Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-23 / 25. szám

1907. junius 1 6. BALATONV IDÉK 5. — »Vasárnapi Újság* junius 16-iki száma 28 képpel jelent uieg. Ezek a mult aktualitásaira vonatkoznak : a király ilt időzésére, a koronázási jubileumi misere, a mezőgazdasági inuzeumra, a városligeti művész-majálisra, a Hortobágyon most ja­vában folyó sáskairtásra stb. Verset Sza­bolcska Mihály és Mtzei Sándor írtak e számba, regényt Mikszáth Kálmántól, Pékár Gyulától s az amerikai "Wharton Edittől közöl a lap. Egyéb közlemények : »Hogy szerkesztették a »Vasárnapi Ujságc-ot ÖL­ven év előtt ?* Eudrődi Sándortól ; emlé­kezés Ferenc József ötven' év előtti ma­gyarországi látogatására, Neogrády Antal művészi rajza, a Nemzeti Színház legújabb újdonságának ismertetése s a rendes heti rova­t.ok:Irodalom és művészet, Közintézetek s egy­letek, Sakkjáték, Képtaiány, Egyveleg stb. • Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyed­évre négy korona, a J> Világkrónikát -val ®gyütt, négy korona 80 fiilér. Megrendelhető ) a »Vasáruapi Újság* kiadóhivatalában (Bu­dapest IV.. Egy etem-utcza 4.) Ugyanitt megrendelhető a •Képes-Néplap* a legol­csóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. 135 9G7. ipt. Pályázati hirdetmény. A keszthelyi ipartestület elöljáróságá­nak f. évi junius 14-én tartott határozata alapján az ipartestület tulajdonát képező fő-uloa 67. számú házának emeletre leendő felépítése munkáinak biztosi!ására szabály­szerű versenytárgyalás tartatik. Az egyes munkák csoportonkinti vég­rehajtásának elvállalására, vonatkozó iiás­beli zárt ajánlatok 1907. évi julius 2-án d. e. 11 óráig 5% bánatpénzzel együtt az ipartestületi irodában az elnökségnek át­adandók, mivel a későbben érkezettek fi­gyelembe nem vétetnek. A beérkezett ajánlatok ugyanakkor felolvastatnak. Az ajánlatok zárt borítékán világosan kiírandó, hogy mely munkanemre vonat­kozik. A terv és költségvetés az ipartestü­leti irodában naponkint d. e. V3H—12 óráig megtekinthetők. A zárt ajánl),tok az elöljáróság jelen­létében bontatnak tel s az eredmény 8 napon belül a pályázók jelenlétében fog kihirdettet ni. Elöljáróság fenntartja magának a jo­got, hogy a pályázók közül — tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választ­hasson. Keszthely, 1907. junius 14. Az ipart, elöljárósága. Alföldi dalosok városunkban. A hódmezővásárhelyiek kirándulása. A közeledő nyár legmelegebb napjai­ban, a kalaszt érlelő július hónap 14-én egy csupa uri emberekből álló társaság ér­kezik városunkba, a hódmezővásárhelyi da­lárda tagjainak személyében, mely társaság a magyar nótákat termő délibábos Alföld legközepél ől jön közénk, hogy itt egy hangversenyt rendezzen s hódítson a ma­gyar dal bűbájos hatásával, szépségével. A hódmezővásárhelyiek ezen hang­versenye s általában az a körút, melyet ez alkalommal megtesznek, összejárván a du­nántuli rész városai közül Pécset, Kapos­várt, Keszthelyt és Székesfehérvárt, közben egy napot a Balatonon töltvén, megtekintve annak nevezetesebb fürdőhe­lyeit, nemcsak a legmelegebb érdeklődésre és figyelemre tarthat számot, tekintve azt, hogy a hangversenyek jövedelmének egy jelentékeny részét mindenütt valami helyi jótékony célra fordítják, hanem bizonyos tek hitetekben, a zenei életet^ illetőleg, ese­mény számba is m^gy, mert ez a közel ötven évet és 42 tagot számláló dalárda ma az ország hírneves dalárdáiuak sorában a legelső helyek egyikén áll s lobogóját az ország külömböző vidékein szerzett babé­roknak egész sokasága borítja. Históriai múltja van annak, hogy ez az előkelő és nagy testület miért rendez országos kömtakat s miért áldoz ezreket arra, hogy időnként hangversenyeket ren­dezve, beutazza hazánk legszebb vidékeit. A hódmezővásárhelyi dalárda ugyanis esztendőkkel ezelőtt egy kellemetlen inci­deus következtében kilépett az országos dalárszövétségből s azóta, hogy magáról mégis élet j lt adjon s tagjai hazánk egyes vidékeinek szépségével megismerkedhesse­nek, két évenként országos hangverseny kőrutakat rendez. Bejárta már ugy Dél­magyaiországot, mint Erdélyt és a Tátra vidékét, hangversenyeket reudezve Tdines­várot.t, Lúgoson, H^rkulesfürdőu, Brassó­ban, Élőpatakon, Tusnádon, Kovásznán, Kassán, Lőcsén, Iglón, stb., olyan emlé­keket hagyva hátra tnaga után mindenütt, melyre büszkén ós megnyugvással gondolhat. A dalárda éléu, melynek tagjai ügy­védek, városi, állami ós magántisztviselők, papok és tanítók, Juhász Mihály kir. ta­nácsos, polgármester ós Kun Miksa ügy­véd, a Ferenc József rend lovagja állanak, mint, elnökök ; karnagya pedig a város egyik számvevője, Arany János, egy egé­szen fiatal ember, a kinett nemcsak nép­dalait éneklik szerte az egész országban, de a ki egyúttal olyan hegedűművész is, a minő ismét kevés vau ebben a muzsiká­lis országban. A hódmezővásárhelyi dalárda büszkeségei közé tartoznak még Vörös La­jos tenorista, Darabos L^jos b> ritou éne­kes és Greguss Sándor basszista is, a kik az alföldi városok hangversenyeinek örökös szereplői s ha mint hivatásos énekesek ke­resuék meg kenyerüket, régen országos hírnévnek örvendenének. íme ez a dalárda jön el julius hó fo­lyamán városunkba, hogy itt egy dales­télyt, rendezzen s mi hisszük, hogy alföldi dalos vendégeink itt nemcsak a műértő kö­zönség támogatására találnak, de részesülni fognak abban a barátságos vendégszeretet­ben is, mely a magyar embernek a termé­szetéhez tartozik s a mely egyedüli jutilma lesz az előkelő kiránduló lársawáguak. A. vendégek névsorát é< a dalestóly. műsorát közelről részletesebben is közöljük. Balatonmelléki levelek . .. Te^éntctös Ször^eszíö bír ! Mélleu tisztőt Teens, kiszörkesztő Uram, (Igy csak ajér mondom, hogy jó lögyék a [rimöm, Mer' hogy meguntam má' a sok irka-firkát, Szörkesztek verseket jazt a rézangyalát ! Nálam járt a minap Sorsüldözte Ferkó Ipejg ugy nézett ki akár egy csavargó, De hogy megértettem a nagy tudományát Megtisztőtem rögvest ?.z uri mivoltyát. A hogy bekerütünk a tiszta szobába S rátért beszédünk az irka-firkára Egyre azon biztat : irgyak én is verset, Mer' csak igy szerzem meg a kötői nevet. Mondok : igaza van, kőtő uram honfi, Mer' hogy má magam is keztem rá gon­[dónyi. El is óvasgattam egy-két versös könyvet, Mondok : egy se jó ! bárki szörkesztötte. Mondok a Böskének, add ide a szarost! Ejután mindétig csak irka-fii kálók. Aki esseg paraszt, kapáiion, kaszállon, Mer' hogy én ur vagyok : kösségöt szó­[gálom. A Ferkót ott fogtam jó túrós csuszára, Mondok : illennek jó a barátsága. Mikó má' jólakott, oszt ivott vagy hármat E'kezdett cimeznyi »kedves kollegának.* No — mondok — köszönyöm a nagy szi­[vességgyét, Oszt cibart hozattam neki, öt krajcáréi-' Aszongya : illentü nyől még csak az elme No — mondok — pipálok a zegész éjjebe. Legyön máskó is — mondok — nagy szö­[röncsém, Aszongya a zasszony : neki nem főzök én! Csihaj te 1 rálépők jaz hosszú nyevedre, Kive' barátkozzak, ha nem nagy embörre'? Mennyek keed dógára, röndin van ja széna, Nincsennék kapávo, a harmados répa. Kukorica, krumpli, mind a tőttésre vár, Nem eszik án kelmed, ha csak irka-firkái. Nem öszöm ? te mondod ? Hát ki ja zur [nálunk ? Még esseg nem hordok szoknyábu' nadrágot, Se kontyot nem kötök, bécsi-piros ronggyá­Te csak hógass asszony ! ezt a Zacskó [mongya. Ott künn csak nyelvezött, oszt mondott [sok sebet. — Kü kátottam neki : legyék má több [eszöd ! — De ü csak kátozott, hogy én köttök mindég, Előbb a zü gyussát, mas' meg illenfélét. De hát ne hógasson tens Uram rája, Ajér' irok mindég, paraszt csak kapáiion ! Megírok én mindönt, legyön az rossz, [vagy jó. . . Ezt fogaggya Pétör, a züdősebb Zacskó. Tiszt.ölettel Zacskó Pétör födmüves paraszt és főbakter, N Y I L T T É R.*) *) E rovatban közlöttekért nem vállal fe­lelősséget a Szerk. Nyilatkozat. Fazekas lmréné marcali lakós leánya április hó végén ná'am egy márvány sír­emléket rendelt, melyet négy hét alatt let­tem volna köteles szállítani. De mivel üz­letem berendezése épen folyamatban volt s a bányából megrendelt több vaggon sír­emlékeim késve érkeztek meg, a szállítás­sal kissé megkéstem. Ezt a késedelmet özv. Horth Sándorné rosszindulatulag olykép magyarázta megrendelőmhöz intézett leve­lében s egyebütt is, hogy én egyáltalán megbízható nem vagyok, amennyiben rak­táram sincs. Egyben felajánlta vevőmnek, hogy hasonló sirkövet 10 nap alatt ugyan­oly árban felállít. E tisztességtelen eljárás késztet arra, hogy a minden alapot nélkülöző rágalom ellen itt is felemeljem szavamat. Felkérem a t. közönséget, legyen szives tapolcai-ut­cai raktáram megtekintésével személyesen meggyőződni, hogy mennyiben igaz kon­kurensem állítása. Raktáram, mely a leg­finomabb anyagból művészi kivitelű szob­rokkal és síremlékekkel van tele, páratlan a maga nemében. Azon állitásra, hogy hasonló árban ugyanolyan kivitelű és finomságú síremlé­ket tudna állítani, csak azt jegyzem meg, hogy én, mint egyik részvényese a bányák­nak, mindenkor 20%-kal olcsóbb árban ad­hatom a síremlékeket, mint akárki Keszt­helyen. Az illető rágalmazó ellen a bíróságnál a feljentést megtettem már, ez uton pedig átadom a közmegvetésnek. Ernst Ede szobrász és kőfaragó, kőbánya tulajdos. Szerkesztői izenet. Bicsak. A > Deres*-ről nem tuduuk semmit, de majd kérdést intézünk. A tárca elkésett e hétről, azonban hozni fogjuk. A másik dolog túlságosan loyalis. Üdv. P. J. Lakás lesz, levélben többet. Lona. Érdemileg nem foglalkozhattunk vele, de ha megfelel, sziveseD közölni fogjuk . Laptulajdonos : Bontz József Felelős szerkesztő : Németh Ján08. Kiadó : Á szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom