Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-09-02 / 35. szám

1 906. szeptember 2. BALATONVIDÉK 3 családban. Sokszor hallottam kiíakadásokat, szülőktől, kiknek 2—3 gyermekük vau, azok rosszasága, fóktelenkedése miatt. Tessék most elképzelni, mi megy ott végbe, hol 50—60 gyermek kerül össze, kiknek leo nagyobb részére otthon azt mondják : *Nem birunk vele ! Nem használ neki semmi !» A tanítónak birui kell vele, le kell szoktatnia minden rossz szokásáról, valóságos kezes bárányt kell nevelnie szeretettel mi>'den kezére adotl. gyermekből. Nem kis munka ez, mindenki tudja s mégis oly kevesen vannak, akik méltányolják is a tanító fáradságos munkáját. Méltányolni kevesen, de gáncsolni annál többen tudják. Sok a gáncso'ót.ok és irigyetek szegény tanítók! Irigyetek??... kérdezhetné valaki. Ugyan mit lehet irigyelni a tanítóktól ? A nehéz életölő nevelés-oktatást ? A borsosjavadalmazást ? Nem, ezt, nem irigyli senki, hanem a két hónapi vakációt. Az a két hónap, melyen ti a 10 hónapi terhes munka fáradalmait pihenitek, sokn«k szálka a szemében s higyjétek el, csak ez, egyedül ez az oka, hogy nyomorúságos fizetésen kell tengődnötök. Ismerem az embereket s azok gondolkodás módját., de meg hallottam is több alkalommal és többektől, hogy : minek nektek fizetés javítás, mikor egy évben csak 10 hónapig — vagy még addig sem egészen dolgoztok, a többit elhenyélitek ? ! — Hogy ti a tanév tartama alatt egészségteket aláásó levegőben (50—60 gyermek testi párolgása a legjobb szellőztetés mellett is megérezhető) nehéz fárasztó munkát végeztek, azzal senki nem törődik, de a két, hónapban, mikor ráértek sétálni, meg viselt idegeiteket pihentetni, akkor mindenki, aki csak nincs hasonló körülmények közt, irigyli tőletek azt a kis szabadságot s ellenségtek lesz. Sok az ellenség, kevés a jóbarát,, de azért mégse csüggedjelek, küzdjetek anyagi helyzetetek javítása érdekében kitartással a siker nem késhetik soká. De most veszem csak észre, hova jutottam. A tanítókhoz beszélek, mikor az iskolaszéknek ajánlottam figyelmébe soraimat. Tán megbocsátanak e kis kitérésért, főkép ha megszívlelik, hogy a tanítók auyagi helyzetének javítását is hatáskörükbe utalja az uj miniszteri utasítás. Az iskolaszék javasol ó* pártfogol, a képviselőtestület, pedig határoz. Mint. értesülök, mire e sorok kikerülnek a nyomda alól, a tanító* fizetésjavitást ós lakbért kérő kérvénye már az iskolaszék elé jut, igy ez már legközelebbi gyűlésén foglalkozni fog vele. Remélhetőleg kedvező elintézést nyer s a legmelegebb pártfogással "lesz a képviselőtestület elé terjesztve, hol szintén akadály nélkül keresztül kell mennie. Ezzel a kárpótlással tartozik a város a tanítóknak, kik azzal, hogy az iskola nem lett állami kezelésbe adva, sokat vesztettek. Az állam 1400 korönát, ós megfelelő lakbért ad minden 5 évi szolgálattal biró tanítójának » ezenkívül többféle kedvezményt is nyújt. Ha még figyelembe vesszük azt is, hogy az uj miniszteri utasítás eltiltotta a tanitókat a tömeges iskolai privátoktatástól, mely bizony régebben jó jövedelmet biztositott, ugy jogosnak és méltányosnak kell ismernünk a tanítóság kérését s nem szabad előle elzárkóznunk. Az iskola érdeke is magkivánja, hogy a tanítók megélhetésüket biztosító fizetést kapjanak, mert csak megelégedett emberek teljesíthetik kötelességüket lxiven, odaadón. A fentebb elmondottak megvalósítása egyenlőre elég munkát ró a megalakult iskolaszékre, mely remélhetőleg fog a maga natáskörében oly tevékenységet kifejteili, mint a fürdő- vagy a villany világítási bizottság a legutóbb. Az ügy inegérdemlenó. No majd elválik. -i —i. Jegyzők gyűlése. Zr.lavármetí.ye községi és körjegyzők egylete f. hó 28-áu Keszthelyen a városház nagy termében tartotta közgyűlését, melyen mintegy 70 jegyző jelent meg,azonkívül a város több polgára.. Kovát* Gyula légrádi jegyző egyleti elnök d e. 10 órakor lendületes szavakkal megnyitván a gyűlést, első sóiban indítványozta, hogy a városban időző Csettáu Károly, volt alispáutól, ki a vármegye községi és körjegyző karának kiváló főnöke és bölcj tanácsadója volt, búcsúzzanak el. Az indítványt, a gyűlés lelke? éljenzéssel fogadván, nyomban egy többtagú küldöttséget menesztett az »Amazoii«-bau vet* lakására s felkérték a gyűlésen való megjelenésre. Mikor az alispán a gyűlés termében megjelent, a jelen voltak szűnni netn akaró zugó éljenzéssel fogadták. Az éljenek le csillapulta után, Kováts Gyula, egyleti elnök u következő beszéddel vett, bucsut a megyei jegyzők nevében a volt népszerű alispáutól : Tekintetes Alispán Ur ! Zalavármegye községi és körjegyzők Egylete nevében és képviseletében búcsúzni jöttünk Tekintetességedhez, nyugalomba vonulása alkalmával. Nem a szokásos formaság, sem a hivatalos kötelesség parancsa, hanem szivünk őszinte, meleg vonzalma ós ragaszkodása hozott ide tekintetes Alispán Urunkhoz. Legyen elnézéssel azért a tekintetes Alispán Ur, ha én, uiint az egylet szószólója, nem vagyok képes világos szavakba öltöztetni azon érzelmeket, amelyek őszinte szivünk egész valóját eltöltik, e reánk nézve történeti nevezetességű pillanatban. De sokkal elfogultabb lelkünk és sokkal nagyobb veszteségünk, hogysem a szavak, uralkodni volnának képesek az érzelmeken. Hisz bucsuzunk ! Bucsuzuuk attól a nagyrabecsült, rajongóau szeretett, és imádva tisztelt egyéniségtől, aki majdnem két évtizeden át állott, vármegyénk élén, mint annak alispánja s aki ezen idő alitt, e vármegje községi és körjegyzői karának nemcsak emberies főnöke, hanem igazi atyja, jó tanácsadója ós vezérlő angyala volt. S most távozik! Távozik azon helyről, metyet oly hoszszu időn keresztül, jó és balsorsban, — mint viharedzett tölgy állott meg, mindig önzetlen ós rendületlenül. Nem külsőségekért, nem személyes ambíciója kielégítéséért., hanem a közügy java, e drága, szent haza jóvolta ós vármegyéje felvirágoztatásáért küzdve ós harcolva. A kitűzött célt elérte Tekintetességed ! Ha tehát távozik, azt a legnagyobb öntudattal s azon hitbei. teheti, hogy e vármegye utódai nem lehetnek ós nem fognak hálátlanok lenni azon sikerekért, melyeket alispáni működésének ideje alatt a vármegye közigazgatása érdekében kivívni méltóztatott. Nekünk, — e vármegye községi és körjegyzői testületének — a válás percében két kötelességünk van Tekintetességeddel szemben. Az egyik a legmélyebb hálával párosult köszönet, mindazon jókért, amelyekben bennünket alispáni működésének ideje alatt részesíteni kegyeskedett. A másik, a legőszintébb kérelem azért, hogy testületünket nagybecsű jóindulatában és emlékében továbbra is megtartani méltóztassék. Mert — tek. Alispán Ur — ha elszakadtak is a hivatalos kötelékek, amelyek Tekintetességedet vármegyéje jegyzői karával összekapcsolták, nem szakadtak és nem fognak elszakadni a tisztelet, szeretet és ragaszkodás láncai, amelyek e testületet Tekintetességed na^yrabecsült személyéhez fűzik. Ünnepélyesen ígérjük, hogy e kért nagybecsű ajándékot, nem fogja Tekintetességed érdemtelenekre pazarolni, mert fő törekvésünk leend, azt, miként a múltban, akként a jövőben is, rendületlen hazafiságunk és kitartó' n szorgalmas munkálkodásunk által méltóképen kiérdemelni. Amiről, hogy minél tovább meggyőződhessék szeretett, Alispán Ur, az egek Urától áldást, boldogságot, megelégedést, egészséget és ie"u hos*zu életet kérünk Tekin tetességednek. Isten tartsa, éltesse nagyon soká ! Az ünnepelt férfi meghatott hangon köszönte meg a szíves fogadtatást, továbbá a jegyzőknek alispánsága alatt vele szemben tanúsított készséges jóakaratát. Hogy hossző időn, majd 2 évtizeden át rendben vezethette a megye administracióját, nem a saját, érdemének tudja be, hanem a megyei tisztikar s főleg a jegyzői kar szíves ós szakszerű támogatásának. Kéri, ha hivatalos érintkezésük lemondásával meg is szűnt, ne feledkezzenek meg róla, viszont ö is biztosítja továbbra is a megyei jegyzői kart jóindulatáról. Az ünnepies ováció után az elnök felolvasta a nagy gonddal szerkesztett s nagy tetszéssel fogadott, a mult, évre vonatkozó jelentését, amely tudatja, hogy a mult gyűlés határozatait, végrehajtották, az egylet 25 éves fenuállását, megünnepelték. A járási jegyzői egyletek — a sümegi és szentgróti járásokon kívül, megalakultak. A jelentés kapcsán elnök megemlékezett a közel múltban lezajlott áldatlan politikai helyzet által teremtett alkotmányellenes mozgalomról. Azt hiszem, — mondá — természetesnek fogja találni a tisztelt közgyűlés hogy e téren nem fogom átlépni azon kereteket, amelyek egyleti működésűnket határolják s nem fogok átcsapni a politika azon mezejére, amely a jelzettem határokon kívül van. E kérdésnél szerény véleményem szerint, nagyon feltűnően meg kell húznom a válaszfalat köztünk, mint községi tisztviselők, mint, magjar hazafiak közt. S nem szabad megengednem, hogy'bárki is a fennálló törvényekre tett hivatalos eskü alapján elfoglalt köztisztviselői minőségünket összeköttetésbe hozza hazttfiságunkkal és magyar honfiúi voltunkkal, mert e kettő egj'mással ellenkező. Ellenkező pedig azért, mert mint magyar hazafiak szabadon követhetjük egyéni és lelki meggyőződésünket, de mint köztisztviselők kötelesek vagyunk teljesíteni, a fennálló és szentesitót,t törvényeink által elénk szabott hivatalos kötelmeinket, amelyek alól a hazafiságra való hivatkozás sem mentesíthet bennüuket. Testületünk pedig ez év tavaszán ilyen kényszerhelyzet, elé állíttatott, mert olyan cselekmény megtagadására utasította vármegyénk községi ós körjegyzői karát, törvényhatósági bizottságunk, amelyet a törvény világosan elrendel és annak teljesítését követelte tőlünk a kir. pénzügyigazgatóság, melyet tételes törvény rendel el ugyan, de a vármegye törvényhatósági bizottsága megtiltotta. Nehéz volt a helyzet, de még nehezebb volt megtalálni a kivezető helyes utat. Több tag 8 kartárs felszólítására tehát f. óvi március hó 17. napjára, értekezletet hivtam össze Zalaegerszegre, hogy e súlyos helyzet orvoslására megtaláljuk a helyes, törvényes és hazafias titat. Amely alkalommal bosszú és beható tanácskozás után sikerült a jelen volt kartársak egyhangú megállapodása mellett meghozni az annak idején nyilvánosságra is hozott azon határozatunkat, mely szerint a fennálló törvényeken alapuló kötelességünket feltótlen teljesítjük, törvényhatóságilag meg nem szavazott adót és egyéb kinostári követelések behajtása, s katonák szolgáltatásánál azonban közre nem működünk. E határozatunk folyamányaként azután törvényhatósági bizottságunk is kikapcsolt bennünket a nemzeti ellenállás azon követelménye alól, amely a törvényen alapuló kötelességek teljesítését célozta.