Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-10-21 / 42. szám

1906. november 11. BALATONVIDÉK 7. megye alispánját, hogy azokat, ezen alapból kiutalványozza. Ezen véghatározat a vármegye hivatalos lapjában közzéteendő azzal, hogy ellene a lapban történt, megjelenést követő 8-ik naptól számított 1B nap alatt a vármegye alispánjánál előterjeszthető felebbezésnek van helye. A felebbezési határidő leteltével jóváhagy ás céljából a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztendő, a véghatározat azonban, arra való tekintettel, hogy az ünnepély még a felebbezési határidő alatt meg lesz tartva, a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Mely véghatározat foganatosítás végett a vármegye alispánjának, a lovas bandérium és a küldöttségek tagjainak azzal, — hogy a diszmenetbeu dtszmagyarban résztvevők a balkaron fekete flórból készült karszalagot viselnek, a kardok hüvelye és markolata pedig flórral vagy fekete posztóval vonandó be, — a szombathelyi ós veszprémi püspök és a zágrábi érsek ur ő Méltóságaiknak megfelelő intézkedés végett, végül a járási főszolgabiráknak, Zalaegerszeg és Nagykanizsa r. t. váro«ok polgármesterének és az összes községek elöljáróságának szoros miheztartás végett kiadatik. Csak egy virágszálat! — Ajánlva minden jó szívnek. — Csak egy virágszálat ! — ezzel a kérelemmel kopogtat be a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület a kegyelet üunepe előtt sok magyar hajlókba, a hol szeretet és irgalom lakozik. Egy virágszálat, kér abból a koszorúból, melyet szeretteink sírjára akarunk lenni a teinelök ünnepén. Kéri ezt a virágszálat annak a halottnak kegyeletes emlékére, a kitől a virágszálat elvonjuk. És kéri ezt a virágszálat a legborzalmasabb betegség ellen vaió kiizdebmre. 79.723 ember halt, meg a mult esztendőben tüdővészben. Java olyan korban, mikor kenyeret keresett; java olyan korban, mikor özvegyeket és árvákat hagyott. Ha a társadalom megértené a kegyelet legszebb tanúsítását célzó segély kiállást ós tényleg minden koszorúból csak egy virágsválafc elvonnának azoknak a biztos halálból való kiragadására, a kiket az idején alkalmazott gyógyítással megx lehet men teni, — a tüdövész nem lenne az a borzalmas nemzeti csapás, a mi ina. döttek elém, legalább könnyebben tellett az időm a farkasorditó hidegben. Hála Istennek, — elmélkedtem, — a magyar ész józan becsületes fajtával, akármerre játunk is, találkozunk. Aztán újra szóba ereszkedtem a kocsissal. — Mondja csak barátom, maga mindig fuvarra jáit? — Járok, ha a gazdaság körül nem akad más dolgom Az apám öregj ember, kíméletre szorul már. íme: gondoltam magamban, a magyar ember szivének gyöngéd szülői szeretete. Szerettem volna, ha mellettem ül egy pár, közmopolitaságoi rikoltozó titán, hogy elhallgattatásukra megmutathattam volna nékik az én fuvaros legényemet. Mikor már közeledtünk a szállásomhoz, végleg ismeretségbe akartam jutni a derék magyarral — No öcsém, mindjárt helyen leszünk, mondja hát, hogy hívják ? A legény egyet rántott a subáján, rásuhintott a lovára és zamatos magyar kiejtéísel mondotta — Vájsz Jakab . . . Hirtelen egy sereg kopott veréb röppent át a kocsiúton ós mintha mindenik azt csiripelte volna a fülembe : — Vájsz Jakab . . . Vájsz Jakab . . . Belehuzódzkodtam a bundámba és azontúl nem kérdeztem semmit. . . Szeretnénk a lelkesi tésnek legmeszszebb hangzó harsonájába fu j ni Szeretnénk, ha hírlapírói tollúnk, melyet egy mélyen átérzett igaz érzés vezet, fölrázná a társadalmat, hogy még ilyen jelszó nem hangzott, el ha áukbau, hogy ezt a jelszót meg kell érteni, a melyért mindenkinek legyen bár javakban gazdag, legyen bár szegény, imádja Istenét bármiként, — lelkesednie kell. Annak a jelszónak, mely csak egy virágszálat kór a tüdőbetegek megmentétésére, el kell foglalnia százezrek szivét. A baj oly rettenetes, a segítség oiy nagy anyagi erőt föltételez, hogy célt osak akkor érhetünk el, ha millió sir koszorújából ajánljuk föl a virágszálat, ha millió siron egy méccsel kevesebbet gyújtottunk föl s ez az egy virágszál ez az egy mécses a tüdőbetegek gyógyítására ömlik mind. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület most építi első népszanatoriumát. Száz beteget fognak az ország minden tájáról e jövő év március havától fölvenni s mivel a szanatóriumi kezelés három hónapot, igényel, már ebben az első nópszanatoriumban évenkint négyszáz veszendő halállal eljegyzett embert fognak megmenteni. De ha millió siron hiányozni fogna az az egy virágszál, (amely hiány pedig legjobban tanúsítaná kegyeletünket) akkor már nemcsak az első népszanatorium még hiányzó tőkéje volna együtt, de már tavasszal uj gyógyitóházakat, lehetue tervezni és építeni ós rövidesen, osak a társadalomba menjen bele élő hitként az egy virágszál fölajánlásanak poétikus eszméje, minden vidéknek megépítheti az agilis egyesület a maga népszanatoriumát. Ha meggondoljuk, hogy már az első népszanatoriumban minden vidékről fognak felvenni betegeket, tehát tőlünk is, akkor az irgalomadományokat nem fogják megtagadni. Vezessen minden embert az a gondolat, hogy a maga adományával hozzájárul emberek életének megmentéséhez. Hogy idején alkalmazott szakszerű gyógyítással a tüdőbetegség gyógyítható, azt Németország példája igazolja, a hol szanatóriumok létesítése óta 25°/

0-kal kevesebb a tüdöbeiegek halálozása. Nincs helye annak a fatális közönynek, m-llyel a szörnyű veszedelem pusztítását nézzük. ' Mennyi köny, mennyi gyász van azokért, a kiket e kór elsorvasztott; mennyit meg lehetett volna menteni azok közül, akiket gyászolunk. Nyissa meg szivét miudeuki a Kegyelelnek s ne sajnálja azt az egy virágszálat s az' az egy mécsest. A veszendő emberekért való nemes föibuzdulása lesz az az égbeszélló ima, mely bevezekli minden fölcii gyarlóságunkat. Meggyászolt halottunk ott. főm a magasban kedvesen veszi majd áldozatunkat. A kegyelet koszorújából a tüdőbetegeknek fölajánlót' hiányzó virágszálat találja legszebbnek, mert áldást, boldogságot fakaszt, mely könnyet törül le az arvaságnak, az elhagyóitságnak keserű könnyeit. Az első népszanatorium Gyulán a Lúgos-szerű erdőben épül. Előbb a helyet orvosi szempontból Kutby Dezső, az Erzsébet,-szanatórium igazgató főorvosa és Tauszk Ferenc dr. egyetemi tanárok megtekintették és a célra alkalmasnak találták. A szanatórium 700000 korona költséggel épül, a higiénia legnagyobb követelése szerint. A terveket a genialis és annyira gyászolt, tervező, Czigler Győző készítette s a szakemberek tetszését, annál inkáob megnyerie, mert a férfi és női betegek külön helyeztetlek el. Az egyesület rövid n^gy évi fennállása után gyűjtötte össze az építési tőkét, legnagyobb részét egy év óta, mióta az egész országra kiterjedő egyesület lett. Tagjai ineghuszszorodtak (ma 7000 tagja vanj ós mivel a társadalom áldozatkészsége jóformán csak egy év óta van vele, föltehető, hogy a közelebbi négy évben már több 5 gyógyitóintézményt létesít, aunál inkább * mert a jövendőben az olcsóbb francia rend j szerű dispansereket akarja építeni. Ha pedig föltételezzük (pedig föltételeznünk kell), hogy a társadalom megérti a segélykiáltást ós a halottak napi koszorúból elküldi a szegónysorsu tüdőbetegeknek azt az esengve kórt egy virágszálat,, akkor bízvást, elmondható, hogy megsokasodik hazánkban a nópszanat.oi itiitiok száma és a társadalom az embermentés terén nagyot, Isteuuek tetszőt, tett. Értse meg minden jó sziv ezt a sególykiáliást. Az egyesület a legnagyobb nyilvánossággal fogja a gyűjtést, végezni. Hírlapikig nyugtázza az adományokat s lapjában a Szanatóriumi Lapokban minden adományt tételenként elismer, felhasználása módjáról pedig tájékoztatni fogja a közönséget. Azt akarja, hogy teljes bizalommal, a legnemesebb ügynek, nemzetünk egy fájó sebét hegesztve, adhassa oda a maga egy virág.szá!át. Boldogok leszünk, ha jelszavunk varázsos módon terjed, ha a nagy célt megérti a mi közönségünk. Csak egy virágszálat a tüdőbetegek megmentésére ! A tanítók kegyelete. A keszthely-szentgróti tanítókor ez évi őszi közgyűlését — «z eddigi szokástól eltérőleg — nem Keszthelyen, hanem Kisgörbön tartja. Előre láthatóan nagyon népes lesz a gyűlés. Feltétlenül meg fog jelenni a kör tanítósága kivétel nélkül. Az elmaradozott tagok is szakitani fognak diCKÓretet, nem érdemlő szokásukkal. Tanítók, papok, tanügy barátok jöjjenek minél nagyobb számban, hogy a magasztos ünnepély már a résztvevők impozáns táboránál fugva külsőleg is fényes legyen. A tanítóság üunepe ez : De nemcsak a kör, hanem az egész egyházmegye tanítóságáé. Tí iiító testvéreim ! Jöjjetek ! Hagyjátok otthon mindennapi gondjaitokat. Emelkedjetek fel a köznapi küzdelmetek reális talajából és öltöztessétek ünnepi diszbe kesergő lelketeket,. Közeledünk az ígéret földje felé, amikor terhes munkánk után testünket — melyet az iskolapora és a nélkülözések ténye oly szibarita-vázzá gyúrt át — nyugodtan adjuk át az anyafőidnek ; mert tudjuk, hogy özvegyeink és árváink keservét a részvét angyalai elviselhetővé tették. Ilyen angyalunk Istenben boldogult Pályi János hNgörbői esperes-plebános, ki a Veszprém egyházmegyei kath. tanítók gyermekei javára 24000 korona alapítványt lett. Halljátok-e szocialista testvéreink ez Ur ban ! O a sokat felhányt papzsákot — miként a szorgalmas méh — egész életén át töl ögette, hogy a társadalom legmostohább gyermekeinek, a hódítani tudó tanügy szerény harcosainak életét elviselhetőbbé tegye és az egyház iránti ragaszkodást bennük megszilárdítsa. Van-d nemesebb cél, mint a nép szellemi művelése ? Van-e dicsérendőbb tett, mint, eme szellemi munkások kinos anyagi helyzetének javítása ? Határozottan nincs ! 0, a megboldogult, u tanítóság helyzetén indirect.e akart segíteni. Ép ebben rejlik a jótékony sziv nemes gondolkozása. Nem a munkaképes és magán segíteni tudó atyát, hanem a gyámoltalan, támaszra, segítségre szoruló özvegyet és árvát, emelte magához ; mintegy azt akarván mondani : Jöjjetek ti szegény elhagyott özvegyek és árvák, vonjátok meg magatokat eme számatokra épített házacskában, melyet magam is építeni segítettem és csillapítsátok éhségteKet abból az áldott kenyérből, amelyért egész életemen át mindennap imádkoztam. Édes Jézus ! legkegyesebb isteni Mesterünk ! Halld meg buzgó fohászunkat. Mi gyarló gyermekeid Téged kérünk áldd meg jótevőnket,. Mert csak a te áldásoddal van megfizetve a mesterien megválasztott jótékonyság. Kedves Jótevőnk ! Hozzád szólunk. Fogadd legönzetlenebb hálánkat, együtt és külön-külön. Te nem tettél kiilömbséget tanító és tanító közt,. Te dicséretre nem szoruló segítségedet mindnyájunk boldogitására tetted örök alapítvány kép. Reá mu-