Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-09-09 / 36. szám

1906. szeptember 16. BALATONVIDÉK 5 folytán részben pusztán. Saáry felől veszekedett iramodással jött egy gyönyörű gépkocsi, amely a városban megállott. Egy magas termet ű, naptól barna arcú, elegáns fiatalember szállt le róla s bement egy kávéházba. Az ablakhoz ült s reggel kilenc órától kezdve el nem mozdult onnét egy pillanatra sem. Az automobil útra készen vesztegelt egy kocsiszín alatt ; a kocs'vezető pedig itt is, ott is tudakozódott, hogy nem láttak egy másik motort is keresztülmenui a városon — egy hölggyel. Végre délután négy óra körül jött hatalmas pöfögéssel a világoskékre festett motor, amely egy rendkívül elegáns hölgyet hozott. A fiatal ember kocsija előállt s a hölgy átült arra, de nem egyedül. Az ifjú mellette foglalt, helyet s a töf töf rohant Bak felé. Másnap reggel újra megjelent az ifjú pár, a hölgy felült a saját Kocsijára s a két motor elpöfögött; az egyik északnak, a másik délnek . . . Délután két haragos ur kérdezősködött, hogy nem láttak e itt egy ifjú hölgyet kék automobilban ? a. megszólítottak mosolyogtak, de uem emlékeztek a szerelmes automobilokra. — TŰZ. Sümegen f. hó 5 ón délután 1/

i2-kor kigyuladt, Rieger Jánosnak a kutdoiubou levő háza s hamarjában teljesen leégett. A tűz következőkép keletkezett: Simon Imre kőnüiv^ssegédnek kis gyermekei magukra hagyva, ebédebek a pitvarban. E közben az egyik gyermek kanala a pitvarban levő szalmába esett. Miközben a gyermekek a kanalat keresgélték, egyikük a szalma között gyufát talált. A gyufák rögtön meggyújtották. A szabna tüzet fogott A láng a pitvarból a nyitott padlás-feljárónál a tetőbe kapott. Mire a legnagyobbrészt künn a mezőn foglalatoskodó nép megérkezett, a ház teljesen leégett. A kár a biztosítás megtérül. — Nagy tüz Dobos Gáspár Tapolcához tartozó dobospusztai földbirtokos lakhelyiségei augusztus 29-én virradóra teljesen leégtek, még pedig 3 szoba, 1 konyha, 1 kamara 4000 kor., 4 teljes szoba bútor 600 kor., 1 konyha és 1 kamara felszerelés 400 kor., összes ruliauemiiek 5000 kor., festmény, képek ós tükrök 2000 kor., ezüstuemüek 4000 kor., egyébb berendezési tárgyak 3500 korona, összesen 19500 kor. értékben. Ugy az épület mind a benne levők biztosítva voltak, azonban csak 15000 kor. erejéig. A tűz keletkezését, amint a csendőri uyomozat, kiderítette, a konyha takHiékiüzhelyéből kivezető cilinderes kéményben levő l oroui meggyulladása idézte elő. — Szilágyi és Diskant miskolci gépgyáros két kitűnő borsajtóira, valamint legújabb «Villám> centrifugális bogyózóés zuzó gépeire felhívjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a cég által feltalált és készített «Kossuth», «Kincsem» és 'Hegyaljai borsajtók, nemkülönben a nagy préseléshez készített Rákóczy «kettős kosaru» sajtók, amelyeknél a régi világ fából készített prése geniálisan egyesítve van a modern technika vivmányaival. A sajtó felső része acél, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezhetik vasrészekkel, hanem csak fával, ami a must színét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is könynyen ki lehet venni Az 1901 évi temesvári, az 1902. évi egri és a pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon a cég borsajtói első díjjal, aranyéremmel lett kitüntetve. A cég ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. — Gyilkosság a lakodalomban. Szem cse pusztán lakodalom volt Mészáros Ferenc házában. A lakodalmas nép jókedvűen mulatott, midőn egyszer csak elhallgatott a cigány s a levegőben megvillant egy kés, Kőmives József és Németh József összeperlekedvén, utóbbi kést rántott és Kőmivest fejbeszurta, mire ez kaszát kerített elő és azzal halálra sebesítette Németet. A gyilkost elfogták ós bekísérték az ügyészség fogházába. — Beverte az oldalbordáját. Szegletes Ferenc és Tóth Mihály együtt dolgoztak Dióskálban egy patak bővítésén. Békés egyetértés volt közöttük, a minap azonban valami csekélység miatt összeszólalkoztak és ütni kezdték egymást. Ekkor érkezett Tóth Mihály fia, Sándor, ki mindjárt apja segítségére kelt. Ugyanis a kezében levő fejszével ugy vágta mellbe Szegletes Ferencet, hogy három oldalbordája betörött ós a tüdeje is megsérült. Szegletest életveszélyes betegen szállították be a nagykanizsai közkórházba. — A baromfitenyésztésből mikép lehet állandó és nagy jövedelmet? A legutóbbi években rohamosan emelkedett nemcsak hazánkban, de a külföldöu is a hus ára. Természetes következménye lett ennek aztán az, hogy a közönség a baromfihús ós a tojásfogyasztást óriási mérvben fokozta s igy a baromfi ós a tojás ára is lényegesen emelkedett. Kétségtelenül bebizonyitatott pedig az, hogy a legolcsóbban állítható elő a baromfihús és tojás csak tudni kell annak módját, mert ismeretes dolog az, hogy nem minden fajta baromfi való hus- vagy tojástermelótre s nem minden vidéken lehet az egyik, vagy másik tenyészirányt. sikeresen folytatni. Ezen fon tos tenyésztési ágazat kellő fellendítésére nagyon jó eszközünk van s ez a Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő s baromfitenyésztő szerkesztőségében hetenként megjelenő >Baromfitenyésztés« cimü szaklap, mely immár újévtől kezd ve az 5-ik évfolyamba fog lépni. Ezen képes heti szaklapot a szerkesztőség (Nagyvárad Póter-u. 1. sz.) mindenkinek, a ki levelező lapon hozzánk fordul, 3 héten át ingyen és bórmentve küldi mutatóul, mert a' szerkesztő azt akarja, hogy a hézagpótló lapot minden tenyésztő megismerje s abból állandó és nagy haszna legyen. A •Baromfitenyésztés felöleli és

< a legteljesebben tárgyalja a gazdasági és sport baromfi, énekiő- és díszmadár, galamb és kázinyulteuyósztési ós értékesítési kérdéseket.. Földbirtokosok, bérlők, gazdatisztek, kisgazdák, iparosok és magánzók egyaránt haszonnal és élvezettel olvashatják a »Baromfitenyésztést« a niagxar baromfitenyésztósi ügy igaz barátját. Előfizetési ára egy évre 8 kor., félévre 4 kor. Előfizetési pénzek e cím alatt: >Baromfiienyésztésc szerkesztősége Nagyvárad. Péter-utca 1. sz. küldendők. Jövsdelmezö gazdálkodás. Aki megtanítja a mi népünket arra, miként lehet aránylag kicsiny darab földön nemcsak eredményes gazdálkodást űzni, hanem a tisztességes megélhetésen kivül vagyont is gyűjteni, az rendkivüii nagy szolgálatot, tesz a nemzetnek. Nem olyan könnyű dolog ám ez, mint némelyek talán hiszik. Nem pedig azért, mert a leginkább érdekeltekkel nehéz az okos szót megértetni és rávenni őket arra, hogy a célravezető, sikeres példákon felbuzduljanak és azokat gyakorlatban is kövessék. A Gazdaszövetségnek most meginduló akciójában, mely a földhaszonbérlő szövetkezetek alakítását célozza, elsőrendű szerep jut az anyagilag gyenge tehetségű embereknek. Az alsóbb rétegek felsegitóse, a mutatkozó társadalmi bajok enyhítése körül nagy feladatok véghezvitelére lesznek alkalmatosak ezek nz intézmények. Es különös fontossággal bírnak az olyan helyeken, ahol a talaj megfelel a belterjes kertészkedés kívánalmainak. Magyat országon Kecskemét, Nagykőrös és Makón kivül nem igen tudunk olyan helyekről, ahol a nép nagyobb arányban foglalkoznék kertgazdálkodással. Pedig, hogy minő haszonnal jár ez és mily nagy befolyása van a szegény emberek anyagi helyzetének javítására, eléggé ismeretes minden körben. De ha ezek nem volnának is, ott van a szorgalmas bolgár kerteszek munkája ós eredményei. Alig találunk ma már mezővárost hazánkban, ahol nem lenne néhány bolgár család. A szép, dus növényzet mollet.t irigy szemmel halad el a mi magyarunk, de bizony eszébe sem jut, hogy hasonló dologgal megpróbálkozzék. Ha tehát a példa magában véve nem elég, hatékonyabb eszközökhöz kell folyamodnunk a jó és jelentős ügy érdekében. Igy azt hisszük megközelitenők a célt, ha például értelmes, magyarul beszélő bolgár kertészeket szerződtetnénk, kik azután bele vezetnék a mi embereinket a kertészkedés tudományába. De ezenfelül előre szükséges volna biztosítani azt, hogy amit. ezek termelnek, az vevőre is találjon. Ezzel szemben a termelés irányát és a növények fajtáit meg lehetne határozni. Tekintettel arra, hogy az egyre sűrűbben alakuló városi fogyasztó szövetkezeteknek j szükségletét körülbelül előre megállapithatj juk és hogy nagyobb tömeget a fővárosban és a külföldön mindig értékesíthetünk, ezeken a kérdéseken fennakadni nem szabad. Hogy a kerfgHzdálkodás mekkora nagy eredményeket biztosithat számunkra, arra elmondunk egy hazai példát és elébe állítjuk olvasóinknak, hogy Páris környékén a franciák mily gyönyörű dolgokat művelnek. Pár esztendővel ezelőtt, amikor még hó borította a földet, az egyik dunántuli városba egy Nedoff uevü bolgár kertész érkezett. Szemlót tartott a várost két oldalról övező rétek fölött és azután több kisgazdától kibérelt tizenhat hold földet. Olyan árt kínált,, hogy ezeknek szemükszájuk elállt és szó nélkül megkötötték az alkut. Mikor jött a tavasz, kora reggeltől késő estig ott dolgoztak a földön a szorgalmas emberek. A gazdát az egyik megbízható embere helyettesitette, mert annak többfelé is volt dolga. Tiz városban összesen 120—130 kis hold földet bérelt, amelyen 40—50 család talált foglalkozást. Az 1904. évi száraz esztendő eredményeképen, amely annyi ezer magyar családot segített előre a tönkremenetel utján, mindegyik bolgár család 1300—1400 kor. munkabért, ezenfelül százalékot kapott, a gazda pedig kerek harminckétezer koronát küldött haza Bulgáriába Ugy-e lehet Magyarországon is pénzt keresni ? Páris vidékén 50.000 acre területen (egy acre körülbelül megfelel egy magyar holdnak) termelnek a mezőn zöldséget és 25 000 acre földön űznek belterjes zöldségkertészetet. Egy acre földórt már ezelőtt ötvenesztendővelisfizettek itt 400—600 kor, évi haszonbért a kereskedelmi kertészek ; ma még eunél is többet adnak. Ezekben a kertészetekben acrenként 6000 kor. bruttó jövedelem is kimutatható, sőt azok, akik korai zöldséget termelnek üvegházakban, ennek az összegnek a kétszeresét is elérték. Páris közelében a gyümölcstermesztés is nagyarányú és jól jövedelmező. Mintegy 1300 acren termelnek csupán őszi barackot ; ezenkívül nagy darab területeken körtét, szilvát és egj'éb gyümölcsöt. Öszi barackból mintegy 25 millió terem évenkint ; körte 30—50 métermázsa is megterem acrenként. Vagyis egy kis magyar holdnak megfelelő terület gyümölcsből 700—1000 koronát jövedelmez. Nagyon messze vagyunk mi még a franciáktól a gyümölcs- és zöldség-kertészet dolgában, ahol nem kevesebb, mint 1,075.000 acre földet használnak erre a célra és acrenként átlagban is elérik a 890 kor. jövedelmet. Ha sikerülne a mi magyarjainkat megnyerni ennek az áldásos irányú munkálkodásnak, kevesebb panasz lenue mindjárt erre a hazára, hogy kicsiny és fekete az a kenyér, amely a szegény embernek jut. A mozgató munkának azonban felülről kell jönni, mert anélkül előre sohase megyünk. Luptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó : A szerkesztőség.