Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)
1906-10-14 / 41. szám
4 190G. október 14. Ferenczy Ferenc, Puky Pál, Fáber Sándor, Lovassy Sándor dr., Toldi Szabó László, Farkas Sebestyén tanárok, Oroszy István s. tanár, Lehrmann Ferenc pénztáros, Takácb Zsigmond segédintéző és Pesthy segédtiszt. Ezután ugy a tanárikar, mint az ifjúság kettesével zárt sorokban bevonult az akadémiába a tanári könyvtári terembe s az ünnepség iránt érdeklődő szép számú vendégek jelenlétében, — kik közöl helyet foglaltak Dunst Ferenc dr. apát, Yida József plébános, Csánk Béla nyug. esperesplebános, Baudiss Ernő nyug. inspector stb. Czakó Béla igazgató megnyitottnak jelentette ki a tanévet, midőn is igen tartalmas, tömör és emelkedett hangú szép beszédet intézett a jelenlévő hallgatósághoz. Első sorban a gazdasági tanintézetek történetéről szólt, azok számáról, keletkézésök körülményeiről, kifejtve s bőven ismertetve a legelső nagy magyar gazda, Tolnai Festetics György gróf életét és áldásdus működését a boldog és dicső emlékű főúrnak. Szép szavakkal emlékezett meg a nagy gróf mindenkor méltó utódjáról, a mi grófunkról, főrnéltóságu és kegyelmes tolnai Festetics Tassilo grófról. Szólott a mi akadémiánk de nz összes eddigi gazdasági iskolák alpbájáról, a Georgiconról, a gazdaságtant kultiváló iskolák atyjáról, aunak 8 classisáról, melyuek 7 osztálya földmivelőket, gazdatiszteket, mérnököket, erdészeket, szőlészeti és borászati szakférfiakat és kertészeket, a 8-ik osztály pedig jó magyar gazdasszonyokat adva a hazának, működött áldásthozólag, de még a külföld tiszteletét is kivivta a magyar földön képzett gazdák iránt. Megemlékezett azokról is beszéde második cyklusában, kik a tanintézet akadémiai fejlődését elősegítették s kik közt a dicsőség oroszlánrésze, a köztisztelet és nagyrabecsülés pálmája képzett, nagytudásu ós tevékenységben miiködő mostani földmiv. miniszterünket, Darányi Ignácot, elvitat.hatlanul illeti. Méltó munkatársai voltak a nagy miniszter e szép tervének megvalósulásában Balogh Vilmos, Forster Kálmán, Ebers Károly miniszteri tanácsosok, Hampel dr., Eszterhay Jenő miniszteri titkárok és a földmivelési minisztérium egész tanügyi osztálya, kiknek örök hálával adózik az akadémia és a haza egész mezőgazdasági közönsége. Harmadik részét a beszédnek az ifjúsághoz intézett buzdító szavak képezték. Hogy bár vajmi nehéz és fáradalomteljes a mai viszonyok között a magyar gazda élete, a civilizáció rohamos fejlődése s a mai kor követelményeinek ha megfelelni és «jól» megfelelni akar a gazda, sisiphusi akadályok egész láncolata ellen kell megküzdenie, de erély, szorgalom, kitartás és türelem azok a tényezők, melyek a sikert biztosítják s megtermendik a fáradság édes gyümölcseit. Az igen szép beszéd nagy hatást keltett a szivesen fogadott vendégek s az ifjak között ; többször megállott beszéd közben a szónok, mert a taps, és a tetszésuek szóval való hangos kinyilvánítása kényszeritette erre. Leglelkesedettebbé emelkedett a hangulat akkor, midőn tudós és bölcs jelenlegi földmivelési miniszterünkről emlékezett meg Czakó Béla igazgató s midőn beszédét befejezve a tanév megnyitását kihirdette, hangos tetszés s a magyar nemzet imája, a hymnus szavai mellett oszlottak el a vendégek s az ifjúság és harsányan éltették a derék igazgatót. —k —£. A képviselőtestület öszi közgyűlése. Általános érdeklődés közepett folyt le f. hó 12-én délután képviselőtestületünk közgyűlése. Közel 3 óra hosszatt tanácskoztak képviselőink, ugy, hogy a lenyugvó nap utolsó sugarai még a zöld asztal mellett találták őket. A hosszura nyúlt tanácskozást, részben az anyaghalmaz, részben a napirend előtti felszólalások, de főkép az a a beható és érdemleges vita okozta, mely a fontosabb ügyek tárgyalása alatt megindult. A képviselők mindvégig élénk érdeklődést tanúsítottak s egytől-egyig állhatatosan kitartottak. A vita némely tárgynál oly zajos volt, s egyszerre annyian beszóltok, hogy helylyel-közzel érthetetlen hang chaosszá olvadt az egész. A véletlenül betévedő idegen inkább hitte volna, hogy egy obstrukciós parlamenti ülésbe került, mintsem azt, hogy itt egy békés hangulatu testület tanácskozik. Az elnöki csenget} ű majd folytonosan szólt, több kevesebb eredménnyel. De kezdjük az elején. Pont, két órakor megszólalt az elnöki csengetyü s a teremben csoportokban beszélgető képviselők elfoglalták helyeiket a zöld asztal körül. Nagy István városbíró megnyitván az ü ést, a napirend előtt bejelenti, hogy gazdasági tanintézetünk akadémiává fejlesztetett s ez évben már mint ilyen nyílott meg. Örömének ád e felett kifejezést s iuditványozze, hogy mondjon a képviselőtestület. köszönetet a földmivelésügyi miniszternek, a gyűlésből kifolyólag üdvözölje öt táviratilag. A gyűlés lelkesedéssel járul az indítványhoz s egyhangúlag határozattá emelte. Schwarcz Zsigmond dr. emelkedettekkor szólásra. Hazafias lelkesedés hangján emlékszik meg Rákócziról és bujdos-ó társairól, kiknek hamvait e hó végével hozzák h za, hogy közel két évszázad elmulta után a haza vérrel megszentelt földjében tehessék nyugovóra. Ünnepet, ül ez alkalommal az egész ország. Nekünk is ki kell venni az ünnepségből a részünket, miért is inditváuyozza : tartson a képviselőtestület ez alkalommal diszgyülést s Rákóczinak s bujdosó társainak emlékét jegyzőkönyvében örökítse meg; öltsön az egész város lobogódiszt ; a templomokban tartsanak hálaadó istenitiszteletet s az összes iskolákban ünnepélyeket. A képviselőtestület az indítványt elfogadta. Utána Huffman Soma kért szót s elpanaszolja, hogy a villanyvilágítást berendező cég szerelő-emberei sok kárt tesznek a városnak, illetve a magánosoknak, hogy az oszlopok leállításánál sok helyütt megrongálják a járdát. Kérdi a bizottságot : vau-e ellenőrzés s történt-e gondoskodás a kár megtérítése iránt ? Steiu Mór a bizottság részéről kijelenti, hogy a kárt meg fogják állapítani s határozott ígéretük van a vállalkozó cégtől arra nézve, hogy minden előforduló kár megtéríttetik. Szóba jött dkkor, hogy a Kossuth Lajos utcán nem kellene-e a dísztelen faoszlopok helyett vasoszlopokat felállíttatni ? Tekintettel azonban a lényeges árkülönbözetre a képviselőtestület nem hajlandó ezt megtenni. Következett Szekeres várósi közig, jegyzőnek a városházi korcsma helyiségének főszolgabírói hivatallá leendő átalakítása tárgyában tett előterjesztése. Elsőnek Lénárd Eruö szólt hozzá : A multak bűne miatt súlyos teher szakadt a város nyakába, melyuek eredményeként pótadóuk 48 5/ 1 0°/o-ra emelkedett. Sok, de nem elviselhetetlen Mindazáltal takarékoskodnunk kell ott, ahol lehet. A városházi korcsmának szolgabírói hivatallá leendő átalakítását oly módon kívánná megoldani, hogy ne nehezednék a városra a nagy költség. Mivel a szolgabiróság úgyis kevesebb bért fog fizetni, mint amennyit a helyiség eddig hozott, ugy gondolja az átalakítás költségeinek 6% át a m. törvényhatóság viselje. (Helyeslés.) Gaál József nem látja be, hogy a város miért, hozzon áldozatot egy hivatalnak, pusztán kényelmi szempontból ? Az átalakítást, mely sok kiadással jár, ellenzi. NeumarkB. dr.felszólalása után Lénárd inditváuyát fogadta el a képviselőtestület. A város 1907.é. előirányzatát több hozzászólás után a kép viselő testület némi módosítással elfogadta. 2. Tárgyaltatott a községi tanítók ós az óvónő fizetésemelés iránti kérvényére a tanács által hozott javaslat. Az ügyhöz elsőnek Lénái d Eruö szólt hozzá: Nincs senki közöttünk, ki ne méltányolná a tanítók kérelmét s annak jogos voltát el ne ismerné, ép azért most csak arról kell gondoskodnunk, hogy egy megfelelő módozatot találjunk, mellyel, mig egyrészt a tanítók kívánalmát, elégítjük ki, másrészt a közönség érdekét is kellő figyelembe vesszük. Elismeri a javítás szükségét, de azt oly módon kívánja megvalósítani, hogy az különösen a régebben városunkban működő tanitókra nézve legyen kedvező. A tanács javaslatánoz járul, azaz, hogy küldjön ki egy bizottságot, a képviselőtestület, mely az ügyet, tanulmányozza s 15 nap alatt egy megfelelő módozatot keressen. Gaál József nem tartja helyesnek az ügy elodázását. A képviselőtestület tagjainak elég ideje és alkalma volt tanulmányozni az ügyet, emetinjíben elég időbei' értesültek róla. Hosszabb beszédben fejtegeti a kérés méltányosságát s ajánlja az ügy azonnali elintézését. Zajos vita indult, meg ezután pro és contra. A nagy zajban bajos lett, volna megállapítani biztosan, ki mit, mondott. Folytonos kiálltások hangzottak : Eláll ! Csendet, kérek ! Nem kell javitás ! Elégedjenek meg azzal, amit kaptak ! stb. stb, Egyik képviselő «EláU !» kiáltásaival túlharsogta valamennyit. Egy másik képviselő azt jelentette ki, hogy nem tartja szükségesnek a javítást, mert a teljesítmény nem áll arányban a fizetéssel. (Erre még visszatérünk.) Mikor a zaj némileg lecsillapult, Neumark Béla dr. szólt, hozzá : Miután ugy a tanácsban, mint itt is ellentétes vélemények merültek fel a felett, hogy lakbér cimén, vagy fizetésemelés címén adjuk e a javítást s hogy Polgárvárost, menuyiben lehetne a kiadások fedezésébe belevonni, helyesli a bizottság kiküldését. Ugy hiszi, a tanítók éidekében történik, ha ügyüket alapos tárgyalás után fogják megítélni. Többek hozzászólása után a képviselőtestület megválasztotta a bizottságot, s utasította, hogy 15 napon belül keressen egy méltányos módozatot az ügy elintézésére. 3. Bérci Bódog tanító betegsége folytán szükségelt helyettes tanító fizetését havi 80 koronában állapította meg a képviselőtestület s utasította az iskolaszéket, hogy sürgőseu in'ézkedjék a helyettes meghívásáról. 4. Bognár Imre adóü. jegyző falolvassa a fürdőbizottság jelentését. A képviselőtestület jegyzőkönyvi köszönetet szavaz a A gazdasági akadémia III. éves hallgatói részére kapható: ^xijánszlty József könyvkereskedésében = KESZTHELYEN. számviteli napló
