Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-17 / 7. szám

XI. évfolyam. Keszthely, 1907. február 17. 7. szám. Politikai hetilap. M E G J E LENI K H E T E N K I N T E GYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG E S KIADÓHIVATAL, t volt gaid, tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbizásoka és reklamációkat, a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. Egész évre . . ... 11) kor. — fi. Fél évre... . . 5 „ — ,, Negyeit évre ..... 'I ,, 5ü , Egyes szám ára Vu Nyllttér petltsora alku szerint. Helyes uton. (*) A tárgyalás alatt álló mun­kásbiztositási törvényjavaslattal a kormány korszakos szociálpolitikai munkásság útjára lépett. Az egész nemzet helyeslése kiséri ebben. Mert a kötelező munkásbiztositás és a többi beígért szociális javaslatok hi­vatva lesznek arra, hogy a munka­adó és munkás közt mindinkább ki­élesedő ellentéteket elsimítsák s az izgatásból uraskodó nemzetközi pro­letárok aknamunkáját megsemmi­sítve, vagy legalább megnehezítve, a társadalom feldúlt békéjét biztosít­sák. Ha az ipari és gyári munkás s a földmives munkásság megélnetése, tisztes lakása, betegség, baleset, rok­kantság, vagy az aggkor tehetetlen­sége és nyomora ellen biztosítva lesz, ugyan mihez fordulnak az izgatók? A kivándorlásra csábítók ? Az a szervezet pedig, melyet a javaslat a, munkásbiztositásnak ígér, biztosíték arra, hogy a cél, melyet tendál, teljes méitékben el is ér­hető. Hozzá nemtelen eszközökkel nyúlni nem lehet. Útját állja ennek az egységes ós központosított szervezet. Szükség is van erre, mert az eddigi hiányos szervekkel operáló úgynevezett be­tegsegélyző pénztárak valóságos me­legágyai voltak nem egy helyütt — a korrupciónak, annak, mely a le­tűnt rendszer alatt közéletünk csak Ugyan kevés intézményét kímélte meg a romlás, a visszaélés káros le­helletét ől. — Botrányszámra menők Ernszt dr. néppárti képviselő némely pénztár operációjáról elmondott le­leplezései. Hiaba, a kormány tevékenysé­gét megbénítani akaró budápesti maffia minden akciója : a baksis, a kéz kezet mos és el t usolás rendsze­rének befellegzett. Ezt meghagyjuk a maffiának. A közjót szolgáló in­tézmények ném""Teszfrék többé az eg}éni önzés alkalmatosságai. Ám, mikor örömmel köszöntjük 1 a kormányt, a szociális alkotások terén, ne feledjük el, hogy azokra ( nálunk is, más államokban is a li­i beralizmusban hivalkodó áramlatok zaja közt is az egyház sziklájáról ad­ták meg az impulzust. Utalunkboldo­gult XIII. Leónak a munkáskérdés­sel foglalkozó, igaz emberszeretettől áthatott magasztos körleveleire.Hogy az államok ráléptek a munkás nep, a, kis eksziztenciák érdekeit védő, jólétét előmozdító szociális munka terére, ebben nagy rész illeti meg az Egyházat, mely mindenkor szószólója voit a gyöngeknek az erősekkel, a kizsákmányoltaknak a kizsákmányo­lók kai szemben. Mit sem változtat e tényen az, hogy egyik állam törvényhozásaiban előbb, a másikéban utóbb talált visz­hangra a méltányosságra és ember­szeretetre intő szózat Péter sziklá­járól ! Míg hazánk törvényhozása szabadelvű jelszavak szuggesztív ha­tása alatt állott, süket fülekre talált a jóra intő szo. A viszonyok változtak s íme nyitva áll a parlament a szociális alkotások előtt s Kossuth Ígérete szerint egymásután vonulnak be oda a társadalom el fe! ej tetteit "védő és erősítő törvényjavaslatok. Meddő vitatkozások és szőrszál­hasogató közjogi szónokiások után jól esik látnunk parlamentünket és kormányunkat a gyümölcsöző munka terén ! Mert nemzeti megerősödé­A B A LA 10 N V IliÉK T 4,110 A JA. Utolsó találkozás. Éjfél van. Tompa kongassál hangzik át az óiaütés hangja a nyugalomba tért nagyváros fölött; egy, kettő . . . tizen­kettő. Egy pillánálra megszűnik odakint a siré szél sikongása, amig a lelkek órájá­nak ütése elkondul és azután ujult erővel kezdi ra szomorú nótáját a tomboló vihar. Szüntelenül rázza a recsegő ablakokat a zugó orkán s egyre hallatszik a fagyos eső szomorú csattogása rajtuk. A szél "sikongására felveti homályo­suló szemeit a. nagybeteg festő, Karády Forenc ós a libegő-lobogó éjjeli mécs ha­lavány fényénél ideaenül jártatja meg te­kintetét elhagyott szobájában. Mintha ke­resne valakit. A csak alig pislogó mécs gyenge világánál azonban hiába keres ku­tató tekintetével, nincs senki, ki a kín­lódó óhaját teljesíthetné. Csak a fekvő- 1 helye körül levő tárgyak sötét árnyéka futkos a falakon ide-oda, mint bujdosó szellem Ziháló mellét halk sóhaj emeli, fá­radtan húzza végig izzadt homlokán elsár­gul' kezét, és szemei lezárulnak újra. Halkan kinyilik az ajtó ós zajtalan léptekkel lép be egy magas a ak, az ápoló apáca. Körülnéz az elhagyott, iide« szobá­ban s aztán lábujhegyen a mélyen alvó beteghez lép. Szelíd arca azonban hirte­len megváltozik. Boldog megelégedettsé­get sugárzó szemeiből egyszerre valami lobogó tüz világol s ajkán akaratlanul ki­szalad egy elfojtott, gyenge sikoltás és odaomlik a beteg ágya mellé, tir, zokog sokáig, keservesen. Mikor azután mái­enyhült fájdalma, mikor már nem érezte vergődő szivének sorvasztó kinját, annyira, letörölte könnyeit s odaült a beteg fejé­hez Fehér kezével elsimitja a homlokára összecsapzott haját a betegnek s azután nézi néz', mintha nem tudna betelni annak látásával. — így kell hát viszontlátnom téged — sóhajt fel kes jrüen — ki életemnek el­veszett boldogsága, üdvössége voltál! Ide jutottál azon a csillogó pályán, melyet az én kezem jelölt ki számodra. Itt vagy nicst egyedül, elhagyatva, sziv és szeretet nélkül, mig az, ki fényes, de szomorú sor­sod szerzője volt, hasztalanul keres eny­hületet az imádságban. Ah ! ha mégegy­szer megcsókolhatnálak, mint régen, ott a mandulafa árnyékában, mikor szivünket még nem lakta a kétség, mikor szerelmet lehelt a balzsamos illatú májusi este ! Es amint nézi a beteget, feje mind lejebb hajlik, puha kezével megragadja annak lázban égő jobbját s a következő pillanat­ban ott ég a beteg ajkán az ápoló édes, tüzes csókja. Es ime megélénkül a haldokló beteg fakó arca, vértelen ajakár enyhe mosoly futja át és üvegesedő szemeit bágyadtan emeli a föléje hajló alakra. Sirolin EmeH u étrifjat éa a testsúlyt, megaida­teti a köh&gést, Táladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, turulok, szamár­köhögés, skrofjlozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti cnomaffolátt. V. HatTmauB-La Reche A Co. Basel (Srájc). „Roehe" Kaptató orrod rendeletre a eyófrszertárak­ban. — Ara üvageolaat 4.— korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom