Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-11-10 / 45. szám

1907. október 27. BALATONVIDÉK 3. a nép széles rétegeinek lelkét : a legszentebb eszményeket sárbatipró soraikban. Ezt a mérget, a lelkekből eltávolítani, a népiéleknek s a társadalomnak egyensúlyát visszaállítani — mig uem késő — a kath. sajtó hivatása lesz. Ezt a nagy hivatást támogatja mindenki, ki a kath. sajtóegyesület ügyét felkarolja. Habozásra nincs idő. Tenni kell Tenni határozottan s áldozatkészen. Jelszó legyen erre : pártoljuk a kath. sajtóegyesületet. A káptalan a cselédekért. A fokozódó drágaság nap-nap után nehezebbé teszi megélhetésünket. A társadalom legnagyobb része — nem tartozván az irigyelt ós boldog vagyonos osztályhoz — sínyli a drága élet, terhét, mely kihat, hivatalnokra, kereskedőre, iparosra, munkásra egyaránt,. Még talán legkevésbbé érzik azok a falusi, vagy pusztai cselédek, a kik tisztességesen fizető uradalmak szolgálatában kommenciót élveznek. Legalább is nem érzik a drágaságot a napi és évi szükségletek minden ágában, a mennyiben ép a legszükségesebbet, a mindennapi élelmet természetben kapják, ennek bizonyos részét, sőt maguk termelte egy-másfele cikket jó árban értékesíthetnek. Az uj cselédtől vény is javit az illetők helyzetén s még a múltban élvezett jövedelemnél is — csak a megszabott minősé get tekintve is — több jut uekik. De jól van ez igy. A becsületes munka méltó a bérére. A veszprémi káptalanról köztudomásu dolog, hogy cselédeiről atyailag gondosko' dott, mindenkor. Amíg más uraságok a könnyebb megélhetési viszonyok láttára a cselédbért nem fölfelé, hanem lefelé licitálták s gabonaminőségben sem az elsőrangút, fizették, addig a káptalan megadta a tisztességes fizetést, sőt azt a fizetés egyikmásik nemében, vagy a kommencióban, vagy a készpénzben, vagy a jószágtartás megengedésében emelte s gabonajárandóságul bizony nem az alja gabonát, hanem az elsőrendűt fizette. Nagy összegeket lehetne összehozni a gyógyfürdőre küldött beteg cselédeknek kiosztott, adományokból, elhullott állataik kártérítésére adott segélyekből, cselédgyermekek iskoláztatására fordított ajándékokból. Több év óta élvezik a káptalani cselédek uraságuk bőkezű segedelmét oiy formában is, hogy a káptalan h tehén árának előlegezésével módot ad a szegényebbeknek tehén beszerzésére, amely nemcsak a házi szükségletet, fedezi tejtermékével, hanem szapora ságával, értékének emelkedésével a cseléd vagyonosodását is előmozdítja. De hogy a veszprémi káptalan menynyire megértette az idők intését s mennyire iparkodik az uraság ós a cselédség közötti áldásos, jó viszonyt ápolni, fejleszteni, hogy mennyire szivén viseli cselédeinek ép a mai drágaság közepette — bár, mint fentebb említettük, ők még legkevésbbé érezhetik — megéléetósi viszonyait : bizonyítja a káptalan ujabb és pedig többrendbeli üdvös intézkedése, amely hivatva van arra, hogy a cselédekben a hűséget, szorgalmat fejlessze s a gondos takarékosságot, a bár szerény, de biztos boldogulás ezen egyedüli alapját fejlessze. Első sorban azt az intézkedését említjük föl, hogj' a cselédek egy részének fizetését készpénzben ós gaboníban fölemelte. A fizetési táblázatból ugyanis kitűnt, hogy az egyes gazdaságokban a hasonló munkát végező cselédek fizetésében különbség volt. Ezt a különbözőséget akarja az uj intézkedés részben eloszlatni, részben pedig, pl a kocsisoknál, gyalogbéreseknél, t,elleneseknél fizetésemeléssel az eddiginél feljebb emelni. Emelte a káptalan a hajdúknak, néhány vincellérnek, juhásznak a fizetését is, meghagyván ezen felül azt a régi kedvezményt, is, hogy a jobb termésű években az öt, évnél régebben szolgáló cselédek között jutalmul fölosztaui szokott 8000 koronában aránylagoson részesedjeuek. De legdicséretesebb a káptalannak az az igazán bölcs s ugy közerkölcsi, miut, nemzeti szempontból egyaránt becses intézkedése, a melyet a gyermekes cselédek érdekében tőn. Elhatározta ugyanis, hogy 1908. január 1-től kezdve a kettőnél több gyermekkel biró oselédnek gyermektartási pótlékot ad, A harmadik gyermek után kap a S/ülő 10, a negyedik utan 20, az ötödik után 30 koronát, a születési napjától kezdve, tehát egy öt gyermekes családapa évenkint 60 korona tartasi pótlékot kap gyermekének 13 ik életévóig. Ezen időn tul a gyermekek az uradalomban igen szép mellékkeresetet, találnak. Ha a gyermek julius előtt születik, akkor egész évre, ha julius után, akkor félévre kapják a szülők a pótlókot, viszont, ha a gyermek az év első felében elhal, akkor félévi, ha az óv második felében hal el, akkor az egész évi jutalók fizettetik ki' Ezenkívül a káptalan minden egyes cselédgyermek születése alkalmából 15 korona segélyben részesíti a szülőket s tekintve, hogy évente átlag 60 gyermek születik, e cimen is 900 korona jut segélyezésre. Ez a segély a gyermektartásra adott jutalékkal együtt kitesz évenként 5600, a régi cselédeknek kiosztani szokott jutalom pedig 8000, összesen 13.500 koronát. A jutalo in húsvétkor, a gyermektartási segély pedig a szeretet, szép ünnepén, karácsonykor osztatik ki a jogosultaknak. Itt említjük meg, hogy a káptalan 11 gazdaságában legújabb összeírás szerint 347 fiu- és 336 leánygyermek vau, 1-től 12 évesig bezárólag. íme a holtkéz élő cselekedetei, a melyek nem hivalkodnak, lianem a jóságos, nemes szivek sugalrnát, követve, áldozatkészen hirdetik, bizonyítják, hogy ezek a holtkézi birtokok a legjobb kezekben vannak. Hirdetik, bizonyítják, hogy a földes uraságok méltánylása, emberszeretete, áldozatkészsége a legbiztosabb eszköz a gazda és cselédek között való jó viszony megtelem tésére, a becsülstes, hűséges és muukás cselédek nevelésére. Zrínyi Károly. Ismeretes olvasóink előtt, hogy Margit.ai Józsefet, a Csáktornyái tanítóképző igazgatóját még a nyáron nyugdíjazták. Utódjának Zrínyi Károlynak kinevezését a mult héten hozta a hivatalos lap. Aki ismeri Zrínyit s érdeklődik egy kevéssé a muraközi ügj'ek iránt, az őszinte örömmel üdvözölheti őt a tauitóképző-iutézet élén. E fáradhatatlan szorgalmú, színmagyar, puritán jellemű férfiú már eddig is nagyon szép és eredményes működésre tekinthet vissza. Pályáját, mint elemiiskolai tanító kezdte meg Csáktornyán. Itt magánúton tanulva megszerezte a polgáriiskolai tanítói oklevelet s ezután a Csáktornyái polgári iskolánál nyert alkalmazást, honnan rövid idő múlva a tanítóképzőbe került tanárnak. Ezen állásából nevezték ki igazgatónak. Zrínyi az iskolában ügybuzgó, pontos, szigorú tanár, ki nemcsak oktat, hanem nevel is. A Csáktornyái képzőből kikerült tanítóság egylöl-egyig hazafias érzelmű, a társadalomnak hasznos tagjai, miben Zrínyinek nem kis mértékben van része. Az iskolán kivülí működését, leírni nincs elég tétünk, de oly mindenoldalú az, hogy figyelemmel kísérni is nehéz. Nóminden részén oltáraikon tisztelnek a ker. népek milliói. Ezen tisztelet és hódolat Szt. Imre születésének most lezajlott 900 éves évfordulóján fokozott s lelkesebb méretekben nyilvánult meg magyar földön, mint valaha. * A nagy honalapitó király Szt. István jámbor neje s gondjainak hitvesi hűséggel igaz me^osztója nagy örömet szerzett, mikor Székesfehérvárott 1007-ik évben fiúgyermekkel ajándékozta meg kir. férjét. Nagy kő, nagy gond esett le a király szivéről. Előbb született gyermekei elhaltával nem volt trónjának örököse. Az újszülöttben lett, ki a jámbor királyné testvérének a német császárnak Henrik nevéről a keresztségben Henrik nevet kapott, mely elnevezés később változott, csak át magyar kiejtésben : Imrére. A boldog fejedelmi atya öröme teljes volt, vágya s reményei szárnyat nyertek, mert Isten meghallgatta kórésót s adott trónjának örököst, kire majdan országát s országában a még fiatal Egyházat, a kereszténységnek e zsenge hajtását nyugodt lélekkel bizhatja. Az angyali tisztaságú gyermek nevelése képezte most már Szt. István fögondját. Szt. István király apostolkodása, bölcsessége, szivének jósága, uralkodói jeles erényei, messze külföldön is tiszteletet szereztek nevének. Menekültek, a külföld jelesei nagy számban keresték fel udvarát, hol barátságos fogadtatásban részesültek. A szent föld zarándokai Magyarországon átutazva felkeresték a jámbor király udvarát. Ezek között volt a velencei származású Gellért szerzetes is, kinek jeles erényeit Szt. István felismerve, fiának nevelését rábízta. Választásában nem csalódott, mert fia, Imre herceg, nevelőjének bölcs vezetése alatt csakhamar nagy eredményeket ért el, ugy korának tudományában, mint az erényes jámbor életben. Ezt Eötvösnél bizonyára nagyobb és hitelremóltóbb történetírók egyhangúlag elismerik. Gellért áldásos befolyása alatt állott a jámbor ifjú herceg életének 16. évéig, mikor is Gellért 1023 körül befejezvén missióját, átvette a csanádi püspökség kormányzását Szent Imrét atyja az uralkodásra előkészítendő maga mellé vette. Ekkor hangzottak el atyjának mély bölcsességü intelmei, melyekben mindenek előtt a keresztény hit ápolását kötötte a lelkére kedves fiának : »Parancsaink sorában — ugy mond — a szent hité legyen az elsőség.' És hogy ez üdvös intelmek termékeny talajra találtak az ifjú hercegben, bizonyítja a szent — ki kiformálódott Imrében. Imre herceg a királyi udvar fényében sem tévesztette szem elől Isten iránt való kötelességeit. Többet tett, mint vallása parancsai töle követeltek. Tökéletes életre törekedett Böjt, megtagadás és vezeklés gyakorlataival. Gizella királynéval gyakran el'áíogatott Veszprémbe. Itfc fogadta meg lelkében az elhatározást, hogy örökös fogadalommal egészen Istennek szenteli életét. Csak hű szolgája tudott erről, kit örökös hallgatásra kötelezett a7 ifjú herceg fogadalmáról. István király, kinek homályos sejtelme sem volt a veszprémi templomi jelenetről, méltó élettársat keresett és talált is fiának a dalmát király leányában. Megköttetett az 1026. évben a szent frigy, mely két ártatlan lélek frigye maradt mindörökre. Szent István uralkodásának harmincadik évét töltötte, testet, lelket, fárasztó izgalomban. Biztes alapokra fektetett országának kormányát Imre hercegre akarván bízni, országának nagyjait 1031. évi szept. 2-án koronázásra Székesfehérvárra hívta össze. Azonban atyja mérhetetlen fájdalmára, a nemzet bánatára : Imre herceg élete virágában 24. életévében, 8 nappal a koronázás előtt hirtelen elhunyt. Vadászat alkalmával vadkan oltotta ki nemes ifjúi életét. Meghalt — lelke Istenhez szállott, ki után forrón vágyódott egész életén átFöldi helyett égi koronát nyert. Atyj"