ott ta­lálta édesapját, aki későn jövő fiát kor­holta, Hampó István erre odakiáltott : — Megállj vén huncut, ezért megla­kolsz ! Az öreg Hampó József erre a sróf­hajtóval ráütött fiára, aki viszont lekapta falon függő fegyverét, kiment a házból s az ablakon át elsütötte a nagy seréttel töl­tött fegyvert. Egy serét az öreg Hampó vállába fúródott s ezen sérülés következ­tében egy hónappal később meghalt. így maudta el az esetet az egyetlen tanú Tö­rök Gyula, míg Hampó István a vádlott, azt állítja, hogy a fegyver véletlenül sült. el, mert, megakadt, egy szilvafábau. Az öreg Hampó meg egyenesen előre megfontolt, gyilkossággal vádolta fiát, sőt azt állította, hogy Hampó István már egy ízben saját anyjára is lőtt. Az öreg Hampó halála után Hampó Istvánt, letartóztatták, de 14 napi vizsgálati fogság után szabadlábra helyez­ték. A zalaegerszegi esküdtbíróság előtt tartott főtárgyalásra a vádlott még ló­háton érkezett meg, amelyen igen érdekes jeleuet játszódott le. Az esküdtbíróság el­nöke ugyanis a bizonyítási eljárás befe­jezte után felhívta Fischer Imre kir. ügyészt, hogy az esküdtekhez intézendő kérdések ügyében tegyen előterjesztést, azonbau a kir. ügyész megtagadta azt. Ekkor az el­nök kihirdette, hogy maga a törvényszék fogja a kérdéseket megszövegezni s e cél­ból másnapig elnapolta a tárgyalást. A másnap tartott, folytatólagos tárgyaláson az ügyésznek védőbeszéd számba menő fel­szólalása után az esküdtek bűnösnek mon­dották ki a vádlottat, a szándékos emberölés bűntettében, mire az eljáró törvényszék 15 évi fegyházra Ítélte a szabadlábon levő vádlottat s nyomban letartóztatta. A ma­gyar kir. Curia szüneti taiiáosa Pongrácz i Jenő biró előadásában miuap tárgyalta ezt ; az ügyet. A védelemnek azon semmisógi \ panaszát, hogy a bíróságnak nem lett volna ' joga az esküdtekhez intézendő kérdéseket megszövegezni s e célból a tárgyalást, el­napolni, a kir. Curia elutasította, épp ugy elutasította az enyhítő szakasz nem alkal­mazása miatt bejelentett semmiségi panaszt is. Hampó István ezek szerint — bár tel­jes felmentésre számított, s ezért ment a tárgyalásra lóháton — legközelebb meg­kezdheti hosszú évi súlyos rabságát. — Hasznos tudnivalók. Az orvostudo­mány tanítja, hogy az egészséges emberi szervezetnek naponkint egy liter vizre van italul szüksége. Ez a viz szolgál ugyanis a bev ett ételek higitószeréül. E nélkül ugyanis a szervezet a megemésztett táp­lálékokat, hasznosan feldolgozni nem tudja. Minthogy azonban a táplálékokkal a gyo­morba minden esetben igen sok és külön­böző betegség csüája is bejut, fontos, hogy italul olyan viz használtassák, mely bak­tériummentes legyen, tehát, azon csirákat ne szaporítsa, másrészt, a táplálékokkal be­vett baktériumokat, a gyomornak megölni segítse s végül, hogy a viz a gyomrot ne rontsa. Be van, igazolva, hogy ilyen cé­lokra a mohai Ágnes-viz végtelenül alka'­mas, mert teljesen baktériummentes. Má­sodszor, minthogy szénsavat tartalmazna baktériumok mérgező hatását lerontja. És végül, minthogy a gyomrot alkalmasan iz­gatja, egyrészt étvágyat, csinál, másrészt bőséges elválasztását okozza azon gyomor­nedveknek, melyek azon kártékony bakté­riumodat megölik. A mohar Agnes-viz fa­gyasztását különben is ősszel és tavasszal kiváltkópen lehet, ajánlani. Ekkorra ugyanis a téli nehéz táplálkozás ' után a gyomor nagyon is megkívánja a gyomorjaTÍtó|,. Másrészt ekkorra esik a Jegt.öbb fertőző betegség, a mitől a mohai Ágnes-forrás iti gyermeket és felnőttet biatosan megóvja. Gyermekeknél ilyenkor mutatkoznak HZ I\U­gol-kór tünetei, a melyeket a mohai Ágnes­viz mósztartalmánál fogva megszüntet s végül tavaszra esik a legtöbb szülés, tehát ilyenkor van a legtöbb szoptató asszony is, a kiknek a mohai Agnes-forrás fogyasztása azért, fontos, mert ez a viz a tejelválasz­tást nagyban fokozza. Háztartások azámára nagy üvegekben a mohai Agnes-forrás kkü­nösen olosón kapható. — A >Vasárnapl Újság» augusztus 11-iki száma érdekes képsorozatot közöl Ferdinánd bolgár fejedelem magyarországi nyaralásáról. A fejedelem tudvalevőleg évek óta miudig bátyja gömörniegyei uradal­main, Pohorellán tölti a nyarat, itt ké­szültek e képek is. Mikszáth Kálmán és Pékár Gyula regénye, Lampérth Géza el­beszélése a, kuruc időkből, Lóvay József ós Dutka Ákos verse, Wharton Edit.h an­golból fordított regénye bőséges szépiro­dalmi olvasmányt adnak. Egyéb közlemé­nyek : Pörge Gergely egy művészi tollrajza, Károlyi István gróf, Törley József, Bran­kovics György pátriárka arcképe és nekro­lógja, képek a patriárka temetéséről, Tinódi Sebestyén szobra, az aranygyapjas reud nagymesterének díszruhája, az államvasu­tak főműhelyének égés*, tárcacikk az in­dexről és a syllabusról, tárcacikk a hét­ről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Kőzintézetek s egyletek, Sakk­játék, Kóptaláuy, Egyveleg stb. »Va­sárnapi Újság* előfizetési ára negyed­évre négy korona, a rVilágluóuiká«-val együtt íiégj' korona 80 fillér. Megreudelhető a »Vasárnapi Újság* kiadóhivatalában (Bu­dapest IV.. Egyetem-utcza 4.) Ugyanitt megreudelhető a »Képes-Néplap« a legol­osóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. Laptulajdonos : Bontz József Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó : A szerkesztőség. Piaci gabonaárak 1907 aug. 9. Buza . Rozs . Árpa . Zab . . Kukorica^ Krumpi 20 K — fii. 16 K. 40 fii. — fii. fii. 15 K. — K. 15 60 fii. — fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom