Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-14 / 28. szám

1907. julius 14. BALATONVIDÉK 5. Mindazonáltal megkísérlem, hogy tapasztalataimat legalább általános és főbb vonásaiban vázoljam. Este érkeztünk Pécsre s még alig közelediüuk a pályaudvarhoz, máris azt a benyomást gyakorolta ráuk a teljesen kivilágított kiállítás, mintha lángteugerben úsznék nemcsak a kiállítás, hanem maga a város is. A katholikus tanítók congressusa ugyanis e napon fejezte be üléseit és aznap este érkeztek a zenész és zeneszerzők congressusáuak tagjai. A két congressus tagjainak tiszteletére este iá nyitva maradt a kiállítás és remek kivilágításával igazán bámulatba ejtett, mindenkit. Reggel az uj városház dísztermében volt a zenész és zeneszerzők cougressusá nak gyűlése, nagyszámú közönség részvétele mellett, hol különösen a z<mei élet és a zenetanítás érdekélten hoztak nagyou megszívlelendő határozatokat. A legfontosabb ezen határozatok közül az, hogy zenetanitással ezentúl csak olyan egyén foglalkozhatik, kinek aria conservatóriumi képesítése van, vagy pedig öt. arra a most felállítandó zenei vizsgáló-bizottság képesiti. A congressns tagjaival ebéd után a kiállítás megtekintésére indultunk. Az első benyomás, mit a kiállítás az első pillanatokban nyújt, igazán meglepő s az ember valami n igystilü kiállításba képzeli magát. A bejáratnál mindjárt a székesfehérvári lionvédzenekar köti le figyelmünket remeknél remekebb, gyönyörű Wagner darabjaival a szép zenepa villouban Frischey Richárd karmester vezetése alatt. A bejárat l ói jobbra, balra a sörcsarnokok és a kávéház foglalnak helyet, melyek gyönyörű díszítéseikkel s különösen zajos publikumukkal valóságos nagyvárosi jellegűek. Innét a citrom és narancsfákkal díszített utakon egymásután következnek a kiállítás szebbnél-szebb pavilloujai, magukba foglalva mindazt, mit a művészet, ipar, tudomány és kereskedelem csak fel mutatni képe*. A balfelé vezető uton indulva legelőször a gyönyörűen épített Varieté szinház köti le a figyelmet, a melyben naprólnapra nagyon jeles társaság tarlja telt házak előtt, előadásait. Mellelte mindjárt a Zsolnay-pavillon kelti fel az érdeklődést és valóban elragadó a maga ezerféle apró, hasznos és csecsebecse tárgyaival, remek fajence vázáival és bámulacba ejt azon tökéletességekkel, uiik az egyes tárgyak készítése, festése, de különösen színpompájában nyilvánulnak. Ezután következik a közoktatásügyi pavillon a maga tudományos eszközeivel ós müveivel, majd a kiállítás területének a felső végén a képzőművészeti és miiipari pavillon. Nagyon kellemesen hat itt az emberre, hogy annyi sok szebbnél-szebb dolog között mit majdnem az egész országból hordtak össze, a mi városunk is első helyet vívott ki magának. Itt vau kiállítva ugyanis a Regensperger-féle festőgyár nagyon szép készítményeivel, de különösen festőformáinak sokféleségével és azok készítési módjával ragadja meg a figyelmet s a többi kiállított dolgok mellett a készítési mód bemutatása által vivja ki magának az elsőséget. Nagyon kedves jelenség az a pavillon, mely a Keiténz Tódor sport és egyébb cikkeinek sokfélejégó'; foglalja magában s berendezésével és szépségével igazán bámulatba ejti az embert. Mivel azonnan a nap már nagyon aláhajíott s gyérülni kezdett a látogatók serege is, nagyjában végig szemléltük az egyes pavillouokat s részletes megtekintésüket másnapra halasztva egy darabig a zenepa villon hangversenyében gyönyörködtünk, majd pedig kis üdülésre a Scholz filé sörcsarnokba tériünk, honnét csak késő este jutottunk szállásunkra. A második napon újra a zenész ós zeneszerzők congressusáuak ülésére mentünk s az ülés befejezte uláu a város nevezetességeit és szépségeit tekintettük nie

g' Ebéd után folytattuk a kiállítás megszemlélését s nem kevésbbé szereztünk maminknak érdekes és szép tapasztalatokat. Egymás után következnek most a halászati, erdészeti, textilipari pavillonok, majd pedig a másik felöl a parasztház és a hygienia pavillonja. Különösen érdekes a halasié balatoni halakkal, melyben képviselve van a Balaton összes állal világával, halászat minden fajtu eszközeivel és módozataival. A legmeglepőbb azonban a hygienia pavillonja, melyben nálunk először van bemutatva az orvos és kötőszerek sokfélesége és mindenféle formája. Nagyon vzép az erdészeti pavillon remek tárgyaival, különösen a madái védelmi eszközökkel s remek csoportosaival. Mellette pedig a kép, szobor és modern bútorzatok csarnoka lepi meg a szemlélőt diszes szobaival, remek festményeivel ós gyönyörű szobraival. Különös jelenség még a parasztház a háziipari kiállítással s nemcsak viasz alakok ékesítik az egyes csoportokat, hanem valóságos, élő sokác alakok adnak felvilágosítást a tudakozónak. Majd a Litke pezsgőgyár kiállítása következik, melynek minden tekintetben-'méltó párja a Brázay pavillon, számtalan hüsitő szereivel ós üditő folyadékaival. Majd a háztartási cikkek kiállítása következik s tovább a tejcsarnok és a tejgazdaság foglal helyet sokféle eszközeivel. Végül a gőzgépek, szivattyúk, gazdasági és egyébb gépek következnek, melyeknek komolyságát némileg enyhíti a mögöttük felállított bioscop érdekes mutatványaival és látványosságaival. A kiállítás megtekintése után a zenepa Villonban újra hangverseny volt, mely alkalommal Major Gyula a hires zenetanár ragadtatta el a közönséget remek játékával. Különösen megemlítendő még, hogy a zeneterembeD két, hatalmas orgonát állított ki a budapesti R;eger, illetve a pécsi Anxler orgonagyár s bár a kiállítás és a hangok nemességében méltó versenytárs a két gyár, az elsőség pálmáját mégis a pécsi Anxter gyár nyerte el. Az orgonákon ott időzésüuk mindkét, estéjén Meisner Imre, budapesti karnagy, a délutáni órákban pedig Eckhardt Antal, keszthelyi karuagy játszott. A hangverseny után a corsó megtekintésére mentünk, amely valósággal káprázatos képet, nyújtott s némileg fogalmat adott a kiállítás nagy látogatottságáról. Vasárnap délután körülbelül 25000 ember tekintette meg a kiállítás'. Most, midőn általánosságban talán homályos képét nyújtottam annak, mit a kiállítás egész valóságában és pompájában elélik tár, legyen nekem meg bocsátva, ha némely dolgokat, csak futólagosan említettem, de a helyszűke, azután meg az is, hogy a kiállítás egyes részeinek alapos megszemlélésére napok szükségesek, a méltó ismertetést csaknem lehetetlenné teszi. A kiállítás, nagyszerűségéről, harmonikus művészi elreudezéséról, kedves, megkapó és szép tulajdonságáról még az is mindig fel-fel zokogva jött eléje s a helyett, hogy hozzásietett volna egy levélkét nyújtott neki. — Olvassa Béla ezt a levelet — szólt, alig birva előtörő könnyeit visszaparancsolni — s meglátja, hogy az utolsó pillanatban szakit el bennünket egymástól az, ki a mi rövid boldogságunkat oly rágjon megirigyelte. Jobaházy pillanatokig nem tudott szóhoz jutni, csak a tekintete mutatott szörnyű haragot, csak a szemében lobbant föl valami félelmetes, iszonyú tűz. De mig szétmorzsolta fogai között az ajkára toluló dühös szitkot, gátat vetve haragjának s remegő kézzel bár, de kinyitotta a levelet. Rövid volt az, csak alig néhány sor, de épen elég arra, hogy újra fellobbanjon a szemében az a vészes láng, mely most a lelkét égette. — Ha az, ki tett esküjét hitványul megszegve más karjai között keres boldogságot, — szólt a levél — azt hiszem, hogy a Hadházy Jolánnak nem kell az olyan ember, ki szere

!mének sárbaciport foszlá nyaiból akar uj boldogságot teremteni magának. — Igen ! —.szólt Jobaházy — sárba tiport szerelmem foszlányaiból építek boldogságot magamnak és annak, ki engem megértett s ha ő nem tudta fölfogni az én sárbatiport szerelmem nagyságát, keresek magamnak olyant, ki vigasztalást nyújt azért a sok kínért, mit ő szerzett nekem. Vigasztalódjék édes ! — folytatá meleg érzéssel magához szorítva menyasszonyát — ha a Hernády Margit arra számit, hogy a Hadházy Jolán nem meri őt kigúnyolt vőlegényétől megfosztani, hát én leszek oly merész, hogy az ő tiltakozása mellett is elveszem azt, kinek ő nem ér még a lába nyomába se sohasem. E szavakra újra kiderült a menyaszasszony kpnnyázott arca s mint amikor a zivatar után kisüt a nap s kiderül a felhős égbolt, örömtűz gyuladt ki a szemeiben. Boldogan hajtotta hollófürtös szép fejét vőlegénye vállára s csak alig hallhatólag susogta : — Én pedig meg fogom mutatni neki, hogy tudom igazán, végtelenül szeretni azt, kinek a szerelmét ő a sárba tiporta s kit mégis még az utolsó,pillanatban is el akar tőlem szakítani. Es akkor, ha mellettem áll az, kihez a szivem vonzódik, bátor leszek s nyíltan meg merem vallani a szemébe, hogy igazán szeretem kit ő Jmegérdemelni, megbecsülni sohasem tudott. Nemsokára megkondultak azután Hadházán a templom harangjai s csengőbongó hangjuk zúgva hirdette az összesereglett népnek a Hadházyak örömün-. népét. Ujongó örömmel üdvözölték a vidék urát, a szépséges menyasszonyt s a daliás vőlegényt mindaddig, mig csak el nem takarta őket szemeik elől a templom derengő félhomalya Mikor pedig ott bent felharsant az orgona hangja, örömkönnyeket sirva állták körül a nászmenetet, hogy tanúi lehessenek úrnőjük boldogságának. Felhangzott azután az eskü : »Isten engem ugy segéljen !« s mig néma fohászszal hallgatják végig a boldog pár ajakáról elröppenő szavakat, a néma csendet nem zavarta semmi sem, csak a templom hátulsó padjaiból hangzik valami fájó, panaszos zokogás. Egyszerre velőtrázó sikoltás reszketteti meg azután a levegőt és az ünneplők rémülve látják szétdúlt vonásokkal elrohanni Hernády Margitot, ki már csak akkor tudta szeretni igazán, forrón, eljátszott vőlegényét, mikor minden hiába és későn volt. Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! i kbszÍheIven Neumark Adolf üzletét ., || ki férfi-kalapot, föhernemtit, férfi, qői és ggermekhapisqgát, qöi kézimunkát, rövidárut gfcb.jö minőgégbei] raktáron tart. jji