Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-17 / 7. szám

XI. évfolyam. Keszthely, 1907. február 17. 7. szám. Politikai hetilap. M E G J E LENI K H E T E N K I N T E GYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG E S KIADÓHIVATAL, t volt gaid, tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbizásoka és reklamációkat, a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. Egész évre . . ... 11) kor. — fi. Fél évre... . . 5 „ — ,, Negyeit évre ..... 'I ,, 5ü , Egyes szám ára Vu Nyllttér petltsora alku szerint. Helyes uton. (*) A tárgyalás alatt álló munkásbiztositási törvényjavaslattal a kormány korszakos szociálpolitikai munkásság útjára lépett. Az egész nemzet helyeslése kiséri ebben. Mert a kötelező munkásbiztositás és a többi beígért szociális javaslatok hivatva lesznek arra, hogy a munkaadó és munkás közt mindinkább kiélesedő ellentéteket elsimítsák s az izgatásból uraskodó nemzetközi proletárok aknamunkáját megsemmisítve, vagy legalább megnehezítve, a társadalom feldúlt békéjét biztosítsák. Ha az ipari és gyári munkás s a földmives munkásság megélnetése, tisztes lakása, betegség, baleset, rokkantság, vagy az aggkor tehetetlensége és nyomora ellen biztosítva lesz, ugyan mihez fordulnak az izgatók? A kivándorlásra csábítók ? Az a szervezet pedig, melyet a javaslat a, munkásbiztositásnak ígér, biztosíték arra, hogy a cél, melyet tendál, teljes méitékben el is érhető. Hozzá nemtelen eszközökkel nyúlni nem lehet. Útját állja ennek az egységes ós központosított szervezet. Szükség is van erre, mert az eddigi hiányos szervekkel operáló úgynevezett betegsegélyző pénztárak valóságos melegágyai voltak nem egy helyütt — a korrupciónak, annak, mely a letűnt rendszer alatt közéletünk csak Ugyan kevés intézményét kímélte meg a romlás, a visszaélés káros lehelletét ől. — Botrányszámra menők Ernszt dr. néppárti képviselő némely pénztár operációjáról elmondott leleplezései. Hiaba, a kormány tevékenységét megbénítani akaró budápesti maffia minden akciója : a baksis, a kéz kezet mos és el t usolás rendszerének befellegzett. Ezt meghagyjuk a maffiának. A közjót szolgáló intézmények ném""Teszfrék többé az eg}éni önzés alkalmatosságai. Ám, mikor örömmel köszöntjük 1 a kormányt, a szociális alkotások terén, ne feledjük el, hogy azokra ( nálunk is, más államokban is a lii beralizmusban hivalkodó áramlatok zaja közt is az egyház sziklájáról adták meg az impulzust. Utalunkboldogult XIII. Leónak a munkáskérdéssel foglalkozó, igaz emberszeretettől áthatott magasztos körleveleire.Hogy az államok ráléptek a munkás nep, a, kis eksziztenciák érdekeit védő, jólétét előmozdító szociális munka terére, ebben nagy rész illeti meg az Egyházat, mely mindenkor szószólója voit a gyöngeknek az erősekkel, a kizsákmányoltaknak a kizsákmányolók kai szemben. Mit sem változtat e tényen az, hogy egyik állam törvényhozásaiban előbb, a másikéban utóbb talált viszhangra a méltányosságra és emberszeretetre intő szózat Péter sziklájáról ! Míg hazánk törvényhozása szabadelvű jelszavak szuggesztív hatása alatt állott, süket fülekre talált a jóra intő szo. A viszonyok változtak s íme nyitva áll a parlament a szociális alkotások előtt s Kossuth Ígérete szerint egymásután vonulnak be oda a társadalom el fe! ej tetteit "védő és erősítő törvényjavaslatok. Meddő vitatkozások és szőrszálhasogató közjogi szónokiások után jól esik látnunk parlamentünket és kormányunkat a gyümölcsöző munka terén ! Mert nemzeti megerősödéA B A LA 10 N V IliÉK T 4,110 A JA. Utolsó találkozás. Éjfél van. Tompa kongassál hangzik át az óiaütés hangja a nyugalomba tért nagyváros fölött; egy, kettő . . . tizenkettő. Egy pillánálra megszűnik odakint a siré szél sikongása, amig a lelkek órájának ütése elkondul és azután ujult erővel kezdi ra szomorú nótáját a tomboló vihar. Szüntelenül rázza a recsegő ablakokat a zugó orkán s egyre hallatszik a fagyos eső szomorú csattogása rajtuk. A szél "sikongására felveti homályosuló szemeit a. nagybeteg festő, Karády Forenc ós a libegő-lobogó éjjeli mécs halavány fényénél ideaenül jártatja meg tekintetét elhagyott szobájában. Mintha keresne valakit. A csak alig pislogó mécs gyenge világánál azonban hiába keres kutató tekintetével, nincs senki, ki a kínlódó óhaját teljesíthetné. Csak a fekvő- 1 helye körül levő tárgyak sötét árnyéka futkos a falakon ide-oda, mint bujdosó szellem Ziháló mellét halk sóhaj emeli, fáradtan húzza végig izzadt homlokán elsárgul' kezét, és szemei lezárulnak újra. Halkan kinyilik az ajtó ós zajtalan léptekkel lép be egy magas a ak, az ápoló apáca. Körülnéz az elhagyott, iide« szobában s aztán lábujhegyen a mélyen alvó beteghez lép. Szelíd arca azonban hirtelen megváltozik. Boldog megelégedettséget sugárzó szemeiből egyszerre valami lobogó tüz világol s ajkán akaratlanul kiszalad egy elfojtott, gyenge sikoltás és odaomlik a beteg ágya mellé, tir, zokog sokáig, keservesen. Mikor azután máienyhült fájdalma, mikor már nem érezte vergődő szivének sorvasztó kinját, annyira, letörölte könnyeit s odaült a beteg fejéhez Fehér kezével elsimitja a homlokára összecsapzott haját a betegnek s azután nézi néz', mintha nem tudna betelni annak látásával. — így kell hát viszontlátnom téged — sóhajt fel kes jrüen — ki életemnek elveszett boldogsága, üdvössége voltál! Ide jutottál azon a csillogó pályán, melyet az én kezem jelölt ki számodra. Itt vagy nicst egyedül, elhagyatva, sziv és szeretet nélkül, mig az, ki fényes, de szomorú sorsod szerzője volt, hasztalanul keres enyhületet az imádságban. Ah ! ha mégegyszer megcsókolhatnálak, mint régen, ott a mandulafa árnyékában, mikor szivünket még nem lakta a kétség, mikor szerelmet lehelt a balzsamos illatú májusi este ! Es amint nézi a beteget, feje mind lejebb hajlik, puha kezével megragadja annak lázban égő jobbját s a következő pillanatban ott ég a beteg ajkán az ápoló édes, tüzes csókja. Es ime megélénkül a haldokló beteg fakó arca, vértelen ajakár enyhe mosoly futja át és üvegesedő szemeit bágyadtan emeli a föléje hajló alakra. Sirolin EmeH u étrifjat éa a testsúlyt, megaidateti a köh&gést, Táladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, turulok, szamárköhögés, skrofjlozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti cnomaffolátt. V. HatTmauB-La Reche A Co. Basel (Srájc). „Roehe" Kaptató orrod rendeletre a eyófrszertárakban. — Ara üvageolaat 4.— korona