Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-16 / 24. szám

1907. junius 16. BALATONVIDÉK 5. — A 'Vasárnapi Újság« junius 9-iki száma 33 képet közöl, Árpád sírhelyéről, a Fővárosi Muzéumból, a rudolfsgnadi árvíz­ről, a rozsnyói Kossuth, a hajdúböszörmé­nyi Bocskai ós a zólyomi Rákóczi-szobor leleplezéséről stb. Szépirodalmi közlemé­nyek : Ady Endre és Dutka Akos versei, Mikszáth Kálmán és Pékár Gyula eredeti 8 Wharton Edith angolból fordított regé­nye. Árpád sírhelyéről Szalay Károly ir, a Fővárosi Múzeumról Schöpflin Aladár, Egyéb közlemények: Vámbéry Ármin cikke: • Magyarok ós tatárok*, elhunyt, költőnk, Platthy Adorján arcképe ós nekrologja, tárcacikk a hétről, Esterházy Pál gróf né­gyes fogata, mellyel 3 nap alatt hajtatott Debreoenből Bud»pestre s a rendesheti rova­tok:Irodalom és müvészét, Közintézetek s egy­letek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. • Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyed­évra négy korona, a n Világkrónikát-val együtt négy korona 80 fillér. Megrendelhető a »Vasárnapi Ujság« kiadóhivatalában (Bu­dapest IV.. Egyetem-utcza 4.) Ugyanitt megrendelhető a • Képes-Néplap* a legol­csóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. — Tolvaj cipészsegód. Nátkay Fereno cipészsegéd, ki Heidecker János mühelyé­bou dolgozott, nagyon megirigyelte egyik kollegájának óráját, aranyláncát, két dib. aranygyűrűjét és 20 K. 12 fillérét s mivel az ezen dolgok után való vágynak nem tudott ellenállni, nagy tettre határozta el magát. Összeszedte társának a mondott holmijait és a kapufélfától bucsut véve el­illant. Szerencsétlenségére azouban csakha­mar hálóba került s most befogva gondol­kodik azon, milyen jó lett volna csak egyet is mulatni a lopott pénzből. — Sztrájk. A inult héten Thassy Imre felsőrajki nagybirtokos munkásai jog­talan követelésekkel állottak elő, mezeket mikor Thassy nem teljesített, sztrájkoltak. A pacsai főszolgabíró tapintatos közben­járására a béke helyreállolt a munkások löbbsége és a gazda között. A munkások felbujtója továbbra is megtagadta a mun­kát, ki 30 napi elzárásra iiéltetett el. — Gyorshajtás. Sokszor irtunk már arról, hogy a bérkocsisok valóságos ügető versenyt rendeznek az utcákou, veszélyez­tetve a járókelők életét, de ugy látszik hi ába. A városi hatóság nem látja meg, hogy délben, vagy ahányszor a vonattól a bérkocsik feljönnek, valóságos életveszede­lem az utcán való járás még felnőtteknek is. Ha ez sokáig igy tart, bekövetkezik az az állapot, hogy a járókelőknek maguknak kell leütni bottal egy-egy részeg, vagy sza­bályt ismerni nem akaró bérkocsist s ak­kor majd talán okulnak. Ugyanezen nóta szól a száguldva hajló tejes kocsisokra is, kik kollegáik merészségén vérszemet kapva Ugyancsak törekesznek, hogy hátra ne ma­radjauak a rekordban a többiektől. Vájjon mikor lesz már vége az ázsiai állapotnak ? — T. olvasóink figyelmébe ajánljuk a főváros legelőkelőbb bankházának, a Róth Bankháznak, lapunk mai számában közzé­tett hirdetését. — Belga ós Francia töke Magyaror­szágon. A > Belga Francia Péir/csoport*, mely tudvalevőleg Belgium és Franciaor­szág legnagyobb pénzintézeteinek szindiká­tusaiból áll, a magy. szent korona országa­inak területén való elhelyezésre 100 millió arany irtot engedélyezett. Európa ezen leg­hatalmasabb Pénzcsoportja e készpénzt,őke folyósításával Budapest legtekintélyesebb bankárját a Róth Bankházat bizta meg. Felhívjuk a T. olvasó közőiuég figyelmét a főváros eme legnagyobb Bankházának lapunk mai számában közzételt hirdetmé­nyére. — Sz on egyik selyemtenyésztö, ki megszívlelvén az utasítás szigorú betar­tásának előnyét, ép a trágyára hordta ki hernyóit, amikor a felügyelő belépett ud­varára. — No, mit csinál édesem ? — Ritkétom ükét tekéutetös uram, mer' hogy a Jóskánk aztotat, óvaste kü abbu a könyvbü, hogy ha sűrűjén egymás hátán vannak, meg kő üket ritkétanyi. Oszt láttyo még a récék is megeszik . . . Balatonmelléki levelek ... Tel^éníetös Szörl^esztő £lr 1 Hát nem ugy van, amint esseg maga gondolla. Mostannék semmi ollan galibát nem csiuyátom akijór' bekivántak vona a zurak elejbe, Meghát ha má' megkö valla­nyi nem is szüveeen megyek elejbük. Mos' má' jobban bemerek menni magamtu is, halom eleinte mindétig ugy vüttek be. De hátha e'kerühetöm, nem szeretök velük fe­lesőuyi. Jelönleg még nem is tudok semmit se csinyányí, mer' hogy a mut hól.öu, mikó' az a nagy villámlás vót, megütött a szel­lete. Hát ha ott átom vóna — h'gygy 0 Tekéntetös uram ez ugy van, a mind ón mondom — aliun az a nyárfa vót, biztosan belém ütött vóna. Igy csak a szellete ért, de ölég ókamasan. Hát ajér' nem tutfaui irnya. Moi' is a Katámnak kő vezetnyi a szarost, mer' hogy ón még a züjegöt se tudo m tisztösségöseu megfognyi, mer' hogy a nagy ijedéíiiü összegémberedett a jobbik kezem. Meg szintég jaz ábrázatom is fére­osuszott. Aszongya a Katám : halli-e, nem tu­dok igeu} ösen irnya, mer' hogy ezen a papóroson nincsenek steráfok. Mondok ; mór' ne tunuá, mikó a mar­hák előtt mindétig igenyösen jártá. Nem mentek tüled sohase, se tüledre, se haj­száro. Meg hát ha e'kicsit görbe, maj' a Szörkesztö ur kiegyeueséti, mer' hogy jaz a görbóbü is igenyöset tud csiuyányi mikó akargya. Erre a 'szóra a zén Katám megpöu­dörótötte a szárost, akibe a toll van, oszt osak irnya akart. Mondok : mirü akarsz irnya ? Aszongya : keedrü. Moudok : csihaj te ! várakozzá a te emóuyödre. Mos' én rórujam ne irgyá, mer' hogy nem vájok illetókös. Aszongya : hát kirti ? oszt e'pirut. Mondok: csak várgyá! Észre vöt ted e, hogy a zoskolán kü van szúrva a zászló ? Oszt tudod-e mór' ? Aszongya : mer' hogy egzámeu vót. Moudok : mos' má' látom, hogy a te hajad is eléri a zanyádót nyölósbe Te mos' csak a Csicsára gondósz, akivé má' kóccör kivagy a templomba kátozva. Persze, te nem is tudod, hogy mór' van küszögezve az a zászló ? Hát, ajé' — mos' megmon­dom, iszeu benn vót a zujságokba is — hogy mostannék mut nyócadik júniusba 40 esztendeje, hogy Őfölségéuket, Ferencz Jóskát — kit, a Z^sten még sokáig éltes­sön a zegész c>aládgyávo összütt. — meg­koronázták, oszt ajuta a mi szerelmetös királ unk.' Hajszen én ösmeröm személösen, mer' hogy iáttom mikó' katona vólam csak hogy ippeg nem beszégetött velem. Halom a lénungot, azt, mindétig küfüzette böcsü­letöseu. Hát nem lehet rászóuyi semmi rosszat, mer' hogy a Zisten is megverné a zembört. Csak hogy éppen azt nem tudom, mostannék is ollan dóványos szakállo van-e, mind akkó vót ? Na, jó Isten álgyo meg akárhogyan van. Hallod-e — mondok a Katámnok — nózzé osak kü, mit isteutelenködik ottkünn a zanyád ? Má' meg valaki' ütteti a meu­küve. Aszongya a Kata : uem keedet, halom a zsibákot, mer' hogy' kü rágták a túrós zsákot oszt mind e'zabáták a túrót. No — mondok — akkó niegént esseg nem lesz rétes, mer' hogy — bigygye el Teens uram — igen bajos rétest kószétenyi nyers fáva, mikó se nyujtalék, se tőtelék, se hintelék nincsen. Hát ha még az a móukii nagy t.epszi is hiányzik ? Má' pejig mostannék jó kéne engem a zasszouynak tarkanyi, mer' hogy maj' szőlőbekapáláskó lesz 40 esztendeje, hogy megesküttem vele. Sose felejtöm e' mikó a mustok kütisztutak, a zén eszöm főzavaro­dott, oszt ráhagattam a szóra. Nem tom, maj' csinyál-e a kösség tisztöletömre valami mulaccságot ? Ha nem is csinyál ajér nem megy őfelsége tuttára, me' hogy maj' csinyálok én magam is ol­lant, hogy a Böske még aztotat is e'vádolla, akit nem is tett 40 év alatt. Mutkor aszongya a káplány ur: Pétör bátyám várgyon még t,izes7tendejig, oszt újra összü esküttetem üket. Mondok : Isten mencs! Ecce is sok vót. Tisztelettel Zacskó Pétör födmüves paraszt és főbakter Szerkesztői izenet. Voluntas. Muraközi dolgokkal az ősz­szes megyei lapok foglalkoztak s ezt mái­egész cikksorozatban tárgyalta a •Zalame­gye.* Inkább beunüuke^ közelebbről ér­deklő dolgokkal foglalkozzék. 3ch. E. Tab. Levél megy, semmi csüg­gedés. Üdv. Bicsak. Az ígért tárcát várjuk. P. Sümeg. Nagy elfoglaltság miatt vá­laszunk késik, de el nem marad. Z A megyei Gazd. Egyesület, közgyű­léséről beküldött tudósítása megkésett, a jövő számban pedig már tárgytalan. A töb­bit, azonban hozzuk. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó: A szerkesztőség. N Y I L T T E R *) *) E rovatban közlöttekért nem vállal fe­lelősséget a Szerk. Köszöneííjgilvánitás. Mindazon jóbarátaimnak és is­merőseimnek, kik felejthetetlen nőm elhunyta alkalmából részvétüket ki­fejezni és a temetósan való megjele­nésükkel fájdalmamat enyhíteni szí­vesek voltak, ezúton fejezem ki hálás köszönetemet. Bem Márton. í 0 VplníHlipftlf c si no s családi díszdobozokban 1 koronától LtJ V CljJCljJll UH feljebb legnagyobb választékban kaphatók Sujánszky József könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom