Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-27 / 4. szám

i93 7. január 27 BALATONVIDÉK 5. az eget borító szürke fellegekből újból meg­eredt a hó A Balaton jege a nagy hideg­ben megerősödött annyira, hogy a már abbahagyott halászatot, a hét közepén is­mét megkezdték. Megnyíltak a korcsolya­pályák is, a jégjport kedvelőinek nagy örö­mére A hét leghidegebb napja hétfő ós kedd volt, mikor a hőmérő a reggeli érák­ban — 18° C. mutatott. — Helyettesítés. Kont.or László picsa' r. kath. kántortanító betegségi miatt, bi­zonytalan időre szabadsági/Itatott. Helj'et­tesitésével Kozma Imre odavaló osztályta­nító bízatott, meg. — Előmunkálati engedély. A kereske­delemügyi m. kir. mtnister mn.lt évi május hó 23 án 85970. sz. a. Rechnitzer BMa pá­pai lakosnak a nmgy. kir. államvasutak P«ipa állomásától kiágazólag, Bjrsosnyör, Két torn) lilák, Derecske, Dáka, Salamon, Pölöske, Noszlop, Nagybogdány, Oroszi és Borszörc ök községek határain át a m. kir. államvasutak devecseri állomásáig és innen folj'tatólag Bodorfa, Hany, Káp'alanfa, Gyepükaján és Ctabrendek községek hatá­ráu át a d. t. h. é. vasutak Ukk állomá­sáig vezetendő szabványos nyomtávú gőz, vagy motoros üzemű helyiérdekű vasút vo­nalra az előmunkálati engedélyt, egy évre megadta és ezen előmunkálati engedélj' ér­vényét f. é, uovetnber 13 án 79653. sz. a. Csabreudek községtől a d. t. h. é vasút Sümeg állomásáig vezetendő vonal részére is kiterjesztette. — Vásártartási engedmény. A keres­kedelemügyi miniszter megengedte, hogy Zilaszentgróth községben a febr. 3 ára esö országos vásár ez évben kivételesen febr. hó 4-én, a julius 13 ára eső vásár julius 15-én, a szept. l-ére esö vásár pedig szept. 4 én tartissék meg. — Követendő példa. A magyar Védő­egyesü'et -üinegi fiókja ugyancsak sok­szor ad magáról életjelt. A héten a kö­vetkező felhívást, bocsájtotta ki : Magyarok! Véreink! Ne vásároljatok: Brünni posztót, Schicht-Szarvas- és Ku'cs-szappynt, Union gyújtót, Milly- és Napfény-gyertyát, Lie­íingi sört, Regédéi sav. vizet, Lunderbur­gi cukrot, Hardtniuth irónt, Kuhn féle tollat, Osillagjegyü irópapirl! Mert ezek osztrák cikkek! Minden fi'lér, ame'y a kül­fö dre vándorol, a magyar népet szegényi­ti. Ajánljuk e sorok megszivlelését közön­ségünk figyelmébe. — Körjegyzőválasztás. Az ujounan alakult felsőrajki köijegyzőségre folyó hó 25-én ejtették meg a választást. A felső­rajki és pötrétei elöljáróság egyhangúlag Vuk János oki jegyzőt, választót'a meg. u.j jegyző febr. l5 ón kezdi meg műkö­dését. — Felhívás a méhésztársakhor a fo­lyó évi augusztus hó 25-től szeptember hó l éig Pécsett rendezendő kiállításon tör­ténő rósztvevésre. Mélyei, tisztelt méhész­társak! A Dunántúl metropolisa a vén Mecsek büszkesége: Pécs, folyó évben mé­hészeti kiáilí ást s lehetőleg kongresszussal kapcsolatos országos kiállítást rendez. Ma­napság már nincs ember, aki fel ne ismerné h kiállítások nagy erkölcsi, valamint anya­gi luszuát a nemzeti élet előbbvitelére, a faji és egyéni munkásság, szorgalom, ne­mes ambitió s versenyképesség megisme­résére irányuló befolyásukat. Az ipar és ke­reskedelem fejlesztésére s fejlődésére, sőt a mezőgazdasági élet intenzivebbé tételére s a tapasztalatok kibővítésére ezek az egye­düli lépcsők. Lépjünk mi is kedves mé­hésztársaim e lépcsőkre! Mutassuk meg, hogy az okszerű méhészkedés az ezredé­ves s a szegedi kiállítás óta sem fejlődött retrográd módon, hanem az azokon szer­zett, tapasztalatokat javunkra értékesítve kiállja a versenyt a külföld bármely mé hészkedésével. Cseréljük ki gondolatainkat! Közöljük egymással tapasztalatainkat, hogy ezeket kölcsönösen értékesítve felhasznál­hassuk ugy a saját, magunk, valamint em­bertársaink, a szegény földmivelő nép javára is! Ne fukarkodjunk kincseinkkel, hozzuk el azokat, minél számosabban, hogy legyenek ezek hirdetői a magyar tudo­mányszeretet!) ek, szorgalomnak s dicsőség- | nek! Legyen a méhészet, nemzeti büszke­ségünk. A kiállítás terjed : élőméhekre méhkaptárokra, kasok, mézpergetők, mé­hészeti s-'góieszközök, mülépek, viasz, fo­lj'ós és lépesmézek, mózsütemények, méz­borok, mézlikörök, nnrmeládok, mézecetek, egyszóval mindenféle méz ós viasz termé­kekre, a méhészeti irodalom termékeire stb. MóhesmodeHek és fényképek is szívesen fogadtatnak. Bejelentések 1907 évi május ' hó 1-éig közvet,len a kiállítás igazgatósá­gához vagy alulírotthoz iutézeudők. Gerde 1907 január 22, Méhésztársi üdvözlettel; Szentkirályi Ede a méhóizeii csoport el nöke. — Agyonlőtte az öccsét Halálos ki­menetelű szerencsétlenség történt Festetics Tassilo gróf Tarauy mellett fekvő C-iászár­tó pusztáján. Az uradalom egyik erdőié­nek, G-lencsór Józsefnek hasonnevű 15 éves fia; apjának vadászfegyverével a náluk látogatóban volt unokaöccsét, a 4 éves Varga Józsefet agyonlőtte. Gelencsér Jó­zsef játszadozni kezdett a fegyverrel, amely egyszerre csak elsült a kezében. A követ­kező p'llauatban a kis Varga József hol­tan esett össze. A megrémült Geleuciór Józef tette után elmenekült, az erdőben bolyongott, aztán a berzencei c-ieudörörsöu Önként jelentkezett. A nagyatádi járásbí­róság a viz<gálatot megindította. — Régi haragosok Torma Vince ós Torma Józef felsŐzsidi lakósok nem szok­tak felejteui Szimárton József szintén felsŐzsidi lakós ezen tulajdonságukért nyögte vagy négy hétig az ágyat. — Ré­gebben történt, már, hogy Szimárton valami miatt, följelentette akt Torma testvért; ezeket meg is büntették. E'.időtől el volt, • határozva Szi'Jiárton sorsa. Mull, év októ­ber hó 29 én estefelé a szőlőhegyen csípték meg a magánosan haladó Szimártont ós azt úgy elverték, hogy a kir. ügyészség sú'yos tes'i sértés bűntettéért vádolta meg , őket. A törvényszéki Ítélet agyanként, 7 liavi börtönt szabott ki a boszuálló test­vérekre. — Bizalom semmiben sem kell annyi, mint szölőoltváuy rok beszerzésénél. Lel­kiismeretesen ós szakértelemmel kezelt oltványok minden szőlőbirtokos részére valóságos főnyeremények, míg meg nem bizható oltványok a várva-várt eredményt nemcsak, hogy meg nem hozzák, de fára­dozásunkat és munkánkat értéktelenitik. A legmesszebb menő bizalmat érdemli meg a kitüuő szakértelemmel és pedáns lelkiisme­retességgel kezelt , M lleniumtelep" Nagy­ősz Torontál megye, mely műmellékletek­kel diszitett magyar vagy német, vagy ro­mán vagy szerb nyelvű föirjegyzékét kí­vánatra ingyen és bérmentve küldi. Kedvezmény kereskedőknek és iparosoknak. Mindazon keres­kedők és iparosok hirdetését — f kik lapunkra egy évre előfizetnek — h h von kint kétszer dijtalanul közöljük hirdetési rovatunkban. Balatonmelléki levelek ... Te^éníetös Szörl^esztö ! Hát, a mint már a múltkor lebeszé­tem, vissza küttem aztotat a ruihránus ka­lendárgyomot. A Kati jányom átalló!ta e vünyi, mert aszondi fél az uraktu. Szinték a Böske is meggyőződtetett ; aszungya nem tanácsos illen déványos leányzót a városba küdenyi, mert hát ki mi fenye, egymás, többféle. Inkább a sütést, hatta a gyü hétre. A Divi Bari néni ángyomtu kért ikább egy könyeret kűcsön Mer' hát nálunk uem ugy van ám, mint a városi népnó', mer' hát mi kü segéllük egymást a szüksógbü. Szinték abbu vüttem tegnap a högyre is, e kis kobászt csíptem hozzájo Löfejtöttem a kis boromat, a kit a gyég hagyot, kögyelombü. Hogy a kóbász kévánto-e ollan kutyávu az itókát, vagy pejig én, azt az asszonj'nak se tuttam meg­inondanyi. E' kicsit, békapaszkottam, de nem — megtisztölöm — sörcés módra. A Böskénk e' tikot őt vacsoráló, osztég a le­vébe csipködöttet vetőt,t. Hát nem lölie­tőit rá szónyi Sziutég meg is reterátom, mint a jegyző ur szoktya mondanyi. Hát má a vacsoráná megboszéntott a Böske. Aszongya : hát, először ögyünk, oszt, az­tán ver mfíg kend ? Mer' hát ehö vót szok­tatva a szögény pára. Még fóialok YÓtuulc mindöu este e'pány váztam. Mer' hát — mógtisztölöm a teens Szörkeszlö urat — ugy is tugygya, hogy az asszonyi nemzet­nek a verés ollan, mint, teszem fő a párás jószágnak a sózás. Mondok mosnia' nem bántolak, mer' hogy ráuntam. Ü csak féckolódott, mint a kotylót.ik. . . Nem taláta helót. . . No mon­dok cigoruao, agyátok ide a sterázso bo­tomat, meg esseg a szűrömet, hadd meny­nyek a hivatalom után, akire főeskü'tem. A Böske csak tovább kotródott, a Gyu­lám peig, aki má három éve kiinut az os­kolábu, ögyet ásót,ott oszt aszongya : én uem löszök még a farancia királnok se semmit, mer' hogy én trájkolok. Trájkósz ? mondok. No erre a szóra ugy dobtam meg a körösztös isterázsó bo­tomé az egyik ódalát, hogy a másik is megkékütt tüle. Éhén gézengúz frátergya az apádnak! Mondok te is azt a sivindlert hógattad, aki a mut, vasárnap a kocsma előtt perdíkátt. A' monta, hogy nem kü dógozuyi, mer' hogy főosztík az nagy urak szekszióját. Hát, mondok fölosztik ám a zöreg anyuk tórgyét Hát ón saját tülüleg nem hallot­tam, mer' hogy aluttam jelönleg. S'örön­csíje is esö't ejér aunak az ur forma bi­géének, mer' ha éccakának idején lázétya a népet — mivelhogy écaaka neköm szin­ték ollan hatalmam van, mint esseg a szó­gabiróuak — hát maj' én a sterázsó bo­tomé elparágráfősutaui vóna. Aszongya a Katim, ki sziutég hógatta, hogy ollan ci­pelő, mög buayogó vót rajta, mint az ura­ságokon szok lenyuyi. Hanem a kalapt.ya — tisztesség n *m esik szólván — ollan forma vót, miut egy szöinérem-edény. Hát csak e boszankottam egész éc­caka a mestör ur szórna kaza'a tűjébe. Oszt mikó a mestör hajnóra harangozott, szépön haza ballagtam. Má messzirü lát­tam, hogy a zestállóöa világ van. Mikó bényitottam, hát látom, hogy a' zéu Gyura fiam főhagyott má a trájkó. No mondok, hát má nem trájkósz. Aszongya : tögye le má ecce kend aziotat a terázsó botot, mer' nem nézhetöm. Hát, mondok így köllene i tenyi a szógabiró urunk is, hogy lönue gj ü­möcse, a' szent, igaz. Lám a Gyulám u' küpucóta kéuyábó a Pörge tehenet, hogy — nem magánok felelöm — tejtükróbe megláttam magamat. A' bion ! Tisztölett.el Zacskó Pétör föd műves paraszt és bakter. KÖZGAZDASÁG Felhívás T. Földbirtokosainkhoz és Kisgazdáinkhoz ! Megyénkben ós a szomszédos megyék­ben, az egész országban már előuyösen is­mert >Pátria« pótkávógyár nagykanizsai székhellyel azon felhívást, intézte hozzánk, hogy nagyarányú katáng-gyökér (cikória) szükségletének fedezésére széles körben óhajt nagyérdemű földbirtokosainkkal és kisgazdáinkkal termelési szer-ödóst kötni. Ezen felhívás alapján tisztelettel ér'e­sitjük az összes érdeklődő földbirtokos ura­inkat, miszerint közelebbi adatokkal ós egyéb fölvilágosilásokkal a gyár készség­gel szolgál. Részünkről csak azon megjegyzést fűz­zük hozzá, hogy ismerve a »Pá'ria« gyár pontosságát és méltányos lebonyolítását, az általános közgazdasági érdekből a terme­lést, mint gazdálkodóinkra igen előnyöst, lelkiismeretesen ajánljuk. » Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh Ján08. Kiadó : A szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom