Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-09 / 23. szám

2 BALATONVIDÉK = •• — «• 1907. lunius vágya vagy exclusiv demokratáskodása miatt ? Történjék ez bár a legújabb kegyelmes ur égisze alatt is ! Maradjunk csak mindig a jelen válságos és bizonytalan körülmények között a biztos védőbástya mellett s ne engedjük magunkat holmi ujabb csillogó jelszavak, ha demokrata fényben rag}

7ognak is

; vakitó fénye által a politikai ingoványok süppedékeny talajára vezettetni. A darabont világgal végződő szabadelvüség 30 éves dicstelen uralma megtanithatta már a nemzetet a jelszavas politika káx-os voltára. A vagyonilag ós erkölcsileg megrongált nemzet egy ujabb demokrata köpenybe burkolt liberális éra gazdálkodását nem birná ki. Éppen mert gyanús tünetek mutatkoznak a politikai szemhatáron — a nemzeti erők tömörítésére, nem pedig szétforgácsolására kell törekednünk. Közművelődési Ház I^esztjelgen. Apponyi Albert gróf, m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjéhez a közművelődési házak érdekében, amelyeket megfelelő vidéki városokban minél hamarabb létesíteni akar. Ezen közművelődési házat magának az illető városnak a saját erejéből kell emelnie, de az e célra felveendő kölcsön annuitásait a vallás- ós közoktatásügyi miniszter vállalja el, sőt ha a költségvetés keretében födözet lesz rá, tőkesegitséget is ad. Egyelőre kilenc-tiz városban épitenék föl ezt a kultúrpalotát, amelyben a felolvasóterem, dolgozó, előadó, kisérletozö-szoba, könyvtár stb. szolgálja együttesen a közművelődés ügyét. A miniszter a felügyelőségtől javaslatot kér arra nézve, hogy mely városokban alkalmasak a viszonyok az ilyen közművelődési ház épitésóre. Kéri egyszersmind a javaslat minél előbb való beterjesztését, hogy már az 1908. évi költségvetésben előirányozhasson az ezen közművelődési házak épitési kölcsöneinek annuitására bizonyos összeget. Vidéki nagyobb városaink örömmel kapnak ezen alkalom után, mel}' a vidéki kultúra fejlesztésére a legnagyobb befolyással van ós nem mulasztanak el semmiféle utánjárást, áldozatot megtenni, hogy maguknak ezen áldásos iutézmónyt biztosithassák. Megmozditanak minden követ, közös cselekvésre felszólitanak minden il. letékes tényezőt még azok a városok is, melyek a saját erejükből minden állami támogatás nélkül képesok volnáaak az ilyen intézmények létesitésére. Gyűléseket tartanak, küldöttségeket menesztenek, terveznek ezen ügyben az olyan helyek is, melyek már régóta részesülnek a kultura ezen áldásaiban s amelyek már régóta a fejlődés, haladás utján vannak. Hát nekünk vájjon nem kellene-e elkövetui minden lehetőt, hogy nálunk a magyar tenger, a Balaton legnagyobb városában létesüljón egy ilyen közművelődési ház? Vájjon nekünk nem a legnagyobb erkölcsi kötelességünk-e, hogy a természet által gyönyörű fekvésű és mindenképen központot képező városunkban lakást, otthont találjanak a közművelődés eszközei. Nem kell-e nekünk is megmozdítani minden követ, nem kell-e ezen ügyben a küzdő sorompók közé s/.ólitanunk nekünk is mindenkit, ki csak valamikónt is előmozdíthatja, hogy ezen intézmény városunkban is létesüljön ? Van számos egyesületünk, a melyek mind a közművelődést tűzték maguk elé célul : szolgálja is mindegyik ezt tő'e telhetőleg igy, ugy, de hiányzik a közös, erős szervezet, mely a közművelődés vezetését a helj'es, a célszerű irányba terelné s igy szétforgácsolt erőkkel tehetetlenül áll mindenik, mikor közös erővel, együttműködéssel annyi szép és nemes eszme megvalósítására volnának hivatva. Itt van az Otthonkör, a Társaskör, Iparoskör stb., melyeknek egyformán az a céljuk, hogy a közművelődést, a haladást szolgálják. Mutat is némelyik olyan dolgot, mi valóban becsületére válik, de a legtöbb esetben bizony — látván a széthúzást, «z összhangtalan cselekvést, megbénul a művelődésért, a haladásért küzdő kar s a múzsáknak szánt templom kártya- és mulatóbarlanggá válik. Azért kellene most megragadnunk a kedvező alkalmat, mely a nemesen gondolkozó miniszter terve alapján elénk tárul, hogy városunk széthúzó s boldogulásukat, a közös célt, a közművelődést külön, de folyton álu'akon kereső elemeit egyesithetnők s városunkat a kultura áldásaival vidékünk valóságos gócpontjává tehetnök. És ez nem is volna olyan nagyon nehéz. Nagyszámú tudós férfiú van városunkban, kik kezetfogva megvalósíthatnák a legmesszebb terjedő reményeket is s tudásukkal, szakavatottságaikkal igazán előmozdíthatnák a közművelődést. Itt van azután a Balatoni Muzeum, mely már úgyis a vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatását élvezi, amely tehát az egyik legfontosabb oka lehetne, hogy bővülve, tágulva, ezen kultúrpalota vele együtt megvalósuljon. Hiszen a Balatoni Muzeumnak a valI lás- és közoktatásügyi minisztérium segej delmével felépitendó otthona számára már a helye is megvan, tehát nem kell más, mint a nemeslelkü minisztert alapos érvekkel meggyőzni arról, hogy városunk valósággal praedestinálva van a kultúrpalota ópitósére s hogy az eddig oly tetemes segítségben részesített Balatoni Muzeum is csak ugy szolgálhatja igazán kitűzött célját, ha a fejlődés és művelődés többi eszközeivel egyesítve leend. Ha tehát otthont építünk a Balatoni Muzeumnak, építsünk templomot a tudományoknak, a közművelődésnek is vele együtt. Az a hely, mely a Balatoni Muzeum fölépítendő házának van szánva, elég nagy arra, hogy ott egy 200—800 ember számára való felolvasó-termet, kisérletező termet, műtermet, szóval a miniszter által tervbe vett kultúrpalotát is ott létesíteni lehessen. Azután meg az emelendő épületnek ugy is nagynak, impozánsnak kell lennie, hogy méltó lakása legyen a művészet és tudásnak, tehát a város vezető körei valósítsák meg e két dolog létesülósét együtt s akkor igazán lesz nagy, szép és a kitűzött célt szolgáló közművelődési házunk. Ne vezesse a város vezetőit kicsinyes szűkkeblűség, nemtörődömség, halocsodálva, félve nézheti csupán a fenségeset tagadó elme is. Zúgása olyan, mint a tengeré ; a szél ha szántja óriás vizét : ölekre hányja bősz hullámait s fodrozva zug a parti zátonyig. Ilyen a viz. S a környék, az mesés. Köröskörül a szikkadt partokat ma már a villák ezrei lepik, hiva, kinálva mindazt a gyönyört, mit testnek, szívnek e szép táj és vize bőséggel adni képes. Lépjen csak be a kétkedő idegen hullámveréskor habjai közé, érezze azt a bársonyos talajt, mely simogatva vonja befelé — ós tudni fogja, hogy e szép vizet áldásul adta az örök nagy Ur: azért az ember lássa meg e kincs valódi nagy értékét és vegye ki abból részét, mit neki kinálva ad a széles Balaton. Miénk a bün, hogy eddig csak azok ismerhették ez áldásos tavat, kiket vagy a szálló hir csábszava, vagy véletlenség hohozott el ide. E munka, íme, úttörő s hiszem ; eredményes úttörő leszen, ha elviszi a Balaton hírét a nagy világba és a nagy világ megért belőle — bár csak annyit is — hogy büszkeségünk érte nem hiu, ugy mérhetetlen hasznot tőn s ezért hálánk iránta méltó, köteles. Kincsfölderitő munka, im' fogadd szerény tollamból üdvözletedet ! Bevezető. A mi édes hazánk természeti kincsekben bővelkedő szép ország. Égbenyúló hegyek, hatalmas rónák, dombos-völgyes gyönyörű vidékek váltakoznak benne. A Dunáutulnak kétségkívül legnagyobb ékessége a mi Balatonunk. Hatalmas érték ez az áldott viz ! De sok tekintetben olyan még, mint a talált kincs. Csiszolatlan. Bár sejtjük, hogy mivel rendelkezünk, ám a valódi értékét csak akkor tudjuk majd megállapítani, ha a fejlesztés munkáját befejeztük. Itt-ott már kezd kibontakozni annak a képe, hogy milyen lesz a Balaton rövid időn belül. A magyar tenger iránt való meleg érdeklődés óriási lendületet vett. Egy-egy esztendő tevékenysége is rendkívüli változásokat teremt. De még távol vagyunk attól, ahová elérni iparkodunk, hogy a meleg időszak beálltával sok-sok ezere a fürdőzőknek és üdülőknek népesítse be a Balaton vidékét körös-körül. A balatoni szövetség megalapítói átérezték, liogy a nagyobb részben még parlagon heverő pompás kincs kiaknázására odaadóbb tevékenységet kell kifejteni. Érdekében megtenni mindazt, amit a lelkesedés, a szeretet önthet az emberek szivébe és lelkébe. Máskülömben nem f halad elég gyorsan a fejlesztés munkája. És a magyarok ezrei ezután is a gazdag külföldre viszik a fürdőzés céljaira szánt milliókat. Levélpapírok Pedig mily jól lehetne ezt fölhasználni a nemzeti közvagyonosodás ügyének szolgálatában. jtfilismerésünkkel találkozik, ki a Balaton fejlesztésének ügyét igaz szívvel teszi magáévá. Köszönettel adózunk aziránt, ha tapasztaljuk, hogy szóval, vagy cselekedettel segítségünkre sietnek. Kaposvári lelkes barátaink azon elhatározását ól tehát, liogy még ez óv tavaszán magyar és később német és francia nyelven ismertető könyvet adnak ki a Balatonról, nagy örömmel értesülünk. Nem szükséges bővebben vázolni azt, hogy mily fontos, ha az ily tájékoztató könyv minden arra alkalmas nyilvános helyen elhelyezésre talál, az utasok érdeklődésének a Balaton iránt való fői keltése céljából. E mű megírásával és kiadásával megelőznek bennünket derék barátaink. Ugyanis a balatoni szövetség megalakulásától tervez már hasonló munkát, melyet egy millió példányban óhajtott volna szétosztani. A kezdet nehézségeivel ós a föladatok sokaságával kiizdvo azonban a tervet ezideig nem sikerült megvalósítanunk. Midőn ezt az igazán hézagpótló munkát a Balatont fölkeresők sok ezrének figyelmébe ajánljuk, őszinte szívvel köszöntjük a lelkes szerzőket. Veszprém, 1907. május hó. Qváry Ferenc dr., orsz. képv, a „Balatoni Szövetség" alelnök' csinos családi díszdobozokban 1 koronától feljebb legnagyobb választékban kaphatók Sujánszky József könyvkereskedésében.