Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1907-04-21 / 16. szám
1907. április 21. BALATONVIDÉK 5. azték e'kezdött. hintögetnyi felém. Moudok: mit, akarhat, ? Oszt szalattam utáno. Na — mondok — mive szógáhatok sógor. Aszongya : agygyon keed e' pipadohányt. Lőhet. Najon szüvesen, mer' hogy mostannék vött.em e' nagy pakli va. Mikó a kezébe attam, e'kezte fitymágatnyi a zacskómat. Aszongya : e' uem kostök zacskó ? MondjK : nem. A zasszonynak a kapcájo száró. Hímem a dohányt azt dicste, mei' hogy najon szároz vót. Tömte is a pipáját pogány módra. U'tett a ga.zembör, hogy a pipájó rózgyót, mikó tömte, mindétig fölebb-fölebb tóta. Mikó nagysokáró vissza atta, akkora vót a pipájo ippeg uiiud a száró, a dohányom pejig nem vót több, mikó a zacskót öszeráztoin, mind esseg e' dijó. Na — mondok — gyönyörüsógös e' feleközet e'. A disznaji a zeunyivalómat, meg esseg a tarisznyámot váinóták meg, a gazdájuk pejig a dohányomat. Nem is éri meg tisztösségge egyik se a 80 esztendőt, azt jó' tudom. Otthun a zusszony még jobban főboszént.ott. Aszongya ollan osipkedő tormán ; kereste keedet má' kécce is e' szómaözvegy. Majnem kühajtott, keedér, hogy hun vau. Aszongya, hogy onnaj Amerika országbu küdött nekije levelet a zemböre, azlotat akargya elóvastatnyi. Vagy hát kitugygya mit akar ? Keednek jobban kő tunynyi, mer' hogy azt beszélik a faluba, hogy mindétig ottan körű kószál keed éccakánok idején. Na — mondok — mosmá' ebbti ölég máro. Ha be nem fogod a könyeres tarisznyádot, liát mingya lerúgom a zegyik csízmámot, oszt.. . . Tovább nem diktáhattam elejbe, mer' hogy bedicsért a zámerikai szómaözvesy. Kivót ötözve. míndha misére niötiue. Szintég a bőkődős kapcáját, htiszta fő. HalIi keed ? — aszongya ollan szép fzóva mind e' gilice — óvassa csak el eztetet a levelet, kita Káró küdött, mer'hogy maga tauutt embör. Aszongyák, 1 hogy ü is járt má' ollan küső országbo, mikó katona vot. Jártom kán ! Banyalíkábo vótammajnem 9 hónapig, onnaj aztán liazagyüttem. Oda má nincs is igöu messze az a Zámemerika, mer' hogy csak a tengörön kő átusz'atnyi, ott vau a zeinbör. Nem tuttam vigan óvasuyi a levelet, mer' hogy a Káró a zoskolás évejit a bagóvári süriibe tőtötte madarászgatásso. (Szinte ollan bötüket irt mind Teens uram szokott, csakhogy nem tutta ollan röndébe Ösizeirnya.) Hát — keztem nekije magyaráznyi — azt irgya a Káró öcsém, hogy tégödet, t.isztöl. Jó dóga van nekije, mer' hogy különben él, mint itthun a zuraság. Minden istenáldott nap megvan nekije a 4 forént 60 karajcár napszátngyó. Igöu sokat kő nekije dógozuyi, meg az is baj, hogy a zélete mindétig kü vau téve a veszélnek ... no ne réij ajért, iszen . . . elég fijató vagy . . . meg hát. . . Menynyé csak kü asszony nézd meg öszuek-e azok a borgyuk ? Meg hátha a tikok is bementek a veteménj ös kerbe. . . Hijábo küt.tem a zasszonyt e' kicsit kü, hogy a szómaőzvegygye magunk közbe beszéhessek, nem át a rúdnak. Csak tovább fótozt.a a tarisznyámot. Három akkora fótot vetött a zegyik pargett ósószoknyájábu rájo, hogy ejután nem vászony, hauetn pargett tarisznyáuok kő moudanyi. . . . Azt is irgya, hogy a legfőbb bal csak az, hogy nincsen fehéruéptyük, ki valamit készécscsen nekijük, vagy a ruhájukat megvarr iá, vagy megföhórétenó. Aszongya kügygyünk innej egy p«r fét.al özvegyöt, meg virágzó hajadonyokat Hát, engöm nem erűiét, hogy teszemfő csóna utáno. Nem a', lppen ez üt szöget a zén fejembe is. Na ajér ne réjj inegéut . .. még mind nem mondottam e'. Fotelt a postáro 100 foréntot, akit 3 hónap alatt keresött, — aztáuék aszongya vigyáz rájo. Búcsúra má' itt, lesz. Aszougya vigyázz a zegésségedre, oszt mindétig jó zárd be a zajtókat. Hát csak ezöket irgya. Szüvesen édes szógám máskor is, csak gyere ha valamit, nem tucc, maj' én lediktálom előtted . . Isten megálgyon lölköm. Aszongya a zasszony nagy pókamérögge : halli, mér' akart engöm kikünnnyi, mikó itt vót az a Lucifer ? Mér ? moudok Ajér, hogy a borgyuk, meg a tikok mián aggodalmaskottam. A' mián háu ! Hogy a pokó só'se vegye be kaedet ! Ösmeröm a keed huncutságát. Má' meg roszba' sántikál keed, hogy a. . . Htnem nem is lesz áu keed Szentgyőrgyuapná' tovább bakter, azt, megmutatom. Na, na asszony ! má' meg ináshá' szökött a zeszöd, lerúgom áu azt a osizmát, mer' hogy most erősen rávan vórrva a sturuflija ! Erre a szóra e' hógatott. (Tisztőtt teens uram. Eztötet ne nyomgya Aü, mer' hátha a zasszony is e' találó tunnyi óvasuyi avvó a zókulávó, akit vásárko vett.) Tisztelettel Zacskó Pótör födmüves paraszt és bakterA Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Irta B^kefi Romig dr. E^y téraéppel és 142 ábrával. Budapest 1907. I—IV. és 376. 1. »A Balaton tudományos kutatásának eiedtuón3'e« C. nagy muukának, metynek megjelenését a M. Földrajzi társaság 1891beu határozta el, III. és utolsó kötete is majdueiti teljesen készen áll. A hatalmas mű éltető lelke Lóczy Lajos egyetemi tanár s munkatársai a legkiválóbb szakemberek. A jeleu munka a III kötetnek 3-ik szakasza s minden tekintatbeu méltán sorakozik az előbb megjelent tanulmányokho.". A Balaton vidékének egyházai (pléb. és szerzetes templomok és kápolnák) s költök megénekelte düledező várai elevenednek meg előttünk ez alapvető munka olvasására. A neves szerző, aki mai törtónettudósaink közt igen előkelő helyet biztosiiott magának, adatait- csak eredeti kútfőkből és forrásmunkákból merítette. S ez biztosítja neki a szakemberek teljes elismerését. Azonban müvét laikusok is élvezettel olvashatják, különösen azokat a részeket, amelyek egy egy nevesebb templomnak s várromnak viszontagságos történetét ecsetelik. Fájdalmasau panaszolja szerzőnk, hogy a várak szakszerű leírása ma még lehetetlen volt, mert legnagyobb részt elpusztulva jutottak reánk. Az alapfalakat csak tudományos ásatásokkal lehet biztosan megállapítani. Az egyházak és várak képeinek felvételéről Lóczy Lajos dr. gondoskodott, mig az egyházak ós várak földrajzi elhelyezkedését feltüntető pontos és igen áttekinthető térképet Reithoffer Károly rajzolta. A mű kiadásának költségeit Hornig Károly báró, veszprémi püspök, a magyar tudomány bőkezű Maeceuása fedezte, aki ezen nemes cselekedetével >aere perenniusc emléket állított nevéuek. Jes-Oni-Si. Ez a címe annak a rendkívül érdekes és igazán életrevaló újságnak, melynek első számai ez óv elején jelentek meg Budapesten, Palócy Lipót, reáliskolai tanár szerkesztésében. A vállalatnak az a célja, hogy az úgynevezett világnyelveket (angol, francia, olasz) a müveit közönséggel megkedveltesse, xliddig az angol ós francia uyelvü gyakorló füzetekből egyegy számot kaptunk, melyekből azt látjuk, hogv a szerkesztőség az u. n. közvetlen módszert alkalmazza. Az angol és francia nyelv kiejtésb-di nehézségeit a legnagyobb egyszerűséggel, a magyar nyelv hangjaihoz viszonyítva tárgyalja, ugy, hogy a tanuló szinte játszva ismer edhetik meg velük.. Aztán mindjárt következik a mondatképzés. A gyakorlati részben a szavak megtanulását és emlókezetbevósését szemléltető képek is támogatják. A feladat cimű rovat arra szolgál, hogy a tanuló az olvasást és mondatképzést egy füst alatt, elsajátíthassa Fordítását a következő számban mindig ellenőrizheti. A kitűnő kis újságot a legmelegebben ajánljuk. Előfizetési ára negyedévre 3 kor. Szerkesztőség : Budapest, V., Széchenyiutca 1. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh Jánoa. Kiadó: A szerkesztőség. HIRDETMÉNY 100.000.000 koronát azaz százmillió korona belga és francia készpén7.tőkét folyósittat Magyarorszag területére hazánk legnagyobb bankháza ! !! Róth bankház Bpest. Bank-központunk : M. Kir. Opera Bazár palotájában. Tolwósiíunk : Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/ ? - 3'/ 2% - 4% - 4V 2%-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és Ill-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5 %-al, esetleg 5 l/2%-al. Személy és tárca váltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 272 — 10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állami, törvényhatósági, községi tisztviselőknek ós katona-tiszteknek fizetési előjegyzésre kezes ós életbiztosítás nélkül. Ugyanezeknek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95°/ 0-áig kölcsönt nyujtunk az Osztrák-Magyar bank kamatlába mellett, saját tőkéinkből a lombárd kölcsönökre reservált több százezer korona erejéig. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-törlesztéses, személy- ós váltókölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Tözsdemegbizásokat a budaposti és külföldi tőzsdéken lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk, mindenkori föltótlen eredménnyel, míg az árfolyamokat mindenkor sürgönyileg díjtalanul közöljük. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő öszzekőttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Díjtalanul nyujtunk bárkinek szakszerű felvilágositáSt. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. ""^ffi Válaszbólyeg mindenkor melléklendő. Bankhelyiségeink Budapesten : VI., Ó-utca 15. és Lázár-utca 16. sz. alatt vannak. Piaci gabonaárak 1907 április 17. . 15 K 60 fii. . 14 K. 40 fii. . 14 K. — fii. Buza . Rozs . . Árpa . . Zab . . Kukorica Krumpi 16 K. 60 fii. 13 K. 60 fii. 4 K. 80 fii,