Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)
1906-12-02 / 48. szám
X. évfolyam. Keszthely, 1906. december 2. 48. szám. Politilvíii hetilap. MEGJELENIK HETENÍINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐS KG ÉS KIADÓHIVATAL. • volt gaid. tanintézet épületében. Kéziratokat, jiénzesutHlváriyokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési Arak. Egész evre . . ... 10 kor. — f. Fél évre... . . 5 ,, — ,, Negyed évre ..... 2 ,, 50 , Egyes szám ára 2o , Nyllttér petltsora alku szerint. Villamos vasutunk. (.*) Részletesen ismertettük mult számunkban a keszthely-hévizi villamos ügyében tartott ankét lefolyását. Visszatérünk újból ez ügyre, mert tartunk tőle, bogy a felmerült különbözetek s anyagi nehézségek esetleg megakadályozzák annak megvalósítását. Nagyfontosságú ügyről van szó, tehát máról-holnapra nem lehet megoldani. Csak helyeselni tudjuk a bizottság eljárását, hogy mindaddig, mig alaposan megokolt és részletesen kidolgozott terv és költségvetés nem áll rendelkezésére — elhatározását fenntartja. Akkor is tanulmányozás és megfontolás tárgyává kell tenni a kérdést, mert csak igy lehet Ítéletet formálni s véglegesen dönteni ily nagy Tiorderejíf kérdésben. Addig csak hadd forrjon a kérdés. Keressük az érveket pro és kontra, hogy igy megtisztulva testet ölthessen. Szeretjük hinni, hogy az ügy kölcsönös jóakarat és áldozatkészséggel dűlőre jut. Éppen ez okból nem tekintjük a Ganz-cég követelését ultimátumnak, melyből még engedményt ne tehetne, jóllehet semnii okunk sincs e tekintélyes cég számításában irrealitást feltételezni. Másrészt ugy hisszük az érdekeltség sem zárkózik el a megfelelő áldozattól. Mert ennek a vasútnak kiépítése ugy Hévíznek, mint a városnak és a balatoni fürdőnek érdeke. Első sorban is maga után vonja az idegenforgalom emelkedését. Mert, ha az eddigi nehézkes, költséges és elnyűtt közlekedési eszközök mellett is .oly tekintélyes idegenforgalmat értünk el, minőt az ankét előadója bemutatott, modernebb, gyorsabb és olcsóbb közlekedési eszközzel ez az idegenforgalom csak emelkedhetik s igy eo ipso a város és érdekelt fürdők fellendülését és anyagi ^gyarapodását is előmo*zditja. Városunk közönségének érdekeit azonban még közvetlenebbről is hivatva van szolgálni ez a vásut. Utat nyit neki Hévízhez. Mert a bérkocsi rendszer mellett ugyancsak bele kellett nyúlni mélyen a mellényzsebbe annak, ki bérkocsin kívánta az utat megtenni. Minden A BALATUN VI1JEK TÁHCAJA. Szomorú a magyar nóta. Nótás nép vagyunk. Az eke nyomában lépkedő magyar édes, bus nótákat dudul, a cifra szűrre heveredő juhász is kedveli a pattogó szilaj nótát, akár az esthajnali csillagnál rákot t pásztortüznél fújja a tilmkót, akár a cigány cifrázza előtte göndörhaju, eperajku babájáról a dallamos futamot. , A magyar nóta megejti az embert akar a fonóban, akár a parkótás termekben. A szivünkhöz szól: mint valami édes boldogság. Dalköltészetünk csupa báj, csupa költészet és valóság. Egy-egy szenvedésnek a beszélő lelke, egy-egy derűs percnek igazi fotográfiája Minden keservünket, eltemetjük egy egy búsongó magyar nótába. Jellemünk, erkölcsünk, vitézségünk a dal szárnyán repül azok szivébe, egyes hévízi fürdőzés csak 5 korona fuvardíjat rótt reá, ha csak az omnibuszoknak, e vízözön előtti járműveknek használatát nem kívánta igénybe venni, vagy a sport nemes szenvodelmének hódolva forróságban, sárban, vízben, porban nem volt kedve kigyalogszerelni. Már ne haragudjanak a bérkocsitulajdonos urak, de egy tekintet rozzant bérkocsitáborukra, szinte önkéntelenül villamos után kiáltunk. Ha a mi esztétikai érzékünk a mindennapi megszokottság dacára is visszaborzad a törött bordájú, kivülbelül kopott fiakkerok láttára, ne csodálkozzunk, ha az ide sereglő idegenek megütődnek egy modern, csinos város ilyen agyon kopott járműveinek látásán s azok méregdrága tarifáján. Egy és száz ok szól és érvel a szóbanforgó vasút létesítésének szükségessége mellett. Mi reméljük is, hogy meglesz s akkor városunk fejlődésében ujkorszak fog megnyílni : a virágzás korszaka. Ugy legyen! kik e nép e fönséges- költészetét élvezni tudják. A magyar dal szép, olyan mint valami áhítatos ima. Vannak nótáink, a mik Isten házában is felhaugzanak és voltuk nótáink, melyek lelkesítették a honvédő magyarokat, a mikor csatatüzben villogott a kard kezükben és itt is ott is, véresfejü apáink biztatták társaikat, dallal az ajkukon. Vannak nótáink, a mit suttyó gyerekek épen olyan kedvvel énekelnek, mint öreg, reszkető kezű emberek, vannak nótáink, melyeknek szépségében gyönyörködnek Svájcban, a melyek helyet kaptak a külföldi királyi udvarokban. Pedig a >Káka tövén költ a ruca« dalban nincs semmi diszertáció, semmi nagy stilu mondás, csak eleven népgondolkodás, természetesség és igazság. Olyan ez a nóta, mint az esthajnalban szedett harmatos, mezei virág, mely tetszik annak, ki az egyszerűségben is látja a bájt, a fönséget. Régi nóták, but oszlató költészetünk bájos kifejezői, ne is hagyjatok el soha. Ti vagytok a magyar nép eszejárásának hiv megnyilatkozásai: ti rajtatok megenyhül a lélek, nemesedik a sziv és megtartotok azoknak, akik vagyunk, hogy azokban gyönyörködünk a mi valóság és nem rajongunk azért, a mi bántó, a mi üres és a mi idegen. A ti régi mivoltotok nem üt csorbát a szivén,. az érzelmeken, mint a kótát iró népdal gyárosok mosdatlan nótái, melyeket vaggonszám küld ki az a sok lebuj zengeráj. Ne higyjetek annak sirva-vigadó magyarok, hogy a vidéki városokba özönlő gajdoló orfeumi, tagok, igazi magyar nótákat visznek. Értékét rontó, nemzetközi finomságnak hirdetett mocsaraikat ott akarják lecsapolni, hol a néplélek gondolkodása még egyenes, mint a sik föld rónája. Budapesten már nem tudnak szerepelni. Itt már letarolták az emberek jó érzését, mondják is, bogy Budapest a legerkölcstelenebb város. Egy nemzetközi gyűlésen mondták ki ezt a szégyenteljes Sirolin Emtíá u ttráorat éa • testsúlyt, aegaztlatetí a kShSctet, Tiladékot, éjjeli Izzadást. Tüdőbetegségek, nurutok, szamárköhögés, skrofülozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkof „Rocké" eredr/i csomagolást. F. Hsfmtnn-La Rothe A C». Basel (STÍJC), 99 Eoehe ít Kaptató orrolj rendeletre a gyéfyMortirafcban. — Ára fivegenkint 4.— korona