Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-17 / 11. szám

1907. március 17. 3 Az egyesült körök által rendezett nópüunepély esie fel 7 órakor kezdődőit. Az ünnepély kezdetét mozsárlövések jelezték. Az egyesületek az Amazon előtt gyülekeztek, honiét fáklyád-menetben zeneszóval vinul'ak a Hungária szálló elé. A menetben több ezer főre menő kÖKŐuseg vett ré-zt. Amerre a menet elvonult, az ablakokat kivilágították. Néhány hazafias kereskedő kirakatában gy önyőrü t.rausparent volt látható. Az ünnepélyt az Iparosok Dalköre nyitotta meg, a himnusz eléneklésével. Majd Reichenbach Béla szaval'a el uagy lft.ással Váramnak »Peiőfi a Hortobágy on« cimü köbemenyét. Az ünnepi beszédet Göncy Ede főgy mnasiumi lauár tartoita. A mély hazafias éizésiől áthatott magas szárnyalású beszédei fokozódó érdeklődéssel és tetszéssel hallgatt- kö-önseg s végül percekig éljenezte Gőncy tanárt. Ez u'án Török Ferenc szavalta el tűzzel Petőfi • Nemzeti da!át«. U'ána a Djkör énekelte ugyanez'. Mfjd Lőwy Pál Ábrányi Emilnek »Március 15« cimü költeményét szavalta lelkesen. Az ünnepélyt a Dalkör által előadott >Szabadságdal« zárta be, mely után a közönség a Kossuth-nóia hangjai melleit oszo'ni kezdett. Este 8 órakor társasvacsora volt a Hungária szállóban, melyen 54 en vettek részt. A társasvacsorán Batthyány József országgyűlési képviselő is resztvett. A résztvevők keves szama dacára a hangulat igen lelkes volt. Felkőszf ntökben sem volt hiány. Az elsői Schwarc Z-igmond dr. mondta a képviselőre, utana B-ck Sándor a k-pviselő nejét köszöntötte fel. Batthyány József gróf válasza után B-tger Kátoly felolvasta a keszthelyi függetlenségi párt elnökének, D-rvaiics Imrének Fiúméból érkezett l«öv sürgönyét : Gróf Batthyány József urnák OIBZ. képviselő Keszthely Üdvözlőm a március idusát ünneplő lelkes nagy negyvennyolcasokat. Isten áldása legyen bőséggel árasztva a képviselőn és kerületén. Dervurics. Többek indítványára Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert a köv. sürgöny ben üdvözölték. Nagyméltóságú Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter urnák, mint a függetlenségi párt elnökének Budapest. Március idusát szeretett, képviselőnkkel gróf Batthyány Józseffel együ

11 ünnepelve, üdvözöljük Nagyméltósügodat., mint a függetlenségi eszmék letéteményesét. A keszthelyi egyesült hazafias körök. Vacsora után még hos zu ideig együtt, maradt, a társaság, miközben jó magyar szokás szeriut dikció, dikciót ért. Szent Imre herseg születé&éijek 900 éves évfordulója. Kegyeletes terv és üdvös mozgalom indult meg a magyar kath. ifjúság körében. Honalapító első szt. királyunk, szt. Istvánnak fia, a liliomtiszta Imre herceg születésének 900 éves évfordulóját a folyó évben nemzeti közadakozásból fogadalmi templommal akarja megörökiteni. E végből a budapesti SzentIm.e kör templomépitö bizottságot alakított, mely országos bizottsággá egészíttetik ki. A magas püspöki kar az ifjúság e mozgalmát, élén a bíboros hercegprímás úrral, helyeslőleg tudomásul vette s azt támogatni fogja. Minden egyházmegyében, minden esperesi kerületben, városban, községben helyi bizottság fog alakulni, hogy a szép terv megvalósuljon. E bizottság föladata lesz a kegyeletes célra gyűjtés rendezése és irányítása. Az eszme szép s méltó a lelkes ifjúsághoz, de méltó arra is, hogy a kath. közönség legmelegebb támogatásában részesüljön. Es mi ismerve vármegyénk és városunk közönségét, hisszük, hogy ez az üdvös mozgalom nem marad csupán az iskolák szük falai között, hanem közönségünk osztatlan lelkes támogatásban is részesiti a nemzet virágának nemes buzgalmát. Megyés püspökünk Onagyméltósága olyképpen intézkedett, hogy Veszprém székhellyel egy központi, majd járásonként és városonként helyi gyüjtöbizottság alakuljon a kath. társadalom és a lelkes hölgyközönség belevonásával. Ha városunkban már megalakult. vagy még meg fog alalculni e bizottság, működését — tekintettel a szép célra— közönségünk ügyeimébe és meleg pártfogasába előre is ajánljuk. E tárgyi a különben még viszszatérü.ik, lapunkat pedig a*; ügy szolgálatára készséggel fölajánljuk. Ismeretterjesztő előadások a főgimnáziumban. Folyó hó 9-én Vutskits György főgimnáziumi tanár tat tóit szabad lőadást a háziállatokról, az embernek négylábú rabszolgáitól. Valóban érdekes és meggyőző előadását azzal kezdte meg, hogy ő egy általánosan fogadott elv ellen akar némileg állást foglalni. Iskoláinkat, nevelési rendszerünket ugyanis az a nézet hatja át, hogy a kis gyetmekkel idegen országokat, távoli világrészeket ismertetünk meg akkor,mikor még a saját hazájának fogalmát sem érti meg. Idegen világok állatait, növényeit és csodáit mutogatjuk a fejletlen gy ermeknek, mikor még a közvetlen környezetében élő háziállatainkat sem ismeri. Epen azért, hogy ezen felfogáss-al szemben némileg állást foglaljon, előadásának tárgyául az embernek munkatársait, keoyéikeresőit és néma rabszolgáit választotta. De máskülönben is érdemes foglalkozni háziállatainkkal. Ezeket ugyanis az ember neveli, tanitja, gondozza, tehát ha a tanító, a nevelő jól bánik négylábú tanitványával, az engedelmes és hűszolgája lesz az embernek, mig ellenkezőleg, a rossz bánásmód mellett ezen segitő 'áisaink is, ha nem is ellenségeinkké, de gyűlölőinkké válnak Megemlékezik háziállataink eredetéről, őseiről és azon fáradságos és nehéz, századokra terjedő munkáról, amibe mai háziállataink vad őseinek megszelídítése került Majd áttért a hozzánk legközelebb élő két 1 láziállatnak, a kutyának és a macskának ismertetésére. Megemlítette a kutya őseit, melyek tői a mi leghűbb követőnknek annyiféle faja leszármazott. Leirta annak szokásait, tanulékonyságát, hűségét, életmódját és betegségeit, valamint a betegségek — de különösen a veszettség ismeitető jeleit ós némely bajainak orvosló szerét. Különösen kiemelte azonban a tisztaságot, mely minden körülmények között a legfőbb feltétele az ember leghűbb barátja jólétének. Elénk állitotta azután a másik, úgyszólván sok helyütt nélkülözhetlen háziállatot, a macskát. Jifzt — úgymond — a kutya teljes ellentétének tartják, ugy anynyira, hogy a példabeszéd is ajkára vette a kutya-macska barátságot, kutyahűséget, macskahűtlenséget és álnokságot stb. Igaz, hogy vannak nagy elleni étek a két állat között, de ez már természetükben gyökerezik. Mig a kutyát a tanulékonyság példányképének, a hűség eszményének tartjuk, addig a macskáról — elismerjük, hogy okos — de csak álnokságra és hűtlenségre. Pedig ha a macskával foglalkoznánk auynyit, mint kutyáinkkal, bizony ára az is hűbb és rabszolgánk lenne. De mivel vele úgyszólván alig érintkezünk, ő is megtartja függeilényégét s csak annyira áll az ember szolgálatába, amennyire neki az jól esik. Leírja azután a macska szokásait, tanulékonyságát, találékonyságát és nevelési módszerét, mellyel fiait a táplálék, illetve zsákmány megszerzésére ösztönzi, tanitja. Felemlíti különös tisztaságát és betegségeit, valamint ezek orvosságait is Előadását, mely igazán a kiváló termószetismerö nagy tudását és alapos megfigyelését árulja el, támogatta a leghíresebb természettudósok véleményével ós amellett, hogy tárgya komoly — nem ritkán nevettette meg a hallgatóságot érdekes hasonlataival és mondásaival. A hallgatóság a felolvasás után zajosan éljenezte Vutskits dr. tanárt, ki folyó I hó 16 un tovább folytatta a háziállatokról szóló nigyéidekü előadását. Erről azonban bővebben csak a jövő héten adhatunk számot. Krónika. Március idusát, a magyar szabadság hajualhasa-ásárak ünnepét ülte az egész ország. Gyújtó szónoklatok, lelkesítő dalok hangzottak mindenfelé. A lobogó fáklyák világánál zúgva, harsogva hangzott a . »Kossuth Lajos azt üzente.« Lángoló lelkesedéssel tele költemények hallásá'ól lázasabban dobbant a szivünk néhány pillanatra — s aztán lelohadt, a lelkesedés szalmaláugja, borizű hangok recsegnek a >Hymnusz« és >Szózat« akkordjaiba s pimasz u'cakölykek sívalkodásába fulad a hazafiúi lelkesedés. Azok, kik jobb érzésüket megőrizve nem nézhetik az utcák szabadság után vágyó népének tombolását, elvonulnak, hogy áiismételjék újra azokat a lelkes szavakat miket, már oly sokszor hallottak és mindannyiszor hiába. Mikor vége a hazafias bankettoknak, már nincs többé lelkesedés, nincs többé igazán dobogó szív ; a pezsgő durrogás elfojt mindent. Ez a mi ünnepünk március idusán. Vajon nem volna-e üdvösebb, szentebb az ünnepünk, ha a sok szóbeszéd helyett igazán tennénk is valamit ? Nem volna-e ünnepünk fenségesebb, ha a március idusán tartott bankettokon elszórt pénzt, igazán hazafias célokra adnánk ? A március idusán elfogyasztott pezsgők árán 58 év óta kitűnően felszerelhettük volna a magyar hadsereget. * * * Még az idő is mintha megunta volna az örökös egyformaságot. Minek következzék tél, tavasz, nyár, ősz a maga sorrendjében egymásután ? Fordul egyei az idő kereke visszafelé s a legmosolygóbbau — de dideregve — világító napsugarak mellett, egyre hulldogál még március idusán is a hó A Balaton — ha a süvöltő északi szél itt-ott megszaggatta is jégpáncélát — még mindig nem enged s a csalitokban a fakadó természet első hírnökei helyet' még mindig jég ós dérvirágok nyilanak. Nmcs még kikelet, nincs még ujraébredés. Napnap után hiába óhajtjuk, hasztalan várjuk