Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-12-02 / 48. szám

1906. december 2. 3 A vörösbegy naponta annyi rovart fogyaszt., mim ha az ember 10—15 cm. át­mérőjű és 10—12 méter hosszú kalbászt enne meg és még számos példát lehetne felhozni. Ezen emiitett dolgok nem a mesevi­lágából valók, hanem tények, melyeket ugy a m kir. rovartani állomáson, mint az ornithologiai központban végzett gyomor­tartalom vizsgálatok derítették ki Horvátit Géza dr. a rovartani állomás volt főuöke kimutatta, hogy Magyarország évente 160—200 millió korona veszteséget szenved a rovarok kár­tétele révén. Hogy ezen óriási számi k reális alappal biruftkj annak bizonyítására felem­lítem Franciaországot, hol a rovarok oly óriási mértékben léptek fel, hogy az elle­nük való védekezés hasztalannak bizonyult s a kétségbe esett ország az iszonyú csa­pás megszüntetéséért. boldogságos Szűz Máriához fordult segítségért, és az egyház jfévegölő boldogságos Szűz Máriai név alatt körmenettel egybekötött ünnepet, ren­delt el. Hogy a madárvédelemmel a külföld különösen Német- és Franciaország mily eredményt ért el a rovarirtás terén, azt fé­nyesen igazolja az ő magas színvonalon álló mezőgazdaságuk s különösen az ő ker­tészetök, az ő gyönyörű gyümölcsöseikkel. Szép, nemes és a mi legfőbb gazda­ságos dolgokban külföldet utánozni nem szégyen, sőt kötelessége minden magyar embernek. A jelen esetben azonban nem ts a külföldet uiáuozzuk, hisz hazánkban Kő­szeg, Sopron, Kecskeméten stb. virágzó ma­dávédö egyesületek vannak, melynek sziv és lélek nemesítő hatásától eltekintve ott látjuk praktikus hasznát virágzó kertésze­tükben és nagy gyümölcs exponukban. Hogy városunkban a madárvédelmet meghonosíthassuk, szükséges volna ezen célra egyesületet alakítani, mert ez eset­ben, a mit egyes ember megtenni képte­len, azt egyesült erővel, mint Kőszeg, Sop­ron példája mutatja, könnyen inegvalósit­haió. Miután városunkban már több kul­turális egylet működik, melyek természe­tesen a közönségre anyagi telhet, is rónak, igy célunk az volna, hogy olvasszuk a keszthely vidéki gazdakörbe. Ily módon a közönséget nem teilieljük agyon ujabb tag­sági-dijakkal és azon költségei.ki-1, melyek e8.V uj egylet alakításával járnak, ha­nem a Gazdái őrnek egy uj alosztályát ké­pezné, mely madár v. állat védő egj esületet Keszthely város neinesblkü közönsége — mint pártoló tagok — bizonyára csekély tagsági-díj 1 kor.-val támogatni fognak. Azért is indokolt volna, hogj' a Gaz­dakör vegye kezébe ezen mezőgazdaságiiig oly fontos madárvédelmet, miután igy le­hetővé volna téve, hogy nemcsak váro­sunkban, hanem a vidéki tagok révén a Gazdakör egész működési területén is meg­honosítsuk a madárvédelmet. Mély tisztel ettel kérjük Keszthely va­ros nagyérdemű és nemeslelkii közönségét, hogy tegye lehetővé erkölcsi és anyagi hoz ájárulásával ezen nemes iutézméuy meg­valósítását. Magunk részéről megnyertük az Or­szágos állatvédő egyesület erkölcsi és anyagi támogatását és az egyesület megalakítása érdekében f. év december hó 8-án Kukuljevicz József az Állatvédő egyesület érdemekben gazdag főtitkára városunkba érkezik és aznap este a Hungária szálloda nagytermében este 6 órakor fel­olvasást fog tartani az állatvédő egyesület meg­alakítása érdekében, melyet barátságos tár­sasvwcsora fog követni. Madár fészkek és téli etetők Fáber Sándor kir. gazd. akad. tanárnál (akadémia epület) előjegyezhetők. Hirundo. Válasz a >Nyilt levél« re, melyet »Egy nem kaszi­nói tag« az >Qtthon<-kör vezetőségéhez intézett. Az >(jtthon«-kör hálás köszönetet szavaz levélírónak egy >Szabad Lyceum* megalkotását célzó indítványáért, kiváló­képen az okból, hogy ezt a szép eszmét >Nyilt levél« alakjában vetette fel, ami által mód és a kalom adódott arra, hogy e szép és üdvös eszmének a müveit társa­dalom különböző és tágasabb rétegeiben is mentől több hivője és ápolója támad­jon. A »Nyílt levél épen jókor jelent meg; tárgya, iránya az »Ótthon«-kört törekvé­sében és célja elérésében segiteni fogan­tatott. Ugyanis, mint a levéliró is jól tudja, az >Otthon* körnek többek között van egy ^Irodalmi szakválasztmány «-a, amely ugyanazt a szerepkört van hivatva betöl­teni, ami a »Szabad Lyceum« fogalmának megfelel. Az >Otthon«-kör jóváhagyott alap­szabályainak 33. §-a a) pontja szerint : Az irodalmi szak választmány fel­adata a hazai irodalom müvelésére, ter­jesztésére, ismertetésére irányuló mun­kálkodás AZ egyesület által rendezett házi, vagy nyilvános estélyek (ünnepek) irodalmi részének rendezése", Van az »Otthon«-nak zene és képző­művészeti szakosztálya is. A mult évben kiválóan hivatott erők­ből alakult megaa ir^d. szakválasztmány. Saj­nos azonban, három jeles tagja — köztük Büchler Sándor dr. is — lemondott e tisztségéről, sőt a tagok sorából is kilép­tek, többen eltávoztak, aminek következ­tében ez a szakválasztmány sikeresen nem működhetett. A szakválasztmányok tagjai az idei évre a legközelebb tartandó rendkívüli közgyűlésen megválasztatnak Épen a >Nyilt le -1« megjelenése napján tartott az »wtthon»-kör igazgató választmánya ülést, melynek egyik táigj'át a szak választmán} rok mielőbbi megalakítása képezte s ezzel kapcsolatban elhatározta tott, hogy az »Otthon«-kör fentebb vázolt alapszabályszerü programmját hatásosabb módon fog igyekezni beváltani, számítván a hivatott erők közreműködésére és a mű­velt közönség érdeklődő szellemi támoga­tására. Tájékozásul még csak annyit, hogy a közreműködésből a nem tngok sincsenek kizárva, az érdeklődők vendégül szívesen láttatnak, sőt a hivatottak közreműködésre felkéretnek. Az «vtthon»-kör megbízásából: Kisfaludy Tivadar, titkár. A takarékbetétek községi adója A mostanában megtartott országos kongresszusok jellemző közös tulajdonsága az, hogy valamennyi egyes osztályok ós ér­dekcsoportok anyagi érdekeit állítja elő­térbe és tekintet nélkül a közérdekre, a fi­zetés javilások, jövedelmi tortátok megnyi­tása, szóval a zsebkérdések megvitatásában merül ki a kongresszus tevékenysége. Ez a közös tulajdonság jellemzi a pol­gármestereknek Pozsonyban megtartott or­szágos kongresszusának tanácskozásait is. A városok gazdasági, kulturális feladatainak miké.it való teljesítéséről, a közegészség és közrendészet követelményeinek megvalósí­tásáról, a hazai ipar pártolásában és fejlesz­tésében való tevékeny közreműködésről de­hogy is esett szó ezen a kongresszuson. A polgármester urak ugyan aránylag még eléggé szerények voltak, amidőn nem kö­vetve az államtisztviselők, postások, vasuta­sok, tanítók és mások példáját, a saját, fi­zetésük javítását, direkte nem követelték, de annyival inkább követeltek a városok részére minél több jövedelmi forrást, amely­nek követelésében indnekte természetesen a fizetésjavitás is bent foglaltatik. «Magában véve azonban még az sem volna baj, hogy városi municipiumok vezérr mberei, a váro­sok jövedelmének emelése érdekében buz­gólkodnak, mert hiszen szegény város csak szegényesen felelhet meg érintett felada­tainak, de már az aztán szegénységi bizo­nyítványul szolgál a polgármester urak ta­lálékonyságára nézve, hogy a városok ré­szére uj jövedelmi forrásokról csakis uj köz­ségi adók kreálása utján tudnak gondoskodni. A pozsouyi kongresszus napirendjén csupa adóügyi javaslatok szerepeltek. A házadómentességnek 30 évre kiterjesztése, az értéknövekvési adónak a városok javára való behozatala és a pénzintézetek tökéinek községi adóval való megterhelése képezték a kongresszus napirendjének főtárgyait, mert ami ezeken kívül a napirenden szerepelt, az csak sallang volt. Tehát uj adók kre­álása most, amidőn az egész ország hábo­rog a régi állami adók terhes volta miatt, amikor nz üzletemberek adóját, sok helyen 50 —100%-kal emelték fel és amidőn a kor­mány verítéket izzadva azon tépelődik, hogy miként, lehetne az adóteher megkönnj'itéséfc ugy keresztül v'nni, hogy a kecske is jól­lakjék, a káposzta is megmaradjon. De a kongresszuson letárgyalt adó­projektumok közt a legkárosabb projektum a pénzintézeti betéteknek községi adóval való megterhelése, melyet Lukács Ödön nagyváradi adóügyi magáutudós terjesztett a kongresszus elé s melyet az egyhangúlag elfogadott. Hogy a városok financiális sebeit or­vosolni kell, ezt mi is hangoztatjuk, c<e ennek nem szabad nyomasztó uj adók léte­sítése utján történni. Szerintünk uagj'rész­ben meg lehet oldani a kérdést a közren­dészet és a közegészségügy államosítása ut­ján, mely esetbenjjja városok jelentékeny ter­hek! öl szabadulnának. Minden esetben pe­dig mindenféle adókérdés, igy a községi és megyei adók ügye is, csak az általános adóreform keretében oldható meg, ennek uj adók behozatalával eléje vágni és a rendezést, ekként, megnehezíteni nem sza­bad. Körülbelül ezeket az indokokat so­rolta fel a pozsonj'i kongressus eló beter­jesztett különvéleményében Bader Henrik, temesvári törvényhatósági bizottsági tag is. A kongresszus azonban nem vette figye­lembe a különvéleményt, valamint nem vette figyelembe az ügyben a sajtó utjáu megnyilváuult közvóleméryt. sem. Ez már igy szokott, lenni nálunk, azért van aztán országos kongresszusok ' munkálkodásának oly kevés látható eredménye. A kormány aaonban bizonyosan nem fog szemet hunyni a fent, kifejtett, okok előtt és szépeu ad akta teszi a pozsonyi kongresszus ide vo­natkozó felterjesztését. A kath. legényegylet jubileumi ünnepélge. Szép ünnepségek keretében folyt la a mult. vasárnap a kaih. legényegylet 10 éves fennállásának jubileumi üunepélye. Az egyesület rendes és pártoló tagjai már a reggeli órákban tekintélyes számban gviiltek össze az egyesület Fehér György­Yan szerencsém a nagyérdemű közön­séget tisztelettel értesíteni, hogy a Kos­suth Lajos utcában, Laskay Ernő ur házaban levő Kutí József-féle borbély és fodrász üzletet december hó 1-éu átvettem és azt nevem alatt tovább fogom vezetni. Pontos és tiszta kiszolgálás, Manicur-terem. A nagyérdemű közönség szíves pártfogását tisztelettel kéri NEIGER PÁL borbély ós fodrász.

Next

/
Oldalképek
Tartalom