Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1907-05-19 / 20. szám
8. BALATONVIDÉK 1907. május 12. többit mellőzve : az izgatás nagyon kétélű fegyver. Elsőben is, ha szabad izgatni, akkor mire való lesz az izgatás büntetése. Mit csinálnak és mivel védekeznek e jó urak a nemzetiségi, osztály, társadalmi rend, vallás és haza ellen a sajtóban elkövetett izgatásokkal szemben ? Vagy csupa túlzó liberalizmusból ezeket a bűntényeket se lehessen büntetéssel sújtani — a jövő szocialista államában ? Mit gondolnak a túlzó urak ? Azonban hangzottak ott el komoly félelem nélküli szavak is. Voltak, kik gáncs és félelem nélkül megmondták véleményüket, kiknek szavát éppeu azért az igazi közvélemény hamisítatlan megnyilatkozásának kell tekinteni. Ha pedig Zsitvai szerint ez az ethika sántít, hát mankót a hóna alá. Erre a mankóra a sajtó egy része nagyon is rászorult. Az, melynek nem az ethika, hanem az üzlet a fő ós ennek dobta áldozatul a sajtó tisztességét. A tisztes, hivatása magaslatán álló sajtó csak bizalommal tekint a reform elé. Mert ezzel osak régi, a hatvanas évek nimbusát nyeri vissza. Szép a szabadság, mig vele vissza nem élnek. Mivel beigazolt tény, hogy a szabadságok legszebbikével a sajtó szabadságával vissza élések történtek, el kell tehát következni az üdvös reformnak, mely megóva a sajtó szabadságát, útját vágja a sajtó szabadosságának. Ha a darabont sajtó nemzetietlen, egész a hazaárulásig menő visszaélései, a nemzetiségiek féktelen sajló izgatásfti, a szocialista terrorizmus sem győztek volna még meg némelyeket — a velük járó nagy nemzeti veszedelemről, győzze meg őket a toll beosület.e a reform szükségességéről. Legyen ez a reform : körültekintő, okos és szigorú. Hozzanak büntető határozatokat a toll becsülete ellen vétőkre, de vegyék körül a sajtó szabadságát védőbástyákkal, hegy azokon se külellenség, se pedig a toll önző kezelői lést ne üthessenek. Felhívás. Vettük és a legnagyobb készséggel közöljük az alkbbiakbai, : A ker. magyar ifjúsághoz. A folyó évben ünnepeljük szent Imre, első magyar királyi herceg születésének 900 éves fordulóját. Nem jelentőségteleu ez az év a hazai törtéuelemben, még kevésbbó az a magyar keresztény ifjúságra nézve. Tiz évvel ezelőtt, hazánk fennállásának 1000-ik évfordulóján, ölömben úszott az egész ország. Hasonló öröm dobogtatja ifjú sziveinket, midőn a jelen évben az ezeréves Magyarország első ékessége, szent, Imre heroeg születésének kilencszázados ünnepét ülhetjük. Szent Imre immár kilenc századon át ragyogó mintaképe hazaszeretetben és vallásosságban a magyar ifjúságnak, utat mutatott, a béke napjaiban, a duló harcok és viszályok korszakában egyaránt. Es mégis, évszázadoknak kellett eitelniök, mig arra a tudatra ébredtünk, hogy az első magyar ifjú emlékét országszerte ünneppé emeljük. Reánk vár az édes és fenséges kötelesség, a mi feladatunk a mult hibáit és mulasztását helyrehozni s a jövő nemzedéknek örökké élő, látható példát adui. A kath. társadalom egy az ifjúságnak szánt szent-Imre-templom építésén fáradozik. Az ifjúság pedig szobrot akar állítani saját, és hozzátartozói filléreiből annak az ifjúnak, ki a hithüségben és a hazaszeretetben példaképe volt a múltban, eszményképe lesz a jövőben. Ezzel azonban nemcsak aa első magyar ifjú emlékét tiszteljük meg, nemcsak hálánkat fejezzük ki követendő védőszentüuk ós mintaképünk iránt, hanem azt, akarjuk, hogy ; z a szobor kőbevósett, vagy ércbeöntött tanúság legyen, meltyel az egéiz ország szine előtt bátran meg merjük vallani, hogy szilárdan ragaszkodunk édes hazánk megszentelt, hagyományaihoz, hogy szent vallásunk tanait követjük, hogy édes hazánk keresztény jellegét kívánjuk ós követeljük a hitetlenekkel ós istentagadókkal szemben. A ti hazaszeretö, vallásos ós minden eszményi dologért lelkesülő ifjúi szivetekhez fordulunk ós arra buzdítunk benneteket : karoljátok fel e nemes ügyet szivetek egész hevével, hozzátok illő komolysággal és kötelességtudással ; álljatok a nemes cél szolgálatába, áldozzátok nagylelkűen filléreiteket a szent célra azzal a boldogító tudattal, hogy hazafiúi és vallási kötelességtekuek tesztek eleget. Őseink véroket ontva, karddal védelmezték meg a Regnum Marianumot ; ma nem vért,, de áldozatkészséget kívánunk tőletek. Gyűjtsétek egybe hazafiúi ragaszkodástok bizonyaágául összeadott filléreiteket, hogy elkészüljön a szobor, mely az egész ker. magyar ifjúság büszkesége leend, mely folytonosan figyelmeztessen, buzdítson bennünket, ha csüggedünk szigorú kötelességeink teljesítésében. Mozgalmunk élén álló nagyjaink méltán elvárhatják tőletek, hogy ily eszméért lelkesüljetek s áldozatot hozzatok. Méltán elvárja ezt tőletek az Egyház, a Haza, hallgassatok tehát buzdító szavunkra. Budapest, 1907. Húsvét ünnepén. A Szent-linre-Szobor-Bizottság nevében: Weber Péter, alelnök. Németh Sándor, elnök. Levél a szerkesztőhöz.*) Tek. Szerkesztő Úr ! Igazán nagy öröme telik benne mindnyáj unknak, mikor látjuk, hogy az ezelőtt 15 évvel még alig számottevő kis városunk az ujabb kor összes vívmányaival berendezkedve tör előre, hogy mint egy modern, színmagyar fürdő, versenyre keljen a világfürdőkkel és leszoktassa arról a magyar közönséget, hogy pénzét, külföldre vigye. Mi ismerjük a gyönyörű Balaton vidékét, ismerjük a csoda-hat,ásu Hévizet éa a mindinkább felvirágzó szép Keszthelyt — de ez ueni elég. Igyekeznünk kell, hogy mások is megismerjék, — legyen világhírű, mert megérdemli és hiszem, hogy aki hozzánk jön, nem fog tőlünk csalódással eltávozni. Csináljunk reklámot, de célszerű, szakavatott ós szép reklámot ! Ott vau Spaa, a kedvelt osztrák fürdő, Belgiumban, prospektusa valóságos műremeke a modern könyvnek, a pompás cüchéknek és ezt küldik mindenkinek, akinek csak küldhetik. Hol vau Keszthely, hol Héviz prospektusa ? pláne egy ily prospektusa, mely igen pompás ajánló levél ? Hol van Keszthely, hol Hévíz hirdetése ? hol vannak a szép szines hirdető táblák ? Nekünk az egyetemen mgs Bókay Árpád dr. tanár előadja a balueologiát. Ö maga lelkes, igaz magyar balneologus, aki teljes meggyőződésével támogatja a magyar fürdő ügyet. A napokban vetített képeken mutatta be nekünk, leendő orvosoknak a *) Ajánljuk e levélben foglaltakat a fürdőbizottság és képviselőtestüle figyelmébe Szerk. magyar fürdőket. Szívszorongva lestem, mikor kerül Keszthelyre, a Hévízre a sor. Végre jöttek a balatoni fürdők egymásután: B.-Füred, Siófok,, B.-Földvár és Almádi. Egyébb semmi. És az ezekről felvett, képek osak közelükbe se jöhetnek a Párádról, Csízről, Tasuádról, Tátrafüredről stb. felvett képeknek. Alig van az országban 8 kénes hév vizünk és a professor azt volt kénytelen mondani, hogy legnagyobb sajnálatára Keszthely—Hévízről ilyeu képe nincs. Hát nem fekszik az egy fürdőnek érdekében, hogy az orvosok, akik a közönséget fürdőre küldik, a lehető legjobban megismerjék ? ! Tessék csak azokat a képeket elkészíteni, minél szebbeket, minél kifejezőbbeket ós küldjék el a professornak, ő sziveden és örömmel fogadja ós ez osak használhat fürdőnknek. Tessék a balueologusokat kirájdulásra hívni Keszthelyre, tessék szép prospektust készíteni ós azt az orvosokuak szétküldeni. Nem elég, ha tudjuk, hogy van kincsünk, azt értékesítenünk is kell, még pedig ugy, hogy hazánknak hasznára váljék ós e tekintetben nem szabad garasos politikát űzni, áldozatoktól visszariadni. Még egy gyönyörű eszmét óhajtanék szives türelmükkel felvetni. Tudomásom vau arról, hogy a Gyermekvédő Liga külföldi mintára beteg gyermekek számára üdülő-helyet akar létesíteni. Mivel erre alkalmas tengerpartunk nincs, azt hiszem, Vámossy magántanár vetette fel az eszmét, hogy építsék a magj'ar teuger, a Balaton mellé. Nem tudom, hogy ez ügy milyen stádiumban van, de előre is jó lenne, ha — akár nagy áldozatok árán is a jótékony cél érdekében — e tekintetben lépések történnének városunk érdekében. Ebből nekünk óriási erkölcsi és anj'agi hasznunk lenne. Kérem a tek. Szerkesztőséget, adjon e dolgoknak helyet b. lapjában, hrgy igy az illetékes tényezők figyelmét felkeltsék. Szíves türelmüket, megköszönve, vagyok a tek. szerkesztőségnek Budapest, 1907. május 12. legmélyebb tiszteieltel : Bodó Jenő orvostanhallgató. Tollfuttában. • Bella gerant alii, tu felix Austria nube.c Viseljenek mások háborút, te szerencsés Ausztria csak házasodjál. E közmondás jellemzően kifejezi azt, hogy az osztrák uralkodóház mily könnyen és minő szándékkal szerezte össze birtokait. Tudvalevő dolog az, hogy a Habsburgok házasság révén jutottak Magyarország trónjára. Midőn Ferdinánd a mohácsi vész után a magyar trónt rokonság révén magának követelte, a magyar főurak egy része őt, más része Zápolya Jánost akarta királynak választani. Azon főuraknak, kik Ferdiuádot óhajtották a királyi székbe emelni, hazafias intentiójuk volt. Ok ugyanis azt remélték, hogy Ferdinánd hatalmas családi összeköttetései révén szövetségeseket, szerzend majd a törökök ellen, kiknek segítségével a törököt' az országból kiűzik ós Magyarországon ismét a Mátyás korabeli boldog állapotok lesznek. Azonban sajnos, a következrrények mást mutatnak. Ferdinánd és az utána következő uralkodók, bécsi néniét tanácsadóik befolyása alatt az országot el akarták németesiteni s hazánkat kezdettől fogva osztrák tartománynak tekintették. Ezen ferdesóget azután az egész világgal elhitették. í pvplrmnírnk c s* nos cs aládi díszdobozokban 1 koronától l^uVClpujJll UiV feljebb legnagyobb választékban kaphatók Sujánszky József könyvkereskedésében.
