Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-05 / 18. szám

1907. ju

ni

us 1

6. BALATONVIDÉK 5. szág legnagyobb pénzintézeteinek szindikátusaiból áll, a magy. szent korona országainak területén való elhelyezésre ]00 millió arany irtot engedélyezet. Európa ezen leghatalmasabb Pónzcsoportja e készpénztőke folyósításával Budapest legtekintélyesebb bankárját, a Róth Bankházat bízta meg. Felhivjuk a T. olvasó közönség figyelmét a főváros eme legnagyobb Bankházának lapunk mai számában közzétett hirdetményére. — Szülök figyelmébe ! A pápai állami tanítóképző intézet I. osztályában a.iövő 1907/8. tanévre 14 teljesen ingyenes, 8 féldijat fizető és 8 ősztöndijas hely jön üresedésbe. A kedvezményes helyek a középvagy polgári iskola IV. osztályát szép eredménnyel végzett tanulóknak fognak adományoztatni. j± folyamodványok beküldésének határideje május 31-ik napja. — A > Madarak és fák napja« üune pére való előkészületek alkaluiaból tisztelettel értesítem a kartársakat, miszerint az Orsz. Állatvédő Egylet támogatása lehetővé tette, hogy a »Madarak és fák napja« cimü vezérfonalam második kiadása (6 nyomott íven, 96 oldal) megjeleli* ós 1 kor. 25 fillér árban nálam kapható. Szintén megjelent az ünnepélyre való lAlkalmi dalfüzet' is, Beleznay Antal és Vaday J. egy és kétszólamú eredeti nótáival. (Benne 2 induló is.) Ara 65 fillér. A rendelések közvetlen hozzám intézendők. (Egyszerű postadíj 10 fillér, utánvét,eles 45 fill.) Nagyvárad, 1907. máj. 1. Yaday József, közs isk. igazgató. — A iVasárnapi Újság< április 28-ikí számának 26 képe közül egy egy nagyobb sorozat mutatja be a király pragai utazását s a Műcsarnok most megnyílt tavaszi kiállítását. Mikszáth Kálmán és Pékár Gyula eredeti regénye. Vértesy Jenő költeménye, Whartou Edith angolból fordított regénye adnak bő szépirodalmi olvasmányt. Balla Ignácz a mai olasz népről irt tárczaczikket, egy másik czikk a villamos világítás terén fölmerült újításokat ismerteti. Egyéb közlemények: tárczaczikk a hétről, képek a földmivelési minisztérium palotájának átalakításáról, munkába állott kőművesek képe munka közben, képek a «Könyves Kálmán* társaság inűkiállitásából, képek a czirkuszi elefáutók kitani tájáról s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Kőziutézetek s egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. t Vasárnapi Ujs'tg* előfizetési ára negyedévre uégy korona a «Világkrónika*-val együtt négy korona 80 fillér. Megrendelhető a «Vasárnapi újság» kiadóhivatalában (Budapest IV., Egyetemutcza 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a • Képes-Néplap* a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona negyven fillér. — „Jó Pásztor" kitűnő prédikácziós folyóirat húsvéti száma Fehérvasárnaptól Áldozóig közöl tartalmas szent,beszédeket. —- A szentbeszéd-irók nevei között ismert nevekkel : Er. Breyer István, Dr. Syllaba Emil, Aubermaun Miklós, Bednérik Józet, Saláth, Siposs, T. Pelikán Kr., Nyeste József stb, találkozunk. A jelen füzethez is egy ív : «Katekizmus prédikácziókban* Barácziusz József kitűnő tollából van csatolva. A jelen szentbeszéd-irodalom ezen legrégibb ós minden tekintetben legmegfelelőbb folyóiratja olyan uivcu áll, hogy széleskörű pártfogásra méltó. Megrendelhető : «Jó Pásztor* Budapest, VII' Thököly-ut 16. czimen évi 8 koronáért. Ugyanott a «Jó Pásztor* 1904—1905 1906. évfolyamai 24 korona helyett 12 koronáért rendelhetők. — A baromfi tenyésztés jövedelmezősége. A baromfi tenyésztés a legjövedelmezőbb mezőgazdasági ágak közé tartozik de csak akkor, ha kellő szakszerűséggel üzzűk. A baromfi tenyésztéshez fzükségeltetŐ összes ismeretek legszakszerűbben Parihay Géza lapjában a „Szárny asaink"ban vaunak tárgyalva, igy ez a lap úgyszólván uélkülözhetet len segéd eszköze minden tenyésztőnek. Aki nem ismeri még a Szárnyasainkat, az kérjen mutatványszámot a kiadóhivatalból Budapest, Rottenbiller-utcza 30. szám. Szívesen küldenek. Kedvezmény kereskedőknek és iparosoknak. Mindazon kereskedők és iparosok hirdetését — kik lapunkra egy évre előfizetnek — havonkint kétszer dijtalanul közöljük hirdetési rovatunkban. Balatonmelléki levelek ... Tekéníetös Szörl^esztö £{r ! Mive tudom, hogy a tisztölt Teens uram is szintég kíváncsi, hát megírhatom, hogy K búcsúnk igen jó sikerütt, csak ippeg a Bengó Ferkó öcsémuram beszél ellene, mer' hogy három helön is összü köllőtt varnyi a fejét. Aszongya a Ferkó öcsém, hogy nem jó sikerütt. Ugykö nekije mér' tartotta a létányát a zsidóná'. Ottannék szabták kü a fejebőrit több részletbe. Az igaz, hogy a züdö nem vót köllemetes, de mégis sok vót vendégsereg. Cigányok ís vótak tetézve. Egyik ollan fekete vót, mind a másik. Alig ismertem vóna meg a tisztőtt Teens uramat köztik. Monta is a zasszony : ejek nem a tekéntetes urak ? Mondok nézze a rántás utáu. Lehetnek ejek még méltó-jágos urak is, mer' hogy mostannók a cigány familgyát keresiaszöröncse. Aszonygya a zasszony: bár lönne keed is fekete. Moudok : össze cserénó a többiekke, pejig te nem vagy méltóságos kisasszony. Egész délelőtt — nem panaszkép mondom — e'vakaróztam, mer' hogy sok vót a köccségem. A zasszony is e'keserödött a rossz idő mtán, inéi' hogy megött két tikot is, oszt a zegyik éppeg kotyónyi akart. Aszongyák a veudéggyeink, hogy a zuraságna' se vót ollan leves, mer' hogy ottan csak szároz ételle vártak, meg hát aztotat meg se kóstóták. Igy oszt a zenyiuiet dicsték legjobban. Ide szöméröm, oda szömóröm, én bion szerdán dé'harangszókó ketem tő. De még akkó se ketem vóna fő, ha a fijatalabbik üsző borgya nem ráugotta vóna a dómányomat, az ábrázatoinat meg össze vissza nyalogatta. Ejnye moudok, alighanem megéntleg követőt kő választauyi, aztán valamelik özvegy . . Na enné tovább nem tuttam eszmélkenynyi, mer' hogy az a perázua fajtu Gergedli Káró kü*met a kerókjászóbu, akibe má' harmadnaptya aluttam. Moudok : mit akarsz ? Aszongya : keed egy cimörös gazember, aki e'tikkasztotta a zén 2

l/

2 akó boromat, akit bucsukó mértünk e'. Mondok : hát ha e'mérted, mi a . . . keresőd ? Aszongya : mer' hogy se pézöm, se borom. Ez a zigaz számétás. Mondok : neköd nem lehet igazad, mer' hogy még só'se vótá hibátalo3 embör. Aszongya : Keed se lesz többet, ebbe a világéletbe, mer' hogy mosmá 3 naptya öszi keedet a feuye itt a kerókjászóba. E' csapták keedet a zelőljárók, mer' hogy a Böske néuéin meg taraktáta üket, mig keed döglött. Mondok nekije : na Káró, akó nem is kerüuek meg a falu tiktyai többet, se ezön, se a más világon. Aszongya erre a szóra a zén tulajdon tisztösségös istállómba : keed az előtt is szóbélt embör vót, csak ajór tűrte meg eddig keedet, a kösség, mer' hogy ajutasokkó kevesebb tik féle veszött e'. Hallod-e Káló — mondok — ha te eztetet betudod bizonyátanyi, akkó hazudó embör vagy. Aszongya a Káró, akkó pejig keed tikkasztó gazembör, mer' hogy megcsótt eugöui a borró. Mondok : mér' ? Aszongya: mer' hogy keed e'mérie a zegész 5 akó bort, pejig a számétásunk szelént, csak ippeg két meg esseg a put.áno járó félakó vót a züveje. Erre a szóra főkaptam a vasvellát, oszt — kitakarétottam a zallikat, mer' hogy má' három nap uta terátán vótak. A Káró aztotat hitte a zü szamár eszive, hog}

T ürá foktani a négy águ vasvellát, oszt e'kezdött, a faluba kátozuyi, hogy éu vájok a leggorombább szamár ez árnyék világon. Oszt kivasalla a bőrömet, ha szerencséje esik rájo. Hát ü najobb szamár, mind én higygye el Teens uram, mer' hogy ütet mostanuék a télen béakarták választanyi oskola gond'nak. De még arra se tutták hasznányi. Mondok utáuno : kivasalod a bőrömet ? szőgény páró te ! Hát ha má' ollan ficos embör vagy, vasódd ki a Bős' e nénéd pofabőrgyét, ine*'

1 hogy az ollan, mind egy hármonika. Meg haj megszólal szintég ugy is szól. Aszougya vissza má'a hatodik háztu: keed e'mérte a boromat Ejér keed a másvilágon megszenved, ezön a világon pejig nem kéványok mást, mind hogy u' follanak kü a keed szömeí mind esseg a gubacs. Na hát ejér a hónapi szent napon beadom a főtörvényszékhő. Maj' ottan kidudorodik a zigasság. Mer' oda má' igön kevés ész kő, hogy valaki a dolog izéjét megércne. U' is igazat ad a Teeus uram, tudom bizonyosam A Káróva vettüuk a télen egy licitácijóu 5 akó bort, akit a zadó miau dobót ák el. Asztotat tartottuk, ne ínenyuyen zsidó kézre. Mostannók bucsukó küállétottuk a mestör háza végébe, ozt kimértük a zidegön feleközetü vendégökuek. De mive két felü vót, csaplik ugy töttünk, hogy a zegyik felü a Káró, a másik felü meg ón ütöttem a' 5 akós hordóba egy csapot. Mondok : mindenki e'inéri belüle a magájét. A Káró nem akarta litergyit 22 ön alu anuyi, pejig szüvesen megkérték 20-ér. Én megeresztöttem, mer' hogy najon esött a zeső. A Káró csak izgött-mozgott, oszt gaballéroaan pöködött a vendégek körű ; mikó megunta a zesót, főmászott a mestör pajtája pallásáro oszt onnan a herkelukon keresztü kátozott le a veudégsereguek, hogy ü 22-ön alu nem agygya. Éu meg csak inertem a magam rét szét 20 karajcárór. Csak ugy fót a sok péz a tarisznyámbo. Mikó má' nem gyüta zén csapomon e'csöpp se, hazamöutem, mondok magamba, mosmá, maj' nekije is meggyün a zesze. Hát, aszongyák, meg is gyütt nekije, de annyi esseg még se vót. nekije, hogy tudott vóna a maga csaptyán a zitókás embörekuek eresztenyi. Még 18-ór se tudott anynyi." Én esseg küeresztöttem ami a zén csapom felü vót, ereszgesse kü is, ne a herkelikon körösztü kukucsállon kü, mind a Beni a bótajtón. A' szent iga', hogy má' a zasszony se ád ugy igazat, mind mikó fótalok vótunk, de ajór mégis neköm vau igasságom. Az szent . . . pejig az ám a kittnek a csipeje. Na maj' meglát,yuk mit végez a főtörvényszók, mer' hogy a Káró má' ügyvégyött, fogadott, ajór tudom, hogy e'veszti a zigasságot. No meg a zegy éves bikaborgyaját is annyostu. Addig a züdejig csak hógatok. Hogatom a zasszony isteuteleuködésejit, mikó összü óvassa a tikt.yajit, akik még búcsúkor kotyótak. Vót ollan is aki tojuyi kószütt. Aszongya : Hogy a gyógesö vargye agyon ejeket a zurakat. Mondok én esseg uem bányom. Tisztelettel Zacskó Pétör födmiives paraszt és bakter. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Ki&dó: A szerkesztőség.