Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-11-04 / 44. szám

BALATONVIDÉK 1906. november 4. viselőket újra megválasztotta s az üresedésben álló titkári állásra egyhangúlag Kétszery Géza, a segódtitkári állásra pedig Szerdahelyi Károly lett megválasztvaAzután a választmány megválasztását ejtette meg az egyesület,, melynek eredmóménye a következő : a pártoló tagok közül a választmány tagjai lettek : Barna György erdőmester, Biró József polg. leányiskolái igazgató, Csanády Gusztáv dr. nyug. gazd. tanint. igazgató, Emetz Gizella, Galba Karolj', Illés Ignác dr. ezredorvos, Simon Ernő dr. gyógyszerész. Póttagok : Bendekovits István és Horváth Károly. A működő tagok közül : Cziklin Zsigmondné, Iwsits Gyula, Jankóviis Margit, Jámbor Pepita, Krizmanits Péter, Párkányi Margit és Reischl Heda. Póttagok: Eckhardt Vilma és Illés Marietta. Tisztviselők pedig az 1906—907. évre : Illés Ignácné dr.-né elnök, Párkányi József alelnök, Nagy Margit pénztáros, Eckhardt Antal karnagy, Kélszery Géza titkár, Szerdahelyi Károly segédtitkár és Capelláró Gottlieb könyvtáros. A közgyűlés azután még néhány folyó ügy letárgyalása után az olnök ós tisztikar éltetésével véget ért. Krónika. A meghaltak üunepén szép kegyelettel adóztak városunk asszonyai és leányai a félholtaknak — a tüdővésztől sorvadó beteg embertársaiknak.Koradélutántól egész estig álltak a perselyek mellett, s az élőktől egy-egy virágszálnak, egy mécsesnek megváltását kérték. S bár az időjárás némileg gátolta a buzgóságot, igy is szép s eléggé nem dicsérhető a buzgólkodók fáradozása, működése. S ha a gyűjtésből egy kis részt magunknak tulajdonituuk, ne lássék az szerénytelenséguek. Több mint egy éve küzd a krónika s e lap többi rovata is a tüdővészesek érdekében. S bár kezdetben az irás közönyre talált, sőt olyan orgánum is volt — s ezt ismét csak az vegye fel ingéül, ki abban saját, monogramjára lel — mely egy oly nemes küzdelmet, mely évente több mint hetvenezer emberéletnek megmentésére harcolt, lekicsinyelt, sőt azt tőle telhetőleg megakadályozni szerette volna, mégis sikerűit elérnünk, hogy városunk is, ime, majdnem kétszáz koronával adózhat a tüdővészesek leendő szanatóriumának. Újra és újra dicséret, a buzgó hölgyeknek. * * * A balatonfenóki iskola tanítója — inert a megélhetéshez szükséges csekély fizetésjavítást nem kapta meg — ott hagyja iskoláját s kivándorol Amerikába. S mivel a tanitói oklevele mellett, a pincekezelés és viucelléreskedés mesterségében is jártas, fölcsap vincellérnek. Az egész história kissé különös. Bár a részleteken nincs mit csodálkozni. Hogy a néptanítóknak a fizetés a megélhetésre, legkivált családeltartásra nem elégséges s hogy ezért fizetésük javítását kérik — ez nem uj. Hogy kérelmüket, legtöbbszőr elutasítják — ez sem uj. S hog}' egy magyar ember Amerikába vándorol — ez legkevésbé uj. De hogy egy magyar ember, ki életének majd egy harmadát tanulással, az oklevél megszerzéssel az iskolában tölti — egy tanitó kénytelen legyen koldusbotot venni kezébe, csak azért, mert nem tud élni, az már aztán igazán uj. Érdekes kórtünete ez országban a icifranyomoruságos» uri pályáknak. S annak a fenéki tanítónak még szerencséje vau. Szerencséje, hogy nem egy, de két oklevele van. Amerikában mivel minden bizonnyal nincs hiány tanítókban, hát zsebrevágja a tanitói oklevelet s előveszi a másik kutyabőrt — a vincellérit. S ha az is igaz, hogy ott a tengeren tul tízszer annyira becsülik a munkáskezet, mint nálunk a tanítók munkáját, akkor az a volt tanító a pincemesterséggel rövid idő alatt jobban boldogul, mint nálunk a tanítóskodással. Mert menynyi is egy néptanítónak negyven évi szolgálat után a cteljes» nyugdija ? Ha jól megy, hát 5—600 korona. Egy évre ám kérem, nem egy hónapra. S olyan néptanító, ki a fizetéséből tisztességesen nem élhet meg, s ezért fizetésemelést kér, amit, a legtöbbször perszehogy nem aduak meg, nálunk igen sok van. S olyan, ki a tanitói oklevél mellett — mondjuk a vincellérit is megszerezte, igen kevés. Mit csináljon hát, az egy oklevelü tanitó, ha fizetést, kérő Írását, papírkosárba dobják ? Még az a reménye sem lehet, hogy erről a földről, melyen neki csak születni ós halni lehet, ám élni bajosan — elvitorlázik egy boldogabb országba. Mert szellemi munkás van ott, elég bennszülött is. A vincellér mesterség hez meg nem ért. Hát. mi lehessen belőle odakünn? Legfeljebb cipőtisztogató, vagy zsákmázsáló. Minden esetre érdekes jelenség ez. S a volt, fenéki néptanító után, mikor a Cunard Liue egyik gőzöséről meglobogtatja bucsukendőjót, még irigykedve nézhetnek az egykori kollégák. * * * Bus november — bus az ember, ekkóp szól a nót.a. Hogy igazat szól-e vagy sem. bajos rá feleletet adni. Az egyik ember igent, a másik n-met mondhat. Aszerint, amilyen a természete. A beteges korholja, mert árt néki a hideg köd, a nedves hideg köd, a nedves hideg levegő. A sportkedvelő boszankodik, hogy a dértől ázott talaj megakadályozza mulatságát. A szegény a másvilágra kívánja a novemberi szeles időjárási, mert nincs meleg ruhája. Ez oldalról vizsgálva az életet, el kell ismerni a nóta igazát. De ha olyannak tekintjük e hónapot, mint amely legalkalmasabb, hogy bebizonyítsa, hogy az ember — mint mondani szokás — tarsas lény, hogy szüksége i van társadalmi együttlétre, akkor meg az i előbbi kérdésre viszont tagadólag kell feleluüuk. Mert bár az egoisták jelszava — mit még Szenekát.51 kölcsönöztek — ugy szól, hogy az ember nem élhet, öumagának, ha másnak akar élni s jóllehet az egyes ember legszívesebben él családjának, még sem lehet a társadalmi élet előtt teljesen elzárkózni. A társadalmi egyesülést megkövetelik az erkölcsi törvények, az intelligencia, a hallani, tudni vágyás, legfőképen az élet berendezése. Ezeket a főelveket kell szem előtt tartani, minden társas egyesület alakításánál s azok vezetésében. Épp ezért várjuk kíváncsian helybeli társasköreinknek a téli szórakozásokra vonatkozó programmját. — Két névnap. Az elmúlt kedden ünnepelte városunk bíboros szülötte, Vaszary Kolos hercegprímás O emineueiája, egész csendben, névünnepét. Városunk ezúttal is kegyelettel emlékezett meg nagy szülöttéről, A plébánia templomban istentisztelet volt, városunk hatósága s egyleteink üdvözölték O eminenciáját. Számosan üdvözölték az ~Egyházfejedelmet a központban s az egész országból is. Ma, november 4-én, Károly napján, megyéspüspökünk Onagyméltósága ünnepli csendes elvonultságban névünnepét. Ez alkalomból számomosan üdvözlik főpásztorunkat, ki egyházmegyéje fölvirágoztatása ügyében oly sokat tett és áldozott. Az üdvözlök sokaságához csatlakozva mi is örömmel és hódoló tisztelettel tolmácsoljuk a mi s elveink osztályosainak szerencsekivánatait. Tartsa Isten főpásztorunkat s lássa kedvelt egyházmegyéjének virulását. — A halottak Ünnepét, Mindenszentek napját, a szokásos kegyelettel ülte meg mu't csütörtökön városunk keresztény közönsége. A temetők sírjait virággal, ko ' szoruyal a megemlékezés és kegyelet í jeleivel halmozták el ; az élők felkeresték halottaikat, hogy elsírják újra fájdalmukat,. Az ipartestület mint minden évben, ugy az idén is fölkereste a Szt.Miklósról nevezett, temetőben, Vaszary Kolos bíboros hercegprímás boldogult anyjának, Unterbeiger Ferenc és Kheru Rezső az iparosok két, jótevőjének ós Molnár János volt városi kántor sírját. Előbbi három sírjára koszorút helyeztek, Unterberger sírján Beruáth József jegyző megható beszédet mondott. Ugyanakkor kizarándokoltak a tűzoltó egylet tagjai, megkoszorúzták Reich Károly volt, tűzoltó-főparancsnok ós az ott pihenő nyolc bajtársuk sírját. A gazdasági akadémia hallgatósága is kivonult a temetőbe, a hol meghalt társaik iránt lerótták a kegyelet adóját,. Este 5 órakor nagj' eső állt be és néptelenek lettek a temetők, ahol a korábban letett koszorúk is elpusztultak. — Csak egy virágszálat. Halottak napján nemcsak halottjaikról emlékeztek meg az élők, hanem azokról a szerencsétlenekről is, kik nagyon is rá vaunak szorulva embertársaik támogato gondoskodására, a vagyontalan tüdőbajosok i ól. Az irgalmas sziveket, meghatotta esdő szavunk ós a József Királj'i Herceg Szanatórium egyesület, részére a két temetőben kiállított, perselyekben az irgalmas lelkek szívesen áldoztak egy-egy virágszálat a szerencsétlen é'őluiek. A Takách Imrénó által felkért jóságos lelkek perselyeibe — dacára a nagy eső folytán, az esti órákban csökkent, népességnek — befolyt az este 166 K., mástiap pedig azok, akik a rossz idő miatt a temetőt nem kereshették fel, összesen 7 K-t juttattak a nemes célra. Fényes bizonyíték, hogy Takách Imrénó emberbaráti szeretete által sugalt poétikus gondolat termékeny talajra talált a szivekben. Amidőn Takách Imrénó az adományozott virágszálakért ez uton hálás köszönetet, mond, egj'uital tudatja, hogy ina délelőtt 8—12 Óráig a kath. templom bejáratánál a perselyeket újra kiállítják, hogy azok, akik a kellemetlen idő miatt a temetőbe nem mehettek, e napot felhasználhatják, hogy irgalmas cselekedetet gyakorolhassanak s kegyeletük adóját, leróhassák. — Novemberi katonai előléptetések. A magyar királyi honvédség Rendeleti Közlönye hozza a következő bennünket is érdeklő előléptetéseket : I. osztályú századosokká ; Cavallár Ödönt, városunk fiá', a nagj váradi honvéd hadapródiskolánál létszám felett a nagykanizsai 20. honvédgyalogezredhez Nagykanizsára való áthelyezéssel, Kovács Mihályt, városunk fiát, a nagyváradi 4. honvédgyalogezreduói, Sándl Jenőt, ki több évvel ezelőtt városunkban állomásozott, I. oszt,, századossá, Kerekes Andrást, a budapesti I. honvéd h.-ezrednél, ki egy evvel ezelőtt városunkba állomásozott. Hadiiagj'okká : hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Andort és Roih Káro'yt Keszthetyen állomásozó hadapród tiszthelyetteseket. — Vettük a következő meghívót. A keszthelyi niagy. kir. gazdasági akadémia a kebeleben fennálló >Sególyegylett javára november hó 10-én a »Huugária« szálló nagj termében hölgyisnierkedőt rendez. Kezdete fél 9 órakor. Belépő-jegy szemólyenkint 3 korona, család jegy 8 korona. Jegyek este a pénztárnál válthatók. — A boritaladó leszállítása tárt-yában a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete a napokban igazgató választ mányi ülést tartott,, melyen Hertelendy Ferenc a Zalameg3>ei G. E. elnöke, mint, az OMGE igazgató-választmánynak alelnöke, azt javasolta, hogy a boritaladó eltörlése tárgyában a mozgalmat, azonnal meg kell indítani, hivatkozással az eg3'esületuek eddig már kifejtett ily irányú munkálataira.Molnárlstván dr. szerint nagy baj az, hogy sok az ug3'nevezett gazdátlan szőlő,melyet kellően nemjgondozuak és 'jHegségekkel ag3'on vau rakva. Azután áttér a boritaladóeltörlésére és azon nézetének ad kifejezést, hogy ha a boritaladót eltörlik, mi évi 8 milliót tesz ki és adót vetnek a szőlőre, mely véleménye szerint 600 000 ho'd, ha minden holdra 10 írt, adó vettetik ki, ugy adókülönbözet be-