Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-08-19 / 33. szám

X. évfolyam. Keszthely, 19Q6. augusztus 19. 33. szám. Politiliai IxotJLlap. MEGJELENIK HE T ENKI N T EGYSZER: V A S Á R N A P. SZERKESZTŐSÉG E a KIADÓHIVATAL > volt gaid. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat, és reklamációkat a szerkesztőség ciinéie kélünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. Egész évre Fél évre . 1U kor. - f. 6 ii—II Negyet! évre ..... 2 ,, 50 , Egyes szám ára 2u , Nyllttér petltsora alku szerint. Szent István. Az első magyar király nevének emlékünnepe ez ; de nemzeti ün­nep is ! Nemzeti ünnepe a fajilag SZÍ­VÓS, a politikailag egységes magyar nemzetnek, amely ezer évet átélt e hantokon és hagyományaihoz, alkot­mányához, törvényeihez mindig hű maradt. Amely szerette hazáját és tisz­telte királyát. Nemzeti ünnepe annak a nem­zetnek, amely otthonába fogadta az idegent ; amely jogokkal ruházta fel, kiváltságokkal látta el a hazátlano­kat ; amely testvérül fogadta azokat, akik fajilag és szellemileg is külön­böznek tőle. Nézzétek a történetét és megtaláljátok lapjain, mint védte azokat gyermekeiként. István, Te szent király ! a Te szellemed, a Te bölcsességed meg­nyilatkozása ez, akinek kezében volt a sújtó kard és mellette a békés ke­reszt. magyar faj uralmának a di­csősége ez, amelynek ösvényét Te tapostad, és útját a kereszténység szellemével Te világítottad. Ezért neved él és életet jelent. És minél inkább távolodol az időben, annál inkább növekszik bölcsességed fé­nye és lesz közössé a hazafiak szi­vében. Ha ideig-óráig el is liomálj'osul neved tisztelete, ha ideig-óráig be is temetik piszkos hullámai a társa­dalmi alakulásoknak az általad emelt erősségeit a nemzeti nagyság épüle­tének : mindannyiszor ujult erővel fog neved és eszméd felemelkedni : mindannyiszor teljes erejükben fog­nak erősségeid sziklái kiemelkedni, mert tudja ez a magyar nép, hogy nem azok számára alkottad ezt az államot, akik sem Istent, sem Hazát ismerni nem akarnak ; mert tudja ez a magyar nép, hogy őseink köny­nyüi, őseink vére nem azért öntözte e föld minden rögét egy ezredéven át, hogy tanyája legyen a "nemzet­köziség kufárkodÖinak, a szabadgon­dolkodók köntösébe bujt tudományos élőí-dieknek , liog}' eldorádója legyen a magukat kérkedve nevező hazát­lanoknak és istenteleneknek. Emlékezzetek ! Volt idő, alig tegnap, amikor a szolgalelkűség hatalmában görnyedve járt az igazság. Mikor elnémították a nemzet törvényes képviseletét és szétszórására felhasználták saját gyer­mekeit. Nem volt régen, alig tegnap, mikor letértek a törvények ősi jogon és ősi felfogáson nyugvó magyaráza­táról és uj emberek, uj elméletek felállitásával szolgálták a régi szol­gahad mindent feláldozni akaró fel­fogását. Tegnap volt, mikor rázudi­tották a szegényt a gazdagr hazátlanokat a honfiakra ; a hitet­leneket a hivökre. Tegnap volt, mi­kor becsületes volt ami becstelen s tiszteletreméltó, ami megvetésre való: a hatalom megtartásáért. S ime ! talpra állt a magyar és nem vesz­tette Ítéletét. Megszabadította nem­zetét a testén rágódó s életgyöke­reit támadó hatalmi parazitáktól, hogy újra fenségesen ragyogjon a nagy király neve és az az erőd, a ' melyre épitett : a törvények tiszte­lete és megtartása. Mit akarnak tehát, akik eltűn­tek-?-Mit akarnak akik meghaltak és kik elmerültek ? Ne szövögessék titkosan hálóikat az Isten, a Haza ellenségeivel: a hazátlanokkal, a sza­badgondolkodók hitetlen táborával. Vagy remélhető volna még, hogy a magyar nemzet egészségesen kiala­kult felfogását sikerülcnd elhomá­lyosítani, ítéletét sikerülend megté­veszteni a nemzetközi szociálisták programmjával, vagy a tudományok mezébe öltözött szabadgondolkodók A BALATÖNV1I1ÉK TAil II A JA. Badacsony. Irta : Illés Dezső dr. Régi vágyam, hogy a Nagy Balatont és Badacsony begyét egyszer tüzetesebben megnézhessem, az id én teljesült. Julius hava egyik szerdai napján Balatonfüreden fel­kerekedtünk s a Helkán — mely ezen a liapon tartja hosszú járatát Siófok és Keszt­hely között — ragyogó nyári napfényben megtettük az utat Balatonfüredtől Bada­csonyig. A szigligeti öblöt ezúttal kihagy­tuk a programmból, mert ugy gondoltuk — és a tapasztaltak feltevésünket igazol­tuk — hogy ez az ut is elegendő látni valót fog nyújtani. Csakugyan szemünk, szivünk csordultig megtelt a formai ala­kulatok és szinváltozatok gyönyörétől. A különbség a Kis- és a Nagy Bala­ton között különösen a formák gazdagsága tekintetében feltűnő. A Kis Balatonon a somogyi part majdnem egyenes vonalat al­kot a horizonton. A zalai parton a hegyek foimája szintén nem nagyon változatos. Majdnem valamennyinek olyan az alakja, mint a balatonfüredi öreghegyé. A hori­zonton nem írnak le változa'os vonalakat. A csopaki öböl, az alsó-őrsi előhegy, az almádi és kenesei öblök gyönyörű vona­lakkal raj/olják be a partot, különösen a vizről nézve, bájos képet formálnak, de szin és formai gazdaságban a Nagy Bala­ton partjait elérni nem tudják. A turistá­nak a Kis Balatonon érdemes felkeresni a zalai partnak azon pontját, melyet >Bala­ton gyöngye* néven ismernek. Ha erről a pontról az ember Kenese felé fordulva nézi a partokat, akkor világlátott emberek tanúságtétele szerint olyanforma benyomást nyer az ember, mint a Riviérán, avval a különbséggel, hogy a szinek természetesen fakóbbak és a formák szegényebbek. Van azért valami tekintetben a Kis Balatonnak is fölénye a Nagy Balaton fe'ett. Ez a viz nek színjátéka A Balaton vizének csodá­latos színjátékát, annak gazdagságát és változatosságát a Kis Balatonon nagyobb mértékben lehet élvezni, mint a Nagy Ba­latonon. A színjáték káprázatossága tekin­tetében a Kis Balaton talán a világ min­den tavát felülmúlja. Nem vállalkozom ezen természeti tünemény leírására. Sem a költő tolla, sem a művész ecsetje erre nem ké­pes. Sőt ha egyesítenék erejüket, a feladat nagysága, még azt is felülmúlná. A Nagy Balaton forma—gazdagság te­kintetében minden esetre felette áll a Kis Balatonnak. A somogyi part is változato­sabb itt, mint a Kis Balatonon. Amint a tihanyi partot elhagyjuk, feltűnnek a föld­vári homok falak. Azután a domboknak egész sora vonul el előttünk, melyeknek formái, ha nem is különösen feltűnők, de elég változatosak. Fonyód előtt a part la­pályos, lehellet- s délibábszerüen olvad bele a Balaton hullámaiba. Felette karcsú jege­nyék c-ipkeszerü képeketirnak a levegőbe. A nagy képet befejezi a fonyódi magaslat. A zalai parton látottak azután felül­múlnak minden képzeletet. A panoráma altkor kezd kibontakozni, amikor a révfü­löpi hegy felé közeledünk. Egymás után tünedeznek elő Csobánc, a halápi hegyek, a Szent-György hegy, Gulács, Badacsoiy. Egy-egy hegy a hajó előhaladásához ké­pest többször eltűnik és megint előjön. Minden ujabbi feltűnésekor más-más forma­változatot mutat Ezek a hegyek külön­külön is gyönyörűek. Gulács tökéletes kup. Széles alapjából karcsún emellu-dik a leve­gőbe s tűhegyes csúcsban végződik. Ilyen hegy még több is van, a nevük most nem jut az eszembe A másik tipus Csobáuc és Badacsony. Csonka kúpot alkotnak. A har­madik változat, Szent-György, mely a leg< szélesebben terpeszkedik el a horizonton, pereme csipkés. Valamennyien külön álla­nak. A levegő horizontján azouban olyan bájos, összefüggő és a iiajó haladásához ké­I pest oly változatos vonalrajzot alkotnak, I aminek leírására a toll nem képes. De ezen felül más gyönyört is nyújtanak ezek ' a hegyek. A hajón levő szemlélőtől termé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom