Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1907-03-31 / 13. szám
4 BALATONVIDÉK 1907. március 31. Tollfuttában. Uton-utfélen siránkozó asszonyokkal találkozom. Nem kérdem keserüségük okát, mert úgyis tudom. Az egyik idegenbe vándorolt fiát, másik férjét, a harmadik vőjét siratja. Sírnak, sirnak ... és az az egyedüli vigaszuk, hogy tisztességesen megsiratják kedvesüket. Jó magamat is gyenge szívvel áldott, vagy vert meg a Terfcintő. Együtt sirok, együtt szomorkodom velük. El-el gondolkozom községünk szegénységén. . . Könynyeim elállnak és vigasztalódom. Ismerem a viszonyokat, tehát — hallgatok. Visszatartani a tőlünk kivándorló polgárokat bűn lenne. Másutt ez erény számba megy ! Nálunk bttn. Lássuk a leplezetleu valósá-ot! Községünknek földbirtoka alig van. Ami van egy két jobbgazdának csúfolt em beinek, az — a takarókpénztáré. Nyakig ül mindegyik az adósságban. Alig bir annyit keresni, hogy a kamatokat fizethesse. De miből péuzeljeu ? Mint már egyszer emiitettem, egyetlen keresetforrásuk az országunk kavicsozása lenne, de ebből osak a csont jut nekik. A megye által felkarolt vállalkozó eszi meg a jó falatot, a szegény nép, aki dolgozik, csak a csontot kapja És mily uzsora módra bánhatik velük a vállalkozó. De erről majd máskor. Adatokkal fogom állításomat támogatni. Uraim ! Megyei urak ! Az útlevél megszerzésének megnehezítésével, határrendőrség szaporításával, kellemesen hangzó frázisokkal, nem fogjuk a kivándorlást, megakadályozni. Tessék több gondot fordítani az adófizető polgár énjére. Ne a szigorú szabályrendelerek, rideg, kíméletlen §-aiuak alkalmazása, hanem a humanizmus legyen a megye kormányzásában a vezérelv. Iparkodjunk felismerni a kórt, a mely sorvasztja munkaképes testvéreink testét, lelkét s ha felismertük az igazi bajt, ne a receptszerű orvossággal kezeljük őket,, hanem a legközvetlenebb gyógymóddal iparkodjunk Őket lábraállitani. Ha éhes, ne illatszereket, iiauem kenyeret adjunk neki. Nópüuk a keresztény szocializmusnak hive. Nem nemzetközi ! Nem akar mások izzadmányán szerzett tőkéből, munka nél kül osztozkodni. De, mert ö is véletlenül táplálkozik az Isten igéjén kivül egyébbel is — szépen hangzó frázisokkal elcsitit.ani aieni lehet. Hallgassuk meg azokat, a szerencsétleneket, akik a mennyei örökséggel való csábitgatással küldettek a földuépe egy rémes sikoltás, melyre megremeg megkérgesedett szive és remegve tartja maga elé a legyilkolt jóbarát vérétől csepegő fegyverét, hogy védje magát az elárult menyasszony támadása elől. De ki tudj» védeni magát a kölykét féltő tigristől ? Ki tud ellentállani a párját vesztett fenevad dühének ? Ki tudná magát védeni az elárult szerelem halálos gyűlölete elöl ? Az áruló, az aráját megcsúfoló Kovács, amint látja a dühöngő leány szemében csillogó vad gyűlöletet, amint látja, hogy itt hiába a küzdelem, elveti fegyverét s rohanva menekül. De mint mikor üldöző lelkiismeret elől hasztalan menekül a bűnös, hiába futott Kovács is. Mint a vijjogó héja csapott le rá a szivét vesztett leány s ki előbb porbasujtotta a boszuálló barátot, gyáván futva esik össze a megcsalt kedves tőrdöfései alatt. Felpirkadt a hajnal s bevilágította a a rettenetes éjjeli küzdelem helyét, hol annyi elesett hős vérével pecsételte meg hazaszeretét. Az erdő szélén készen van nevelésének nehéz munkájára. Köztük élve, velük szenvedve, nem fogják azt a megszokott szóvirágot alkalmazni népünkre, hogy : »legboldogabb ember « Ezt, az általánosított frázist, csak egyes vidékekre, vagy mondjuk, községekre lehet alkalmazui. De egy kaptafára húzni valamennyit, nem lehet. A betegséget, osak ugy lehet orvosolni, ha tisztában vagyunk a kór tüneteivel. Persze, ezt nem szeretjük kutatni. Én ugy iudom, hogy a tulajdonomat képező, mondjuk egy hold földbirtokom, ugyanily nagyságban az enyém, föl a meuyorszátjig ós le a pokolig. S mégis mit kell látnom ? Van nyomorteljes községemben pár ember, ki filloxéra által kipusztított szőlejét forgatván — kőfejtőre akadt. Nem tudom melyik meggazdagodott téglagyáros feljelentésére, főbírói rendelet jött j pár szegény gazdához — ki keserveseu uieg szolgálja a kő kibányászásával annak teljes értékét, — kogy azonnal vete^seu fel térképet a kőbányáról (?) és jelentse be a főbírói hivatalhoz, mert ellenkező esetben az illető költségére a bánya (?!) be fog temettetni — hivatalból. Te szegény paraszt ! kapd le a kalapodat és ne 'égy egyebet, mint tiszteld a rörvóuyt, fizesd az adót s ha már erre uto'só váukosodat is kihúzták fejéd alól, menj, vándorolj, itt sem élned, sem halnod nem lehet ! Horváth. HIRE K. Tisztelt olvasóinknak és kedves munkatársainknak boldog; húsvéti ünnepeket kivánnnk. — A trónörökös vadászata. Az erdei szalonkák idei föl vonulása a rendkívül zord idő mialt silányul kezdődött, és emiatt az eddigi vadászatok eredménye a szokottnál jóval kisebb volt a mult éviekhez képest, Somogy-B^tzencón is, ahova f. hó 20 áu reggel Ferenc Ferdiuánd főherceg Festetics Tassilo grófhoz négyuapi vadászatra érkezett. A vadászatok — néhány órai szép időt leszámítva — hideg, szeles időkben folytak t hó 20-tól 23-ig. Őfensége azért nagy szerencsével vadászott, az első napon tíz szalonkát lőtt, az utolsó napon pedig 26 darabból 14 darabot, igy a négynapi vadászat alatt, összesen hainiinchárom darab hosszú csörüt fűzött aggatékra. Az utolsó napi vadászat eredménye reményt nyújt ahhoz, hogy a szalonka húzás napról uapra jobb lesz. már a nagy sir, mely a hősök tetemeit magába fogadja s hallatszik a bus gyászdal, mely azokat utolsó nyugvóhelyükre kiséri. Minden szem könnyekben ázik, minden ajak néma, szótalan, csak bent az erdő mélyén hangzik fel egy-egy őrjöngő sikoltás s csak egy összetört szegény édesanya borul szívszaggató sírással fia koporsójára, melybe bezárult lelkének minden boldogsága. Kondorosok napja az isaszegi diadal napján beborult örökre. Húsvét reggelére holtan találták meg a bánatában megőrült Kondoros Juditot s anyjának keserves gyászára nem tudott vigasztalást hozni a nagy diadal fölött ujjongó nemzet öröme. Néhány napig csak sirt, csak könnyezett gyermekeinek sírján, mire aztán megjött a fehérvasárnap, ő is elköltözött a boldogabb hazába, hol nincs többé bánat, nincs többé nyomorúság. Miért is kellett némelyeknek oly sokat áldozniok azért a szent szabadságért, mit oly sokan kinevetnek, kigúnyolnak és eltipornak ma is ? — A balatoni fürdőbizottság f. hó 23-án tartott gyűléséről a következőkben számolunk be : Elnök bejélenti, hogy Fiament Lajos siófoki főkert,ész a hót elején megérkezett, s az uj földtőltés parkírozásának tervezetét a költségjegyzékkel együtt be fogja terjeszteni. A parkírozáshoz szükszüksóges fák az uradalomtól fognak beszereztetni. A képviselőtestület a földtöltés elrendelése alkalmával megbízást adott a bizottságnak a vódbástya elkészíttetésére, melyre két ajánlat érkezett be. Veháp Lajos román cementtel s téglaboritással 1908 60 koronáért, Berényi Béla portlaud cementtel s téglaboritással 1875 koronáért hajlandó elkészíteni. Miután a román-cement viziépit.ósre nem alkalmas és sokkal olcsóbb is mint a portiandi, a bizottság Berényi ajánlatát fogadta el. Ezután a földtől* és költségeinek felszámolása terjesztetett elö. Kifizettetett 42.384 m 3 földért 33907-20 K. és a védbástyához szükségelt 915 m 3 kőért 6954 kor., összesen 40861 20 kor. A zenekart, illetőleg ugy határozott a bizottság, hogy ha Bizi Sándor bandáját 16 tagra kiegészíti, a szerződés vele köttessék meg, kikötvén azonbau, hogy amikor csak a Hulláin szállóban esténkint zene igényeltetik, köteles a zenekar zenét szolgáltatni. Az orvosszövétség azon kérelme, hogy hivatalos lapjában a fürdő ismertetését közöltetni ós az orvosok részére egy szobát az idéjy alatt dijtalanul átengedni szíveskedjék, a bizottság teljesíti. A balatoni szállók vízvezetéki gépezetének villamos erőre való átalakítására, miután a beérkezett költségvetést reálisnak találták, megbízást, adtak Az átalakítás költsége 1443-80 koronát tesz. Több tárgy nem lóvén, a gyűlés véget ért. — Borgazdasági tanfolyam tanítók részére. A fő dmivelé-ügyi miniszter a borgazdasági szakismeretek terjesztésére ez évben is rendeztet tanfolyamokat. Ilyen kurzus lesz Bihardiószegen, E erben, Tapolcán, Tarcalban, Ménesen ós Nagyenyeden, az ottani vincellériskolákban. Egy tanfolyam két-két hetes részben négy hétig tart. Az első részt április 29 tői május 12-ig, a másodikat október hónapban rendezik. A tanfolyamokra csak azokat, a tanítókat veszik fel, kik oly hegyi vidékeken vannak állásban. ahol a filloxéra a szőlőket kipusztította. A kurzusra felvett tanítók 120 kor. átalányt kapnak. A felvételi kérvényeket legkésőbb április hó 6-óig az illetékes tanfelügyelő utjáu, a föld mi velósügyi miniszterhez cimezve, ahhoz a vincellériskolához kell benyújtani, ah I a kurzust kiki hallgatni akarja — Mult számunkban ez iskolaszéki gyűlésről közölt tudósításunkban azt irtuk, hogy az iskolaszóki tagok között a személyeskedéstől sem egészen ment vita volt. Miután ezt sokan tévesen értelmezve belőle olv következtetéseket vontak le, mintha ez az iskolaszóki tagok eddigi békés együttműködésére káros befolyást gyakorolt, volua, készséggel kijelentjük, hogy erre nem gondoltunk s nem is hisszük, hogy ez valaha bekövetkezzék. — Halálozás. A veszprémi egyházmegye egy munkás s szép készültségü tagját ragadta el a halál. Melhárd Gyula attalai plébános, igal egyházkerületi esperes márc. 22 ón életének 56 ik, áldozárságának 32-ik évében meghalt Attalán. A boldogult a történet tudomány művelése terén kifejtett munkásságával érdemes nevet vivőit ki magának. Nyugodjék békében. — Hajójárat. A Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság f. hó március 24töl kezdve április 30-ig bezárólag Boglár ós Révfülöp között a köv. hajójáratot, tartja fenn : Boglárról indul 12 1 5-pkor és este = SALY A TOR-SÖR CSAP0LÁS= HUSTÉT VASÁKNAP és HÉTFŐN a I lIJiNÍGÁllI A és AMAZON szállodák éttermében.
